Gyakran fordul elő, hogy ingatlan öröklésekor a hagyatéki leltárban meghatározott értékkel az örökös nem ért egyet. Ez különösen akkor van így, amikor az örökös már eleve tudja, hogy az örökölt ingatlant el fogja adni és nem akar a jövedelem után adózni.
Társaságiadó-kötelezettséget eredményez-e, ha végelszámoláskor a céges ingatlan piaci értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke? Mi a teendő, ha a tagoknak jutó ingatlan után szja- és ehofizetési kötelezettség keletkezik, de – mivel csak az ingatlan áll rendelkezésre – nincsen pénzlevonási lehetőség? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A hagyaték egyes tárgyai után az örökös csak egyszeresen kötelezhető illetékfizetésére, s ha nem ismételhető meg a hagyatéki eljárás, akkor a forgalmi értéket az illetékkiszabás során kell meghatározni – szögezte le legfrissebb ítéletében (Kfv.I.35.666/2016/11.) a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérem szakmai véleményét: Ügyfelünk magánszemélyként 2014. évben használt lakást vásárolt, amelyet saját munkával és baráti segítséggel azóta felújított. 2015. évben ezt a lakást a nagykorú lányának kívánja ajándékozni. – Az ajándékozási szerződésben a lakást már a "felújított" értéken kell szerepeltetni? – A szülőnek az ajándékozás során keletkezik-e jövedelme? – Ha a lánya az ajándékozással szerzett lakást később értékesíteni fogja, akkor a "szerzési érték" az ajándékozási szerződésben szereplő érték lesz-e? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy ha csak bérmunkáról van szó (tréningruha varrása), akkor az EKÁER-ben meghatározott fedezetet nem kell nyújtani? Másik kérdésem pedig, hogy amennyiben a bérmunkához az alapanyag árukísérő okmánnyal érkezik, amin nem szerepel érték, akkor hogyan kell meghatározni az értéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kft. tagjai kifejlesztettek egy szoftvert. A fejlesztés nem a társaság fejlesztése, hanem a magánszemélyeké. A szoftvert, mint szellemi terméket apportálnák a kft.-be. Ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: - Ezzel a tőkeemelési módszerrel eleget tehetünk a 3 millió forintra történő kötelező tőkeemelési kötelezettségnek? (Jelenleg a jegyzett tőke 500 ezer forint.) - Az apport értékét hogyan lehet meghatározni, és ki határozza azt meg? - Milyen adó- és járulékvonzata van az apportnak a magánszemély szempontjából? - Van-e a szellemi termékekhez kapcsolódó adókedvezmény?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték