Tisztelt Szakértő! Társaságunk mezőgazdasági őstermelők könyvelésével és a hozzá kapcsolódó bevallások elkészítésével is foglalkozik. Egy ügyfelünkkel kapcsolatban, aki őstermelői minőségben családi gazdálkodó is, merült fel a következő kérdés: Az őstermelők e tevékenységéből származó bevételének 8 millió forintos értékhatárába az általa értékesített tárgyi eszköz bevételét bele kell-e számolni?
Ügyfelünk alanyi adómentességet választott, de tárgyi mentes tevékenységet is végez, amit a számláján elkülönítetten feltüntet. Az alanyi mentesség értékhatárába az áfatörvény XIII. fejezet 188. § (3) e-f) pontjai szerint nem tartoznak bele a 85-86. § meghatározott pontjai szerinti tevékenységekből elért bevételek. Emiatt ügyfelünknek nincs semmilyen adatváltozás-jelentési kötelezettsége, amíg az alanyi mentes tevékenységgel nem lépi át a 8 millió forintos értékhatárt? (Például az alanyi mentes tevékenység bevétele 7 millió forint, ezen kívül a tárgyi mentes tevékenység bevétele 2 millió forint.) Köszönettel várom válaszukat: Amberg Éva Márta ügyvezető
A pénzforgalmi áfa 125 milliós értékhatárába a kiszámlázott fordított adózású árbevétel (áfamentes értékesítés) beleszámít-e? Válaszukat előre is köszönöm. Fejes Ilona
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk pályázott és nyert nyári szünidőben gyermekek táboroztatására. Az egyesület alapító tagjai a helyi önkormányzat, egyház, könyvtár, kultúrház, múzeum. Az egész napos foglalkozásokat szakértő személyek, tanárok tartják, a tagok tulajdonában álló épületben. A pályázat elszámolásához egyesületünknek a tevékenységével kapcsolatban számlát kell kiállítania, amelyen rendezvényszervezést, szünidei programok szervezését kell feltüntetnie (foglalkozások szervezése). Kérem szíves véleményét, a tevékenységről kiállított számla az sorolható-e a közérdekű jellegre való mentességre? Ha mentes, akkor milyen dokumentumokkal kell alátámasztani? A gyermekeknek múzeumi, hagyományőrző, vallási és helyi kulturális programokat szervezünk, foglalkozásaink ilyen jellegűek? Az egyesület bevétele alapcéljának megfelelő, ezért nem minősítjük vállalkozási tevékenységnek, csak összefogjuk a városunkban élő és itt működi helyi szervezeteket, jól gondolkozunk-e? A bevételünk várhatóan meghaladja a 8 000 000 Ft-ot. Az alanyi mentes értékhatár számításába ezen tevékenységet bele kell-e számítanunk? Köszönöm előre is a segítséget! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az áfabevallást érintő kérdésben. Adott egy gazdasági társaság, mely élt az alanyi mentesség választáságnak lehetőségével, de év közben túllépte a megengedett 8 millió forintos bevételi értékhatárt. Ebben az esetben ugye a következő számlát már áfásan kell kiállítania? A kérdésem az lenne, hogy a bevallási kötelezettsége miként alakul? Köszönöm!
A kérdésem az M lapok kitöltésére vonatkozik. A szabály az, hogy nem a levont adóról, hanem az áthárított adóról teljesítjük az adatszolgáltatást. Ahhoz, hogy ezt a könyvelők teljesíthessék, a programjukban rögzíteniük kell a számla szerinti áfát, illetve a levonandó áfa összeget is. Jelenti-e ez a szabály azt, hogy azon számlák esetén is teljesíteni kell az adatszolgáltatást az M lapokon, ahol az áfatörvény tételes levonási tiltást tartalmaz? Kell-e adatot szolgáltatni a reprezentáció, a parkolási, a személygépkocsival kapcsolatos áfát tartalmazó (egy szállítót összeadva, értékhatár feletti) számlákról? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a le nem vonható áfa része-e a tárgyi eszköz bekerülési értékének? A vásárolt tárgyi eszköz 95 000 forint+áfa. A tevékenység, amivel kapcsolatban felmerült a beszerzés, áfamentes tevékenység. Lekönyvelhetem-e kis értékű tárgyi eszközként, ha az értékhatár 100 000 forint? Köszönettel Temesvári Éva
Az alanyi adómentesség értékhatárának kérdése általában az üzleti év végét megelőzően szokott felmerülni. A tervezéskor mindig érdekes kérdés, hogy mi is tartozik bele az alanyi adómentesség értékhatárába, azaz jelenleg a 8 millió forintba.
Katás egyéni vállalkozó 2017. november 01-jétől szüneteltet. Mennyi lehet az alanyi mentes árbevétele időarányosan a 2017. évben? 6 666 667 Ft vagy 8 000 000 Ft? Szerintünk a kevesebb, de az ügyfél nem fogadja el, és törvényi hivatkozást szeretne tőlünk kapni. Kérjük szíves segítségüket!
Katás egyéni vállalkozó 12 millió forintos értékhatárába beleszámít-e a tejhasznú tehéntartásra kapott támogatás?
Tisztelt Szakértők! Az őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági egyéni vállalkozók amennyiben a használatukban lévő termőföldet eladják esetleg elcserélik, akkor az adóalapba beszámító bevételként kell kezelni akkor, ha kizárólagosan a tevékenységhez használt tárgyi eszköz. Első kérdésem az volna, hogy mikor kizárólagosan használt tárgyi eszköz? Sok esetben azzal nem találkoznak a könyvelők amikor a földet megveszik vagy egyéb más módon (például öröklik) a fentebb említett személyek. Így adott esetben ez nem is kerül a könyvekbe. Sok esetben nagyon régen került a birtokukba még akkor, amikor őstermelés nem is létezett, ezért a bekerülési érték ritkán meghatározható dokumentum híján. Eladáskor emiatt a bevétellel szemben nincs vagy elhanyagolható a költség. Így könnyen átlépik az értékhatárokat ami miatt szja- és eho-kötelezettségük keletkezik. Lesz-e ebben változás? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben elégséges-e az adásvételi szerződés? A vállalkozók, őstermelők is áfaalanyok, ezért számlakötelezettségük is felmerülhet, mivel egy tárgyi eszközét értékesít vagy jelen esetben elég az adásvételi szerződés, esetleg csere-szerződés? Ha még is számlát kell kiállítani, akkor a számlán úgy gondolom nem kell áfát feltüntetni, mert nem tették az ingatlanértékesítést adókötelessé. Amennyiben alanyi mentes vagy kompenzációs felár mellett alanyi mentes jogállású, akkor beleszámolódik a 8 milliós értékhatárba ennek a tárgyi eszköznek az értékesítése? Kell-e emiatt áfabevallást benyújtaniuk?
Katás egyéni vállalkozó végez könyvviteli szolgáltatást (áfás) és ügynöki tevékenységet (tárgyi adómentes) is. Ilyen esetben lehet-e a 12 millió forintos értékhatárt alapul venni, ha 8 millió forintig könyvviteli szolgáltatást és 4 millió forintig ügynöki szolgáltatást végez? Az ügynöki tevékenységnél a havi 1 millió forintos értékhatárt figyelembe kell-e venni?
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozónál, aki értékhatár túllépése miatt áfaalany is, 2017 decemberében kiállított 2018. január hónapban befolyt összegű számla melyik adóév bevételét képezi, ezen bevétel átvihető-e a következő évre mint pénzforgalmi szemlélet alapján, illetve az áfát meg kell-e fizetni 2017. évben? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárol magánszemélytől erdészeti munkagépet 3 000 000 Ft-ért adásvételi szerződéssel, készpénzben kifizetve. Ebben az esetben irányadó-e a 1 500 000 Ft-os készpénzes értékhatár? Vásárolhat így a kft. magánszemélytől, vagy a magánszemély esetében van bizonyos értékhatár? Előre is köszönöm.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték