58 találat a(z) belépőjegy cimkére
Kulturális szolgáltatás értelmezése Kérdés
Kérdéseink az alábbiak: 1. Nemzeti parkba szóló belépőjegy elszámolható-e az szja törvény 1. sz. melléklet 8.28. b.) pontja szerint kulturális szolgáltatásként? 2. Külföldön igénybe vett kulturális szolgáltatások esetében is értelmezhető-e a fenti adómentes juttatás?
Sorsolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Online rádióközvetítésre céget alapítottunk. Az adás folyamán a betelefonálók között ajándékokat sorsolunk ki, üzletpolitikai céllal; adásunk népszerűsítése a cél. Ezek az ajándékok például fürdőbelépők, szaklap-előfizetések, könyvek.... Kérdéseim 1. A beszerzett ajándékokat melyik számlaosztályba kell könyvelnünk? 2. Mennyi az utánuk fizetendő adó? 3. A mások által felajánlott, kisorsolandó ajándékok után terhel bennünket adófizetési kötelezettség?
Kulturális és sportbelépők adómentesen Kérdés
Kérdésem: ha nem utalványt kap a dolgozó, hanem konkrétan az adott belépőt a cég vásárolja meg cégnévre és azt adja át a dolgozónak, akkor is áll az adómentesség feltétele? A munkáltató milyen közteher fizetésére kötelezett az 50 000 Ft/fő korlát alatt?
Foci Európa Bajnokság belépő Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016-os foci eb magyar vonatkozású meccseire szóló belépőjegy cég által történő vásárlása adó- és járulékmentes-e?
Belépőjegy – pénztárgép Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy a strandon elegendő-e a szigorú sorszámú belépőjegy nyugtaadásként, vagy változott esetleg a jogszabály, és pénztárgépet kell alkalmazni a belépőjegyek értékesítése során?
Bizományosi díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az egyik üzlelti partnerünkkel az elszámolással kapcsolatban nem értünk egyet, és ezzel kapcsolatban szeretnék Önöktől állásfoglalást kérni. A kettőnk között létrejött megállapodás szerint a mi cégünk (mint bizományos) az ő cégük által szervezett rendezvényre értékesít belépőjegyeket. Cégünk saját, tehát nem a megbízó nevében jár el a belépőjegyek értékesítése során. Az eladott jegyek értéke után százalékban meghatározott bizományosi díjat kapunk. A rendezvény, amelyről szó van, az áfatörvény szerint 18 százalékos adózás alá esik. Véleményünk szerint a helyes elszámolás az, ha a megbízó (tehát a rendezvény szervezője) állít ki felénk a bizományosi díjjal csökkentett számlát, amely számlán a bizományosi díj szintén 18 százalékos áfakulcs alá tartozik. A szervező véleménye szerint pedig az a helyes elszámolás, ha ők kiszámlázzák felénk az eladott jegyek teljes értékét, mi pedig visszaszámlázzuk nekik 27 százalékos áfakulccsal az értékesítési jutalékot. Az lenne a kérdésünk tehát, hogy melyik elszámolás a helyes? (A szerződésünk egyértelműen bizományosi díjról rendelkezik, és nem jutalékról).
Online pénztárgép Kérdés
Önkormányzatunk több, pályázati pénzből megépített, vagy felújított turisztikai létesítményt üzemeltet. Kérdésünk, hogy az adott helyszíneken kell-e (kötelező-e) online pénztárgépet alkalmazni? Az első helyszín egy, a saját tulajdonunkban lévő kerékpárkölcsönző. Éves forgalma nem éri el az 500.000 forintot. Tevékenysége kizárólag a járművek bérbeadására korlátozódik. Második helyszínünk a múzeum. Itt a látogatók belépőjegyet vásárolnak, s ezen felül saját kiadású könyvet, valamint apró, bizományba ide helyezett ajándéktárgyakat (hűtőmágnes, bögre) árusítunk. A múzeum éves bevétele 2-3 millió forint, melyből az ajándéktárgy-értékesítés maximum 1 200 000 forint. Harmadik helyszín egy szerződés alapján általunk "üzemeltetett" műemlék templom. Itt az éves forgalom 1 millió forint körüli, s a belépőjegyeken kívül saját megrendelésre készíttetett ajándéktárgyakat lehet vásárolni (ennek éves forgalma 100.000 forint alatti). Kérdésünk tehát, hogy ezeken a helyszíneken kötelező-e online pénztárgép alkalmazása?
Közvetítői jutalék áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. A jegyek értékesítésére bizományosi szerződést kötöttünk. A nyári, szabadtéri rendezvényekre a belépőjegyek áfakulcsa 18 százalék. Az lenne a kérdésem, hogy a 18 százalékos értékesítéshez kapcsolódó bizományosi díjat is 18 százalékkal kell-e a számlán feltüntetni, vagy az 27 százalékos? Változik-e valami, ha nem bizományosi díjat, hanem értékesítési jutalékot számláznak?
Kereskedelmi egység – rendezvény TEÁOR Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bioboltot üzemeltető bt. a biobolt üzlethelyiségében szervez időszakosan a biotermékeket promotáló előadásokat, mint például paleo-előadás, dietetikus előadás. Több esetben belépőjegyet is szednek. Kérdésem az lenne, hogy erre kell-e valamilyen plusz TEÁOR-számot felvenni a kereskedelmi tevékenység mellé, vagy az betudható oda, mivel közvetlenül csak a tevékenységgel kapcsolatos? Köszönöm.
Sportbelépőjegy áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk sportrendezvényre szóló belépőjegyeket vásárolt munkavállalóinak, áfája levonásba helyezhető? Valamint a komolyzenei koncert belépőjegyek áfája ugyancsak levonásba helyezhető? Az áfatörvény 124. §-ában nem találtam erre vonatkozóan korlátozást.
Adómentes juttatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A HVG 2014-es különszámában olvastam arról, hogy korlátlan összegben adhat egy kifizető adómentesen sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, illetve 50 ezer forintig ingyenesen adhat (vagy kedvezményesen, ahogy tetszik) kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet, bérletet a munkavállalóinak. Kérdésem az lenne, hogy ez a fajta juttatás tb terhet sem von maga után vagy van esetleg ezek után keletkezik még eho vagy más teher, és csak szja mentességet élveznek-e ezek a juttatások?
Számla vagy nyugta Kérdés
Kft.-nk kisgyermekek számára tart zenés foglalkozásokat, melyre a gyerekek az édesanyjukkal (vagy és édesapjukkal) jönnek. A foglalkozás díját a szülők a végén készpénzben rendezik. A kérdésem az, hogy elegendő-e, ha ilyenkor nyugtát adunk a fizetőnek, vagy számlát kell kiállítani? (A könyvelőm szerint számlát kell.) A számla nem életszerű, mert a foglalkozások minden nap más helyszínen van, a helyiséget béreljük, a végén viszonylag gyorsan kell elhagyni a helyiséget, tehát nincs sok idő a számlákkal foglalkozni. A szülők abszolút nem igénylik a számlát, és a nevüket és címüket sem szívesen árulják el. Gondolkodtunk azon is, hogy belépőjegyet árusítunk, de erre vonatkozóan még ennyi információ sem áll rendelkezésünkre. Mi a teendő? Nyugta - számla - belépőjegy? Kérem, segítsenek a válaszukkal, hogy megfelelően tudjunk adózni.(Az áfatörvényt böngészve szerintem nyugta is elegendő.)
Fizetést emelne kevés pénzből? Itt a lehetőség Cikk
Lakáscélú támogatás, biztosítások, kulturális, illetve sporteseményekre szóló belépőjegyek: ezekkel a juttatásokkal is adómentes jövedelemhez juttathatják dolgozóikat a munkáltatók. Az említett lehetőségekkel jelentős adót lehet megspórolni, a cégeknek jelenleg mégis csak kis hányada él velük. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az említett béren felüli juttatásokra vonatkozó szabályokat.