2 találat a(z) áruvásárlás cimkére

Fiókteleptől áruvásárlás készpénzért 1,5 millió Ft felett Kérdés

Áruvásárlási csalással kapcsolatos elszámolások Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A kft.-hez megrendelés érkezett egy új partnertől, mely egy ismert komoly lengyel cég. A megrendelést megelőzően nem volt üzleti kapcsolat ezzel a vevővel. A megrendelést a kft. EXW teljesítette, megérkezett a fuvaros az áruért, a kft. számlát állított ki 30 napos fizetési határidővel. A számla lejárata előtt kapcsolatba lépett a kft. a lengyel vevővel. Ekkor derült ki, hogy a megrendelő nevével visszaéltek, nem is a cég rendelte és vitte el az árut (állításuk szerint). Az árut tehát ellopták. A lengyel cég feljelentést tett Lengyelországban amiatt, hogy visszaéltek a nevével, a magyar kft. pedig szintén megtette a feljelentést. Kérdésünk az, hogy mi a teendő a számlával: lesztornózzuk-e, van-e jogcímünk az érvénytelenítésre. Az ügy számviteli kezelésével kapcsolatban pedig az előzőtől függően kérdés, hogy a számla megmarad-e, így viszont nem alátámasztott a követelés, hiszen amely cég felé a számla kibocsátásra került, nem igazolja azt vissza. Ezért értékveszteni kellene a követelést? A számla érvénytelenítése esetén pedig a készletre vett árut értékvesztjük egyéb ráfordítással szemben? Mi a helyes eljárás a számlával, illetve annak érvénytelenítésével kapcsolatban, illetve a számviteli elszámolásban? Az EU-értékesítést be kell-e vallanunk az áfabevallásban, ha ténylegesen nem valósult meg a felé a vevő felé, aki felé a számla kiállításra került? Ez attól függ, hogy a számla érvénytelenítésre kerül-e vagy sem? Arra számíthatunk, ha bevalljuk az ügyletet, hogy különbség mutatkozik a számlán szereplő vevő által Lengyelországban benyújtott és a magyar kft. által benyújtott bevallás között. Köszönettel: Molnár Tibor