190 találat a(z) értékhatár cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ügyfelem mind az áfatörvény 85. paragrafus (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatást, mind az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdés szerinti pénzügyi tevékenységet végez, valamint ezek mellett fodrász tevékenységből is van bevétele. Év elejétől az összes bevétele (a három tevékenységből összesen) meg fogja haladni a 8 millió forintot év végéig. Úgy értelmeztem az áfatörvényt, hogy csak akkor lesz áfa fizetésére kötelezett, ha a fodrászatból származó bevétele haladja meg a 8 milliót, függetlenül a másik két tevékenységétől. Köszönöm válaszukat

Kérdés

Most kaptam egy céget, melynél az előző könyvelő 2016-ban átvette az anyagot és a fizetést, de nem adott be bevallást. A cég 2016-ig alanyi áfamentes volt, de mivel pénztárgépet üzemeltetett, és a számlatömb tőpéldányai rendelkezésre állnak, túllépte az értékhatárt, átment áfásba. Jó-e a következtetésem, hogy semmi adatmódosító nem lett leadva, ezért 2017, 2018. évek vonatkozásában szintén áfaalanynak minősül?

Kérdés

Ha 2018 októberében túllépjük az alanyi mentesség határértékét, milyen áfabevallást kell beadni? Havit és utána év végéig? Milyen adatok határozzák meg a 2019. év bevallásának gyakoriságát? Válaszukat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk mezőgazdasági őstermelők könyvelésével és a hozzá kapcsolódó bevallások elkészítésével is foglalkozik. Egy ügyfelünkkel kapcsolatban, aki őstermelői minőségben családi gazdálkodó is, merült fel a következő kérdés: Az őstermelők e tevékenységéből származó bevételének 8 millió forintos értékhatárába az általa értékesített tárgyi eszköz bevételét bele kell-e számolni?

Kérdés

Ügyfelünk alanyi adómentességet választott, de tárgyi mentes tevékenységet is végez, amit a számláján elkülönítetten feltüntet. Az alanyi mentesség értékhatárába az áfatörvény XIII. fejezet 188. § (3) e-f) pontjai szerint nem tartoznak bele a 85-86. § meghatározott pontjai szerinti tevékenységekből elért bevételek. Emiatt ügyfelünknek nincs semmilyen adatváltozás-jelentési kötelezettsége, amíg az alanyi mentes tevékenységgel nem lépi át a 8 millió forintos értékhatárt? (Például az alanyi mentes tevékenység bevétele 7 millió forint, ezen kívül a tárgyi mentes tevékenység bevétele 2 millió forint.) Köszönettel várom válaszukat: Amberg Éva Márta ügyvezető

Kérdés

A pénzforgalmi áfa 125 milliós értékhatárába a kiszámlázott fordított adózású árbevétel (áfamentes értékesítés) beleszámít-e? Válaszukat előre is köszönöm. Fejes Ilona

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyesületünk pályázott és nyert nyári szünidőben gyermekek táboroztatására. Az egyesület alapító tagjai a helyi önkormányzat, egyház, könyvtár, kultúrház, múzeum. Az egész napos foglalkozásokat szakértő személyek, tanárok tartják, a tagok tulajdonában álló épületben. A pályázat elszámolásához egyesületünknek a tevékenységével kapcsolatban számlát kell kiállítania, amelyen rendezvényszervezést, szünidei programok szervezését kell feltüntetnie (foglalkozások szervezése). Kérem szíves véleményét, a tevékenységről kiállított számla az sorolható-e a közérdekű jellegre való mentességre? Ha mentes, akkor milyen dokumentumokkal kell alátámasztani? A gyermekeknek múzeumi, hagyományőrző, vallási és helyi kulturális programokat szervezünk, foglalkozásaink ilyen jellegűek? Az egyesület bevétele alapcéljának megfelelő, ezért nem minősítjük vállalkozási tevékenységnek, csak összefogjuk a városunkban élő és itt működi helyi szervezeteket, jól gondolkozunk-e? A bevételünk várhatóan meghaladja a 8 000 000 Ft-ot. Az alanyi mentes értékhatár számításába ezen tevékenységet bele kell-e számítanunk? Köszönöm előre is a segítséget! Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az áfabevallást érintő kérdésben. Adott egy gazdasági társaság, mely élt az alanyi mentesség választáságnak lehetőségével, de év közben túllépte a megengedett 8 millió forintos bevételi értékhatárt. Ebben az esetben ugye a következő számlát már áfásan kell kiállítania? A kérdésem az lenne, hogy a bevallási kötelezettsége miként alakul? Köszönöm!

Kérdés

A kérdésem az M lapok kitöltésére vonatkozik. A szabály az, hogy nem a levont adóról, hanem az áthárított adóról teljesítjük az adatszolgáltatást. Ahhoz, hogy ezt a könyvelők teljesíthessék, a programjukban rögzíteniük kell a számla szerinti áfát, illetve a levonandó áfa összeget is. Jelenti-e ez a szabály azt, hogy azon számlák esetén is teljesíteni kell az adatszolgáltatást az M lapokon, ahol az áfatörvény tételes levonási tiltást tartalmaz? Kell-e adatot szolgáltatni a reprezentáció, a parkolási, a személygépkocsival kapcsolatos áfát tartalmazó (egy szállítót összeadva, értékhatár feletti) számlákról? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a le nem vonható áfa része-e a tárgyi eszköz bekerülési értékének? A vásárolt tárgyi eszköz 95 000 forint+áfa. A tevékenység, amivel kapcsolatban felmerült a beszerzés, áfamentes tevékenység. Lekönyvelhetem-e kis értékű tárgyi eszközként, ha az értékhatár 100 000 forint? Köszönettel Temesvári Éva

Kérdés

Katás egyéni vállalkozó 2017. november 01-jétől szüneteltet. Mennyi lehet az alanyi mentes árbevétele időarányosan a 2017. évben? 6 666 667 Ft vagy 8 000 000 Ft? Szerintünk a kevesebb, de az ügyfél nem fogadja el, és törvényi hivatkozást szeretne tőlünk kapni. Kérjük szíves segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági egyéni vállalkozók amennyiben a használatukban lévő termőföldet eladják esetleg elcserélik, akkor az adóalapba beszámító bevételként kell kezelni akkor, ha kizárólagosan a tevékenységhez használt tárgyi eszköz. Első kérdésem az volna, hogy mikor kizárólagosan használt tárgyi eszköz? Sok esetben azzal nem találkoznak a könyvelők amikor a földet megveszik vagy egyéb más módon (például öröklik) a fentebb említett személyek. Így adott esetben ez nem is kerül a könyvekbe. Sok esetben nagyon régen került a birtokukba még akkor, amikor őstermelés nem is létezett, ezért a bekerülési érték ritkán meghatározható dokumentum híján. Eladáskor emiatt a bevétellel szemben nincs vagy elhanyagolható a költség. Így könnyen átlépik az értékhatárokat ami miatt szja- és eho-kötelezettségük keletkezik. Lesz-e ebben változás? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben elégséges-e az adásvételi szerződés? A vállalkozók, őstermelők is áfaalanyok, ezért számlakötelezettségük is felmerülhet, mivel egy tárgyi eszközét értékesít vagy jelen esetben elég az adásvételi szerződés, esetleg csere-szerződés? Ha még is számlát kell kiállítani, akkor a számlán úgy gondolom nem kell áfát feltüntetni, mert nem tették az ingatlanértékesítést adókötelessé. Amennyiben alanyi mentes vagy kompenzációs felár mellett alanyi mentes jogállású, akkor beleszámolódik a 8 milliós értékhatárba ennek a tárgyi eszköznek az értékesítése? Kell-e emiatt áfabevallást benyújtaniuk?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés egyszerűsített vágelszámolásnál

Pölöskei Pálné

adószakértő

Családi vagyonkezelő Alapítvány közösségi szolgáltatás igénybevétele

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szén-dioxid-kvóta-adó megszűnése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink