Tisztelt Szakértő! Van egy szeszfőzde, mely bérfőzetéssel foglalkozik. A kérdésem a következő: a bérfőzetőktől beszedett jövedéki adó a bérfőzésről kiállított számla adóalapját képezi-e, ha a főzde csak akkor fizeti be a vámhatóság felé a jövedéki adót, ha elérte az 500 ezer forintos értékhatárt? Válaszát előre is köszönöm!
Az általános forgalmi adózás egyik központi eleme az ellenérték. Létét és értelmét több, de minimum két síkon érdemes vizsgálni; a következőkben ezeket tekintjük át.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves állásfoglalásukat: Adott egy belföldi kft. amely a saját tulajdonát képező szoftver apportálása útján egy másik belföldi kft.-ben tulajdonrészt kíván szerezni. Mindketten belföldi áfaalanyok. Kérdésem, hogy az apport az Áfa tv. 17. § 1. bekezdése alapján nem képez áfaalapot, azaz nincs áfafizetési kötelezettség az apportot adó félnél, figyelemmel a 18. § 1-2. bekezdéseire (adott esetben mindketten belföldi adóalanyok és a szoftverekhez kapcsolódó meglévő szerződések tekintetében az átvevő "jogutódként" teljesít)? Illetve, amennyiben a későbbiekben újabb apportot kíván azonos feltételekkel nyújtani, van-e különbség az ügylet megítélésében? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: MG
Január 1-jétől jelentősen átszabta az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az áfaalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályait. Mikor kötelező csökkenteni az áfa alapját?
X magyar cég terméket importál, a szállítást X cég rendeli meg és fizeti. Az árut konténerben hajóval szállítják Koperbe, itt a konténert vasútra, majd Budapesten kamionra rakják, az árut Tatabányán helyezik szabad forgalomba. Az importált áruk vámügyintézését Tatabányán közvetett vámjogi képviselő látja el. ÁFA tv. 75. §: az első belföldi rendeltetési helyig felmerült, importáruval kapcsolatos költség értéke az importáru adóalapját képezi. Kérdésem: 1) Az első rendeltetési hely egyértelműen nem állapítható meg, így az áfatörvény 75. § (3) az a hely, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. Az első magyarországi átrakodás Budapesten történik, így Budapest az első rendeltetési hely? 2) ÁFA tv. 75. § (2): Ha az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Így mivel a teljesítéskor ismert, hogy az importáru végső rendeltetési helye Tatabánya, a Tatabányáig felmerült összes járulékos költséget figyelembe kell venni az importáfa alapjában, tehát a közvetett vámjogi képviselet díját is? 3) A fentiek alapján melyik helyes: 3.1) A vámkezelés díját 27 százalékos áfával számlázza a vámügynök, a felszámított áfát X kft .visszaigényeli vagy 3.2) Be kell építeni a vámügynök díját az importáfa alapjába, a vámügynök a vámkezelésről kiállított számlában áfát nem számíthat fel?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték