Tisztelt Surányi Imréné! Kérdezem, a belföldi áruszállításban résztvevő sofőr (tehát a jogszabály szerinti személy) kapja: Milyen bizonylat szolgál a költségtérítés elszámolásának alapjául? Ha a kiküldetés napjaira csak a 3000 forintot fizeti a munkáltató, más élelmezési költséget nem számol el, akkor ezen költségtérítést a 1608-as bevallásban nem kell szerepeltetni? Válaszát köszönöm! Schmidt Zoltán
Tisztelt Szakértők! Egy 10 főt foglalkoztató kft. teljes létszámmal saját (céges) személygépkocsikkal és egy munkavállaló tulajdonában állóval kiutazott és részt vett a Magyarország-Izland futballmeccsen. A kiutazás kapcsán felmerült költségek (üzemanyag, autópályadíj, a mérkőzés belépődíjai, a magán személygépkocsi útiköltség-térítése, szállásdíj, étkezés stb.) hogyan számolható el a társaságnál, és milyen adókötelezettségek terhelik? Tisztelettel: KSI
Egy kft. ügyvezetője (nem munkaviszonyban látja el feladatát) a céges útjaival kapcsolatban különböző számlákat, illetve bizonylatokat (amelyek nem számlák) ad le a könyvelés felé. Ezen számlák, bizonylatok a cég külföldi partnereinek felkeresésével kapcsolatosak, rendszerint repülőjegyek, szállás+reggeli, parkolás, útdíjak, tankolás, gépkocsibérlés, étkezés. Ilyen üzleti utak esetében a társaságnak kell kiküldetési rendelvényt kiállítania, hiszen nem a munkáltató küldi el munkavállalóját céges útra, hanem maga az ügyvezető utazik. Hogyan lehet elszámolni azon költségek összegét, amelyről nem ad a cég névére szóló számlát? Például van, hogy parkolóautomatából vásárol parkolójegyet külföldön. A cég, valamint az ügyvezető (aki külföldi állampolgár) szempontjából keletkeztet-e adókötelezettséget bármelyik tétel (például a nem szállásdíjban foglalt reggelin kívüli étkezés)? A számlákat az 52-es utazási, kiküldetési költségek között kell nyilvántartani? Esetleges ellenőrzéskor, hogyan bizonyítható, hogy valóban üzleti céllal jelent meg az ügyvezető, ha például a partner megkeresése után mégsem kötöttek üzletet? A külföldi számlák tekintetében áfa szempontjából van-e valami bevallási kötelezettség? A számlán a "kinti" adómértéket tüntették fel.
Egy egyesület tagjai támogatásból ausztriai konferencián vesznek részt. A szállásdíj tartalmazza a reggeli árát is. Kell-e az étkezés után adót, járulékot fizetni? Köszönöm.
Egyre elterjedtebb Magyarországon is az önkéntes munkavégzés. Már a Központi Statisztikai Hivatal öt évvel ezelőtt végzett felmérése idején is a lakosság 40 százaléka vallotta, hogy be szokott kapcsolódni önkéntes tevékenységbe, az azóta megszaporodó kezdeményezések (például a hátrányos helyzetű térségekben élők, a hajléktalanok, a menekültek megsegítése) esetén is úgy tűnik, egyre többen ajánlják fel segítségüket. Cikkünkben összefoglaltuk az önkéntesek foglalkoztatására, és részükre nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó alapvető szabályokat.
Tisztelt Szakértő! A gólyatábor megvalósítása a következőképpen zajlana: az egyetem számlát fogad be szállásról, étkezésről, valamint egyéb tárgyak beszerzéséről. Az szja-törvény szerint, ha jól értelmezzük, ezen összegek után nekünk 49,98 % kifizetői adót kellene fizetnünk. Értelmezésünk szerint ennek az adónak az alapját csökkenti a magánszemélyek által térített rész (szja-törvény 69. § (2)). Rosszul értelmezzük a törvényt? Milyen módon kell kiállítani a számlát a hallgatók részére, szükséges tételes továbbszámlázást alkalmaznunk? Vagy megoldható, hogy olyan számlát állítsunk ki a hallgatóknak, amin csak egy megnevezés és áfakulcs van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a szállás és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások (vendéglátás, wellness) áfarendszerbeli kezelésében. Vendégeinknek több, különböző típusú szálláshelyet kínálunk (hotel, motel, faház, sátorhely). Az önálló értékkel nem bíró szolgáltatások – mivel azok a szoba áráért vehetők igénybe – a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségének minősülnek, az áfatörvény 70. § (1) b) pontja alapján 18 százalékos kulccsal adóznak. Jelenleg a szállásainkat különböző csomagokban kínáljuk vendégeinknek, egy-egy időszakra több csomagunk van. Például ünnepi, akciós, hétvégi csomagok stb. Természetesen a csomagokon kívül foglalható szállás egy éjszakára, reggelivel is. Kérdéseim: 1) Mely csomag tekinthető alapcsomagnak? 2) Szállásféleségenként lehet alapcsomag? 3) Mikor számlázható a szállás részeként, 18 százalékos kulccsal a félpanziós vagy akár a teljes ellátás? 4) Hogyan állíthatjuk össze legkedvezőbben az ajánlatainkat? 5) Időnként (havonta, hetente) akár változhatnak az alapcsomagok? Mivel ezek a kérdések az árainkat, a fizetendő áfánkat jelentősen befolyásolják, nagy tisztelettel megköszönöm, ha válaszol nekem, és segít helyesen kezelni ezt a kérdést. Üdvözlettel: Véghné
Egyéni vállalkozó alkalmazottaival együtt gyakran dolgozik belföldi kiküldetésben. Kaphatnak-e napidíjat, kötelező-e adni, mennyi lesz a közteher? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az EU tagállamában lévő vállalkozással bizományosi szerződést kötött, amelyben megbízta a vállalkozást, hogy sa aját nevében, de a társaság javára szerződést kössön vadász vendégekkel az általa felajánlott vadászatra, illetve trófeák értékesítésére. A társaság a szerződés keretében komplex szolgáltatást nyújt, azaz saját területén bonyolítja a vadásztatást, a vadász vendég részére szállást és étkezést biztosít, továbbá elvégzi a trófeabírálattal kapcsolatos feladatokat. A társaság a számlájában részletesen feltünteti a nyújtott szolgáltatásokat, azaz a vadászat árát, a szállás és étkezés ellenértékét és a trófea értékét. Kérdésként merül fel, hogy a komplex szolgáltatáscsomag az áfatörvény 37. §-a alá tartozó szolgáltatás-e, és így az EU-tagállamban, a vállalkozás székhelyén adózik-e? Amennyiben igen, akkor az étkezés áfaja levonásba helyezhető-e? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Magyar áfaalany (érvényes közösségi adószámmal rendelkezik), német áfaalany részére (érvényes közösségi adószámmal rendelkezik) értékesít szállást, étkezést, rendezvényre, kiállításra belépőjegyet. Ezen szolgáltatásokat a német adóalany Magyarországon veszi igénybe. A magyar adóalany fenti szolgáltatásokat belföldi adóalanyoktól vásárolja, és adja tovább, mint közvetített szolgáltatást a német adóalany felé. Kérdés: a fent jelzett szolgáltatásokat az áfatörvény különös szabályai szerint, vagyis a 38-45. § szerint magyar áfakulcs alkalmazásával kell-e továbbszámlázni? (Véleményem szerint igen.) Ügyfelem szerint az általános szabályok alapján, vagyis a 37. § vonatkozik rá. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A cikkben hivatkozott szja törvény 1.sz. melléklet 8.7 pontja a HVG ADÓ különszámában kivételként tartalmazza az utazás, elszállásolás mellett az étkezést is. Meg tudná erősíteni, hogy mi a mai napon hatályos törvény pontos szövegezése? Hivatkozott cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Ha_jol_valasztja_meg_a_helyszint_adomentes__0Q6Y0E Köszönettel
T.Szakértő! Kft. ügyvezetője (és tulajdonosa) külföldi partnereinek látogatása, illetve külföldi szakmai rendezvényen való részvétel esetén szállás költségeinek elszámolásához kell-e kiküldetési rendelvény? Az utazás cégautóval történik, cégautóadót fizet a kft., útnyilvántartást vezet. Ha a szállásköltség reggelit is tartalmaz az okoz-e elszámolási gondot? Egyéb étkezési számlát az utazás során elszámolhatunk-e adófizetés nélkül? Segítségét köszönöm. Ildi
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kisiskolás gyerekeknek tanítás után napközi jellegű foglalkozásokat tart. Itt tanulnak egyedileg a gyerekekkel tanítók, különböző foglalkozások vannak, játszanak. Felmerült, hogy uzsonnát is igényelnének a szülők gyermekeik számára (szendvics, gyümölcs, ásványvíz). Kérdésem az lenne, hogy elszámolható-e az étkezési költség (természetesen számlával) a kft.-ben, és van-e valamilyen adózási vonzata akár a kft., akár a megrendelő szülő részéről az étkezésnek? Nem kell-e reprezentációnak számítani, és utána adózni (szja, eho)? Külön kell-e feltüntetni a számlában az étkezést? Másképp kell-e eljárni, ha a társaság alanyi adómentes? Válaszukat előre is köszönöm. Bredák Istvánné
Étkezés, dohányzás, rövid pihenés: erre szolgál a munkaközi szünet. Nem része a munkaidőnek, így erre a törvény szerint díjazás nem jár.
Kell-e adózni a dolgozók szállásköltsége és étkeztetése után belföldi kiküldetés esetén? Olvasónk kérdésére Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték