áfaalap - 2. oldal - Adózóna.hu

2016.06.07.

Kölcsönzött munkavállók egyéb juttatásainak áfavonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!

2016.04.18.

Jövedéki adó áfaalapot képez-e? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy szeszfőzde, mely bérfőzetéssel foglalkozik. A kérdésem a következő: a bérfőzetőktől beszedett jövedéki adó a bérfőzésről kiállított számla adóalapját képezi-e, ha a főzde csak akkor fizeti be a vámhatóság felé a jövedéki adót, ha elérte az 500 ezer forintos értékhatárt? Válaszát előre is köszönöm!

2014.11.03.

Áfás vagy sem? Minden, amit az ellenértékről tudni kell Cikk

Az általános forgalmi adózás egyik központi eleme az ellenérték. Létét és értelmét több, de minimum két síkon érdemes vizsgálni; a következőkben ezeket tekintjük át.

2014.06.18.

Apportáfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves állásfoglalásukat: Adott egy belföldi kft. amely a saját tulajdonát képező szoftver apportálása útján egy másik belföldi kft.-ben tulajdonrészt kíván szerezni. Mindketten belföldi áfaalanyok. Kérdésem, hogy az apport az Áfa tv. 17. § 1. bekezdése alapján nem képez áfaalapot, azaz nincs áfafizetési kötelezettség az apportot adó félnél, figyelemmel a 18. § 1-2. bekezdéseire (adott esetben mindketten belföldi adóalanyok és a szoftverekhez kapcsolódó meglévő szerződések tekintetében az átvevő "jogutódként" teljesít)? Illetve, amennyiben a későbbiekben újabb apportot kíván azonos feltételekkel nyújtani, van-e különbség az ügylet megítélésében? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: MG

2014.05.23.

Áfaszabály-változás! Mikor kötelező utólag csökkenteni az adóalapot? Cikk

Január 1-jétől jelentősen átszabta az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az áfaalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályait. Mikor kötelező csökkenteni az áfa alapját?

2014.05.12.

Vámkezelési díj import áfaalap-e? Kérdés

X magyar cég terméket importál, a szállítást X cég rendeli meg és fizeti. Az árut konténerben hajóval szállítják Koperbe, itt a konténert vasútra, majd Budapesten kamionra rakják, az árut Tatabányán helyezik szabad forgalomba. Az importált áruk vámügyintézését Tatabányán közvetett vámjogi képviselő látja el. ÁFA tv. 75. §: az első belföldi rendeltetési helyig felmerült, importáruval kapcsolatos költség értéke az importáru adóalapját képezi. Kérdésem: 1) Az első rendeltetési hely egyértelműen nem állapítható meg, így az áfatörvény 75. § (3) az a hely, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. Az első magyarországi átrakodás Budapesten történik, így Budapest az első rendeltetési hely? 2) ÁFA tv. 75. § (2): Ha az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Így mivel a teljesítéskor ismert, hogy az importáru végső rendeltetési helye Tatabánya, a Tatabányáig felmerült összes járulékos költséget figyelembe kell venni az importáfa alapjában, tehát a közvetett vámjogi képviselet díját is? 3) A fentiek alapján melyik helyes: 3.1) A vámkezelés díját 27 százalékos áfával számlázza a vámügynök, a felszámított áfát X kft .visszaigényeli vagy 3.2) Be kell építeni a vámügynök díját az importáfa alapjába, a vámügynök a vámkezelésről kiállított számlában áfát nem számíthat fel?