3 találat a(z) építési anyag cimkére
Lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik dolgozónknak adómentes lakáscélú támogatást szeretnénk adni. A ház, amelyet megvásárolt, majd ezt követően átalakításra került, Fundamenta támogatást is kapott, és a kölcsönt is itt vette fel még 2015-ben. A felújítás, átalakítás építésiengedély-köteles munka volt. Ugyan az ingatlanba a dolgozó már beköltözött, de használatbavételi engedélye még nincsen, ezáltal állandó lakcímet sem tud ide bejelenteni. Ismerve a dolgozónk gyorsaságát, elképzelhető, hogy ez az állapot még jó ideig, akár évekig is fennmaradhat. Kérdéseink: 1. Amennyiben minden más egyéb feltételnek megfelelünk, a lakcím bejelentés hiánya ellenére adható-e támogatás, vagy várjuk meg amíg a dolgozónak bejelentett lakcíme lesz az ingatlanban? 2. Adhat-e a munkáltató a már letörlesztett hitelre, vagy a már korábban megvásárolt építési anyagokra támogatást, vagy ez már innentől kezdve csak és kizárólag jövőbeni dologra adható? Annak idején 3 millió forint kölcsönt vett fel a dolgozó, de már csak 1 millió a fennálló, további lakásbővítést már nem tervez, minél magasabb összegű támogatást szeretnénk neki adni, mivel a ház bekerülési értéke alapján akár a maximálisan adható 5 millió forintra is jogosult lenne. 3. A különálló 15 négyzetméter konyhát figyelembe kell-e venni a méltányolható lakásméret számításnál?
Ekáer – murvaszállíttatás
Kérdés
Tisztelt Cím! Murvabányából vásárolunk murvát – ami a rendelet szerint kockázatos termék –, viszont nem közvetlenül a murvabánya számlázza részünkre a murvát, mivel azt egy másik cég veszi meg, amely elvileg a szállítást is rendezi, és ő számlázza felénk a murvát szállítással együtt. A murvát a közvetlenül az építkezésekre szállítják. Kinek kell ebben az esetben ekáerszámot kérni, illetve a kockázati biztosítékot megfizetni? Értelmezésem szerint a címzett abban az esetben jelentheti be, ha nem kockázatos terméket szállít vagy szállíttat. Kérem szíves tájékoztatásukat.
Épület bontása anyagáron
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. Egy gazdasági társaság elvállalta egy régi, használaton kívüli épület bontását. (A szükséges engedélyek, személyi és tárgyi feltételek adottak.) A bontandó épület tulajdonosával úgy egyezett meg a vállalkozó, hogy a bontott anyag tulajdonjogának átengedésével elvégzik a munkát. (Pénzmozgás nincs.) Az így megszerzett építési anyagot – ami értékesíthető belőle – a későbbiekben tovább kívánják értékesíteni. Kérdésem: hogyan történik a számlázás? Miután kell adózni a bontást végző vállalkozónak? (Mindkét fél gazdasági társaság, a fordított áfa alanya is.) Köszönettel: Lázárné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
