Tisztelet Szerkesztőség! Nonprofit szövetség iroda helyiséget vásárolt és a meglévő bérelt ingatlanból költözni fog. Megbeszéltük a bérbeadó önkormányzattal, hogy a bérleti jogot értékesítheti. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogcímen szerez bevételt így a nonprofit közhasznú szövetség bérleti jog átadása után? Vállalkozói tevékenység bevétele lesz? Hogyan számlázzuk? Áfásan? Várom megtisztelő válaszukat! Köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely 4 évre tartósan bérbe vesz egy autót. A 4. év elején egy nagyösszegű induló bérleti díjat kell fizetnie, majd havonta kedvezményes bérleti díjat. A 4. év után a bérlő joga a vevő személyének kijelölése. Az induló bérleti díjat a passzív időbeli elhatárolások között tartja nyilván, és a bérleti időszak alatt arányosan oldja fel. 2,5 év eltelte után már nem szeretné tovább bérelni, a bérleti jogot egy másik cégnek adja át, aki fizeti tovább a havi kedvezményes bérleti díjat a 4. év végéig. A vevőkijelölési jogot is átengedi az új bérlőnek, a bérbeadó beleegyezésével. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolások közül eredmény terhére elszámolható-e a 1,5 éves bérleti díj arányos része? Az új bérlőre át kell-e terhelni az elhatárolásban nyilvántartott összeget? Felmerülhet-e, hogy az új bérlő kártérítés formájában fizeti ki a régi bérlőnek a fennmaradó induló bérletidíjrészt? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek a régi bérlő és az új bérlő könyveiben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Áfa hatálya alá tartozó mezőgazdasági vállalkozás értékesítené a fenyőfa-ültetvényét (lábon) egy szintén áfa hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak. Maga a föld nem tulajdona az eladónak, tehát árut értékesít bérleti joggal. Az értékesítő a kibocsátott számlán jogosan tünteti-e fel az áfát? Amennyiben igen, levonásba helyezheti-e a vállalkozó? Köszönettel.
Egyik ügyfelem magánszemélyként ez év márciusában lakást vásárolt egyedüli tulajdonosként, amelyet egy bt.-n keresztül bérbeadással szeretne hasznosítani. A vásárláskor áfalevonással nem élt. A tulajdonos a bt.-nek használati jogot vagy bérleti jogot biztosítana július hónaptól 10 éves időtartamra. A bérleti jog vagy használati jog értékét a lakás vételárának 50 százalékában állapítanák meg, amelyet a bt. a szerződés megkötésének időpontjában fizetne meg az eladónak. A bt. bérleti jog, vagy használati jog birtokában az általános szabályok szerint áfamentesen számlázná ki a bérlőjének a bérleti dijat. Kérdésünk, hogy a használati jog, bérleti jog értékesítése esetén mi számít szerzési értéknek, hogyan kell megállapitani a jövedelmet? A bt. a bérleti vagy használati jog értékét hány év alatt irhatja le?
Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant vásárolt 2002-ben. Sajnálatos módon az 1996-ban "vásárolt" bérleti jogot nem vezettük ki a könyvelésből, és ezt most fedeztük fel. Mivel ennek nincs sem eredmény-, sem tőkehatása (a bruttó és a nettó érték ugyanannyi, 2000-ben nullára íródott az értéke), nem tudjuk, hogy ennek ellenére háromoszlopos mérleget kell-e készítenünk? Segítségét szeretném kérni ez ügyben, hogy mi a teendő ilyen esetben? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Adózóna! Egy lengyel cég ingatlant bérel egy magyar ingatlannal rendelkező társaságtól. A magyar társaság időközben értékesítette az ingatlant, így a bérleti szerződésben meghatározott feltételek alapján bérleti jog megváltása címén egyfajta kárpótlást fizet bérlőjének. Kérdésem az lenne, hogy ez a bérletijog-megváltás milyen áfakötelezettséget teremthet a magyar cég részéről, illetve a társasági adó ezt elismert költségnek tekinti-e? A magyar társaság az ingatlan-értékesítés és bérleti díj szempontjából az adófizetési kötelezettséget választotta. Válaszukat előre is köszönöm.
Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant a saját kft.-jének (ahol ő a többségi tulajdonos) ingyenesen használatba adta. Megállapodás szerint a működéshez szükséges átépítéseket a cég fizette, ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként aktiválta is. A bérleti jog apportként a kft.-ben van. A tulajdonos az ingatlan egy részét eladta, így a beruházás arányos részét ki kell vezetni a nyilvántartásból. A még el nem számolt amortizáció terven felüli értékcsökkenés lesz, amit az adótörvény tudomásom szerint nem ismer el jogos költségként. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg az adóalap-növelő tételekben benne kell, hogy legyen, de a csökkentőkben nem? Meg kell-e térítenie az ingatlan tulajdonosának a még el nem számolt értékcsökkenéstt, és ha igen, ezt hova kell könyvelni? Köszönettel.
Ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog vásárlása figyelembe vehető-e az egyéni vállalkozónál kisvállalkozói kedvezményként, illetve az osztalékalap csökkenthető-e a bérleti jog nettó értékével? Szíves válaszukat várom, köszönettel.
Egy kft. magánszemélytől megvásárolta egy ingatlan bérleti jogát, mely után a bérlőnek havonta bérleti dijat számláz. Nem az ingatlant vásárolta meg, ezért kétségem van, hogy be kell-e jelenteni telephelynek a "bérleti jog"-ot. Várom szives válaszát.
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték