2025. október 31-én fontos változásokat hirdettek ki a közigazgatási perrendtartásban, amelyek jelentősen átalakítják az adóügyekben pereskedők lehetőségeit. Az új szabályok közül kiemelkedik a Kúria jogkörének bővítése. Ez és több más módosítás is számos érintettet óvhat meg hosszan elhúzódó perektől – hívják fel rá a figyelmet az EY adóeljárásokkal és adóperekkel foglalkozó csapatának szakértői.
2017.11.21-én közölt cikkben (http://adozona.hu/adozas_rendje/Uj_szabalyok_az_adoperekben_minden_bizonyit_UPJI04) írják, hogy januártól megváltozik az új tényekre, bizonyítékokra hivatkozás lehetősége mind a fellebbezés, mind a bírósági eljárás során. Ez a korlátozás pontosan hol és hogyan szerepel a jogszabályokban? Ha bírósági szakban már nem lehet új tényekre, akár ténybeli tévedésekre, figyelembe nem vett jogszabályokra hivatkozni, akkor ez azt jelenti, hogy szűkül az adózók jogérvényesítési lehetősége (az adóhatóság eddig is kötve volt saját indokolásához a 14/2017 számú közigazgatási elvi határozat szerint), sőt köti a törvény előtti egyenlőség elve is. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a törvény előtti egyenlőség elve azt kívánná, hogy a jogszabály legalább annyi időt biztosítson az adózó részére a fellebbezés, a keresetlevél benyújtására, amennyit az adóhatóságnak is engedélyez a határozat meghozatalára, illetve fellebbezés esetén a felterjesztésre és a határozat meghozatalára együttesen. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy az adózónak perindítás előtt sok esetben hozzáértő ügyvédet is kell keresnie, míg az adóhatóságoknak a jogi szervezet eleve rendelkezésükre áll. Mi a véleménye erről jogász szakértőjüknek?
Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség.
2016. július 1-jétől a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás a közigazgatási perekben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatót tett közzé honlapján arról, mikor és hogyan kell közigazgatási pert elektronikus úton kezdeményezni.
Összességében a tavalyi perek 72 százalékában a NAV javára született kedvező döntés – reagált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pár soros közleményében a sajtóban megjelent állításokra, melyek szerint érdemes az adóhivatal határozatait peres úton megtámadni.
Milyen jellegű adópereket indíthatnak a vállalkozások a NAV-val szemben? Egyáltalán mennyire mernek a cégek egy ilyen perbe belemenni, amikor az adózó általában hendikeppel indul az adóhatósággal szemben? - teszi fel a kérdést egy blogbejegyzés alapján a piacésprofit.hu.
A közigazgatási bíróságokon fehér holló a perújítás, holott a jogszabályok erre lehetőséget adnak. Az ügyfelek általában csak felülvizsgálati kérelemmel élnek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték