33 millió forintért kelt el egy üveg bor egy árverésen Cikk
Egy üveg 1774-ből származó francia bor 103 700 eurós (33,1 millió forintos) áron kelt el egy Lons-le-Saunier-ban rendezett árverésen.
Egy üveg 1774-ből származó francia bor 103 700 eurós (33,1 millió forintos) áron kelt el egy Lons-le-Saunier-ban rendezett árverésen.
Rekordáron, 1,09 millió jenért (2,5 millió forintért) kelt el egy kilogramm minőségi, kézzel sodort tealevél szerdán egy japán árverésen.
Elárverezteti a milánói Scala jelmezeit Alexander Pereira, az intézmény intendánsa. Az operaház raktáraiban jelenleg 50 ezer jelmezt tárolnak, ennek egy részétől a Scalának helyhiány miatt kell megválnia – közölte a La Stampa című olasz napilap.
Egy hathetes borjú 120 ezer eurós (csaknem 37,5 millió forint) rekordáron kelt el árverésen a németországi Verdenben.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2013-ban fejlesztési tartalék terhére nagy értékű ingatlant vásárolt új építésű társasházban, melyet a kivitelezőnek még a megrendelő kérésének megfelelően be kellett volna fejeznie. Sajnos a kivitelező társaság ellen a bankja és a NAV végrehajtást kért és hosszú évekig tartó huzavona után tegnap az egész társasházat mint a kivitelező cég vagyonát elárverezték, többek közt az ügyfelem lakásával egyetemben, mivel az egy ügyvédi hibából eredendően már nem került fel fenntartással a széljegyre mint tulajdoni hányad. Most nekem a beruházások közül ki kell vezetnem. Kérdésem lenne, hogy ugyan a megvételtől számított 4 év eltelt, de ez esetben hogyan számolok el a fejlesztési tartalékkal, a vétellel felhasználtam és rajtam kívülálló ok miatt elbuktam vagy mintha nem is használtam volna fel? Válaszát előre is köszönöm ! Üdvözlettel, Sárköziné Annamária
Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy szerda esti New York-i árverésen – írta a BBC hírportálja.
Egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbeadni, munkásszállónak használni, illetve ha mégis eladná később, milyen áfakulccsal értékesítheti?
A felszámolási eljárásban az adós vagyonának nyilvános értékesítésére vonatkozó rendelkezések módosításáról nyújtott be előterjesztést az igazságügyi miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány részére.
Tisztelt Szakértő! 1) Egy kft. tulajdonában álló személygépkocsi árverezés alatt van, de az árverező nem vonta ki a forgalomból, az önkormányzat tájékoztatása szerint a gyakorlatban ez az árverezőtől is függ. Értékcsökkenést már nem számol el rá, üzemanyaghasználat sincs, biztosítást sem fizetett a negyedévben. Éves gépjárműadót elszámol, így cégautóadó-kötelezettsége is van. 2) A kft.-nek van egy személygépkocsija, ahol nincs értékcsökkenés és üzemanyag, viszont nem fizette a kötelező biztosítást és emiatt kivonták a forgalomból, az önkormányzat törölte a gépjárműadóját a negyedévben. Nem számolt el költséget, de a tulajdonában áll, cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik? 3) Értékcsökkenéssel kapcsolatban dönthet úgy egy vállalkozás, ha árverezés alatt van a kocsija, hogy arra az időre nem számol el értékcsökkenést, hiszen elszállították tőle, más költséget nem számolt el rá, így nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége? Jól értelmezzük ? Köszönettel.
Az Artmark román aukciósház 32 500 euróért (9,9 millió forintért) árverezte el Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor 1933-ban gyártott vadászfegyverét.
2014-ben "A" társaság árverési eljáráson kívül, de árverés hatálya alatt vásárolt gépkocsikat a végrehajtás alatt álló "B" gazdasági társaságtól, amely a végrehajtást követően a könyveiből kivezette a gépkocsikat (fordított áfás számla került kiállításra). "B" társaságot közben a NAV végrehajtás alá vonta, és lefoglalta az ingóságait, többek között azokat is, melyeket "A" társaság megszerzett, és a könyvelésében is szerepeltetett. "A" társaság pert indított a NAV foglalása ellen, azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a NAV-végrehajtás jogellenességét, mivel az ingóságok tulajdonosa szerintük már nem "B", a NAV által végrehajtás alá vont társaság. A bíróság 2016. januári ítéletében a NAV-nak adott igazat, mivel "B" társaság ingó vagyonát – melyet "A" megszerzett – 2015. január 25-ei keltezésű jegyzőkönyvvel oldotta fel a végrehajtó, a NAV pedig 2015. január 23-án kelt határozatával rendelte el a végrehajtást. Kérdés, hogy a végrehajtás alá vont ingóságokat kinek, hogyan és melyik év beszámolójában kell szerepeltetni, illetve a gépkocsik visszaadását hogyan kell helyesen könyvelni, és milyen bizonylattal kell rendezni a 2016. évben? Jelenleg a 2014. és a 2015. évben "A" társaság tartja nyilván tárgyi eszközei között. Szükséges-e a beszámolók önellenőrzése (a jelentős hibahatárt meghaladja), vagy a 2016. évben kell rendezni. Köszönöm: Mikro
Az elmúlt évben az adótartozások behajtására 538 227 esetben indított végrehajtást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatalmas szám ellenére 35 százalékkal kevesebb esetben, mint 2015-ben, amikor 826 619 alkalommal nyúlt az adóhatóság ehhez az eszközhöz – közölte a feketelista.hu.
Megszavazta az Országgyűlés a bírósági végrehajtási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely szerint a jövőben alapesetben nem lehet a becsérték alatt elárverezni a jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat. A bankok megállapodhatnak a tulajdonosokkal abban, hogy mégis alacsonyabb áron értékesítik az ingatlanokat, de ebben az esetben megszűnne a tulajdonos esetlegesen fennmaradó hiteladóssága.
A KDNP azt kezdeményezi, hogy az ingatlanok becsértékének, azaz kikiáltási árának száz százaléka alatt ne lehessen a jövőben árverést tartani.
Tisztelt Szakértő! Árverés keretében birtokba jutott ingatlan visszterhes vagyonátruházási illetéke hogyan alakul abban az esetben, ha az árverési eljárást a sikeres árverést követően az árverési eladó bíróságon megtámadta, és emiatt a birtokbavétel közel 1 évet csúszik? Minekután fel kell újítani/átépíteni a vásárolt ingatlant, a meglévő ingatlant eladni nem lehet. Az illetékfizetésnél figyelembe vehető eladott ingatlant mely időpontig lehet beszámítani? Az árverés napjától indul az egyéves beszámíthatóság vagy a bírósági herce-hurca miatt a jogerős bírósági végzéstől? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől