Egy kft. betéti társasággá alakult át. A cégbíróság április 03-án bocsátotta ki a tanúsítványt. A betéti társaság április 20-án került bejegyzésre. Az alanyi mentesség értékhatárának számításakor melyik időpontot kell figyelembe venni? Köszönettel: Bihari Ágnes
Tisztelt Szakértő! Előző kérdésemre adott válaszában hivatkozik az áfatörvény 2. § a) pontjára, miszerint: e törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által – ilyen minőségében – BELFÖLDÖN és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása... után. Véleménye szerint a személyszállítás külföldi szakaszát is figyelembe kell venni az alanyi mentes értékhatár számításánál, annak ellenére, hogy a törvény szerint annak a teljesítési helye (útvonal) külföldön van. Ha jól értelmezem, és a 2. § a) pont csak a belföldi teljesítésű szolgáltatásnyújtásra utal, akkor a kérdésem, hogy a külföldi teljesítési helyű szolgáltatást (áfatörvény hatályán kívüli) melyik szakasz emeli be az értékhatár számításába, ugyanis a 188. § a 2. § a)-ra hivatkozik vissza. Köszönöm válaszát.
Jelenleg főállású katás egyéni vállalkozó vagyok. Az interneten láttam, hogy van olyan, hogy katás bt. Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. 1. Milyen előnyei és hátrányai vannak egy katás bt.-nek a főállású katással szemben, mik a velejárói, különbségek (működési költségek, adók)? 2.Ha valakinek van egy katás bt.-je, akkor ott van-e alanyi áfamentessége? Ha igen, akkor mekkora összegig a jelenlegi jogszabályok értelmében? 3. Katás bt.-nél a bt. számlájára beérkező összeg – ugyanúgy, mint a katás egyéni vállalkozásnál – mindenféle adó befizetése nélkül szabadon felhasználható? Ha nem, akkor mennyi és milyen adót(kat) kell befizetnem, hogy magánemberként felhasználhassam a számlára beérkezett összeget? Köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: András
Tisztelt Szakértő! Társaságunk – amely eddig alanyi áfamentességet választó adózó volt – áfa szempontból kétféle értékesítést számláz: egyrészt időszakos elszámolás alapján a vadhúseladást, másrészt normál szabály szerint trófeaértékesítést. Nagyon közel kerültünk a mentességre jogosító 8 millió forintos értékhatárhoz, még ebben az évben át fogjuk lépni. Hogyan kell meghatároznom az áfakörbe belépés napját ebben az esetben, ugyanis előfordulhat, hogy például november 15-én (=számla kelte) le kell számláznom az október havi időszakos elszámolás szerint értékesített vadhúst, amelynek fizetési határideje, az áfa szempontjából a teljesítés ideje november 30.? És ezzel már biztosan túllépem a mentességre jogosító értékhatárt. A példa kedvéért: november 20-ai teljesítéssel november 20-án le kell számláznom a normál szabály szerint a trófeaértékesítést, amely összeggel 1. esetben még nem lépném túl a mentes határt, 2. esetben már ezzel is átlépném a mentességre jogosító határt. Melyik napra kell az áfakörbe belépést bejelentenem, melyik értékesítésemre kell az áfát felszámítanom, és mikortól nyílik meg ezzel párhuzamosan az adólevonási jogom? Helyesen járok-e el a számlakiállítás során, ha a példánál maradva a november 15-én kiállított november 30-ai teljeítési idejű számlát áfával növelten állítom ki, és bejelentem a november 30-ai belépést az áfakörbe? Módosítja-e egy később kelt, de teljesítésben megelőző számla a belépés napját, a számla áfatartalmát? B.É
Milyen következményei vannak a kataalanynál az alanyi áfamentesség elvesztésének? Milyen jogok és kötelezettségek illetik meg az áfafizetésre kötelezett kataalanyt? Cikkünkből megtudhatja.
2017. január 1-jétől 12 millió forintra emelkedett az a bevételi határ, amely mellett elég a kisadózónak a havi tételes adót megfizetnie. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség éves összeghatára 8 millió forintra emelkedett. Az alanyi áfamentességet választó kataalanyoknak nem árt tisztában lenni azzal, miben is különbözik az alanyi áfamentesség 8 millió forintos összeghatárának és a kisadózói bevételek összegének meghatározása.
Katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó két hónapig keresőképtelen, táppénzben részesül. Ezt a vállalkozás szüneteltetésének kell tekinteni? Hogyan érinti ez a 8 millió forint áfamentességi és a 12 millió forintos katás értékhatárt? Működhet-e a vállalkozás a keresőképtelenség idején, ha családtag besegít, vagy van alkalmazott?
Kérdésem, hogy gépjárműjavító katás alanyi áfamentes vállalkozónak (mivel pénztárgépre kötelezett) kell-e regisztrálni PTGSZLAB-on, és kell-e havonta küldeni a PTGSZLA-bevallást. Vagyis a pénztárgépet kiváltja, hogy kizárólag számlát állít ki?
Az adóalany átlépte a 2016-ban érvényes alanyi mentességi értékhatárt, de belül maradna a 2017-esen. Lehet-e továbbra is alanyi mentes? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó egy amerikai egyetemmel közösen dolgozik egy tankönyv elkészítésén. Szolgáltatását az amerikai egyetem felé kell dollárban számláznia. Kérdéseim: 1. Megfelelő bizonylat-e a nyomtatványboltban kapható angol nyelvű számlalapnyomtatvány csak angol nyelven kitöltve, az összeg csak dollárban feltüntetve? 2. A számlán fel kell-e tüntetni, hogy az egyéni vállalkozó alanyi áfamentes? Ha igen, akkor elég-e angolul? 3. Kell-e áfát felszámítani, az áfakulcshoz mit írjon? 4. Milyen egyéb megjegyzéseket kell a számlán szerepeltetni? Például "áfa területi hatályán kívül", "fordított adózás", "az áfa összegét a szolgáltatást igénybevevő fizeti" stb.? 5. Kell-e áfabevallást benyújtani, mely időszakban, és melyik sorban kell szerepeltetni a bevételt. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? 6. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozóként nem rendelkezik vállalkozói bankszámlával, csak lakosságival. Az említett ügylet miatt kötelezetté válik bankszámlanyitásra? Vagy kérheti az átutalást saját lakossági számlájára, esetleg devizában vezetett számlájára, esetleg külföldön vezetett számlájára? Köszönettel: Nagy Gábor
Tisztelt Adózóna! Az áfa alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint 2017-től. Kérdésem, hogy aki 2016. évben kezdett és arányosan átlépte a 6 millió forintot, annak ahhoz, hogy újra alanyi mentességet válasszon, arányosan kell számolni a 8 milliót is, vagy azt már nem kell arányosítani, mivel az a jövő évre vonatkozik? Másik kérdésem pedig, hogy kiva adónemben a tagi kölcsön hogyan módosítja az adóalapot? Például, ha magánszemély tag 1 milliót kölcsönad, majd a vállalkozás ebből még abban az évben 400 ezret visszafizet, akkor milyen korrekciós tételeket kell figyelembe venni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Belföldi kft.-nek egyelőre nincs árbevétele. A költségszámlákból viszont a következő időszakra átvihető áfakövetelése van. (Az általános szabályok szerint adózik.) Jövőre alanyi áfamentességet szeretne választani. Megteheti ezt? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Dezsőné
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes kft. szeretne EU-s tagországból (Anglia) szoftvert vásárolni. Kérdésem, hogy kell-e ez után itt Magyarországon áfát bevallani, fizetni, vagy nem? Hogyan járunk el helyesen? Kérjünk-e közösségi adószámot, vagy ha az értékhatár alatt maradunk, nem szükséges? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó egy év szüneteltetés után újraindítja a vállalkozását. Új tevékenységi kört választ. Ehhez szeretne áfaalany lenni, előzőleg mentes volt. Az újrainditáskor választhat-e áfás státuszt? Ha nem, akkor megszünteti az egyéni vállalkozását, és pár nap mólva indit – már az új tevékenységgel – egy áfás vállalkozást. Ez adójogilag elfogadható? Nem lesz ebből gondja? Mennyi időnek kell eltelni a megszűnés és az új vállalkozás között? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna, Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az alanyi áfamentes vállalkozásnak (bt., szobafestés) kell-e áfát fizetnie a tárgyi eszköz (tehergépjármű, állvány) értékesítései után? Ezen eszközök után a beszerzéskor sem volt levonható az áfa, mert a szerzéskor is alanyi áfamentes volt a vállalkozás. (A használt eszközök értékesítése beleférne a 6 millió forint mentességi értékhatárba.) Ugyanezen vállalkozás (bt.) a tag, illetve az alkalmazott részére kiszámlázza a telefonhasználati díjat (bevételi számla: a szállítói telefon díj 20 százaléka), szükséges-e áfát felszámítania? A szíves válaszadásukat előre is megköszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték