1978. évi IV. törvény

a Büntető Törvénykönyvről

Hivatalos rövidítése: Btk. II. (hatályon kívül)
Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bű...

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/2   «Előző  Következő»

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

1998. évi XCIII. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

1987. évi 26. törvényerejű rendelet egyes devizarendelkedésekről

1993. évi LVIII. törvény a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról

137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól

1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről

147/1991. (XI. 30.) Korm. rendelet a pénzváltási tevékenység devizahatósági engedélyezéséről

12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről

1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

1966. évi 2. törvényerejű rendelet a vámjog szabályozásáról

26/1996. (XII. 6.) PM rendelet a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól szóló 37/1991. (XII. 24.) PM rendelet módosításáról

37/1991. (XII. 24.) PM rendelet a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól

33/2002. (VII. 4.) AB határozat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 81. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló bírói kezdeményezés, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/6   «Előző  Következő»

BH+ 2001.5.229 A felszámolási eljárásban megállapítási igényt nem lehet kifogás előterjesztésével érvényesíteni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 46. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek., 57. §].

BH+ 2001.7.339 A hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásra a kérelem előterjesztésére nyitvaálló határidőre vonatkozó jogszabályi előírások nem vonatkoznak [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 50. § (1) bek. b) és d) pont, 51. § (2) bek., 52. § (3) bek., 53. § (2) bek., 54. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Szt.) 71. §].

BH+ 2001.11.507 I. Az alárendeltet megillető járandóság fogalomkörébe a katona folyamatos ellátását biztosító, a szolgálati viszonyát szabályozó törvények és más jogszabályi rendelkezések alapján közvetlenül - minden külön közbenső intézkedés nélkül - megillető pénzeszközök tartoznak; az alárendeltet bírósági ítélet alapján megillető pénzösszeg viszont - legyen az akár elmaradt illetmény vagy kártérítés -, mivel az a katonát nem közvetlenül illeti meg, nem tartozik a járandóság fogalmi körébe, ezért erre nézve az elöljárói

BH+ 2001.11.508 A szabálysértési határozat tartalmára, az ügy érdemi elbírálására parancs nem adható. Az elöljáró ilyen természetű utasítása nem minősül szolgálati parancsnak, ezért annak az alárendelt részéről történő nem teljesítése parancsiránti engedetlenséget nem valósít meg [Btk. 254. §].

BH+ 2001.12.585 I. Az adós valamely vagyontárgyát megvásárolni szándékozó személy vagy cég nem tekinthető kifogás előterjesztésére jogosultnak, mert közte és az adós gazdálkodó szervezet között értékelhető jogi kapcsolat nincs [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. §]. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősség

BH+ 2002.2.100 A rendkívüli felmondás jogszerű indoka olyan súlyos ok, vagy olyan magatartás lehet, amely miatt indokolt - a másik fél méltányos érdekei miatt - a munkaviszony azonnali hatályú felszámolása. Ilyen okként azonban a hosszabb ideje táppénzes betegállományban lévő, szellemi leépüléssel járó betegségben szenvedő betegnek a betegsége egy fázisában korlátozott belátási képesség mellett végrehajtott cselekménye, vagy mulasztása nem szolgálhat [Mt. 96. § (1) bek. b) pont].

BH+ 2002.12.603 A Kft. ügyvezető igazgatója az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem ad át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges iratot nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e (Btk. 310. §).

BH+ 2003.3.140 Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárás keretében történő felelősségre vonásnak nem akadálya, ha ugyanazon cselekmény miatt a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás is indul. Az a tény, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettség vétkes megszegése egyúttal valamely bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja, nem eredmé

BH 1993.4.224 I. A sértettek részéről előterjesztett polgári jogi igény, illetőleg a kamat megfizetésére irányuló igény hiányában a kártérítésre, illetőleg a kamat megfizetésére való kötelezés törvénysértő; az illeték összegét az egyes terhelteket érintően a kártérítés összegének a figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy annak legalacsonyabb összege 600 forint [Be. 55. §, 56. §, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont]. II. Az ítéletben meg kell állapítani, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesz

BH 1995.1.8 A jogellenes belföldi tartózkodás vétsége akkor állapítható meg, ha a kiutasítást a bíróság vagy az idegenrendészeti (államigazgatási) hatóság jogerős határozata rendelte el [Btk. 214. §, 1957. évi IV. tv. 43. § (1) bek. b) p., 45. § (1) bek., 62. § (1)-(2) bek., 63. § (1) bek., 1993. évi LXXXVI. tv. 31. §, 35. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 34. § (3) bek. és V. fej., 9/1994. (IV. 30.) BM r. 6. § (2) bek. és 15. mell. VII/4. p.].

BH 1995.3.141 I. Pálinka engedély nélküli vásárlásával elkövetett jövedékkel való visszaélés vétségének a megállapítása [Btk. 311. § (1) bek., 1993. évi LVIII. tv. 4. § (2) bek., 5. §, 13. §, 66. § (1)-(2) bek., 67. § b) pont]. II. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint történt kihallgatásról felvett jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat tartalma a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható [Be. 61. § (2) bek., 87. § (2) bek.].

BH 1995.4.200 Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 1968. évi I. tv. 105. § (1) bek. b) pont, Be. 167. § (1) bek. c) pont, 170. § (1) bek. a) pont, 1992. évi LXXIV. tv. 3. § a) pont].

BH 1995.10.555 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §].

BH 1996.4.187 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett elkövetője az lehet, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, ehhez képest a csupán képviseletre jogosult személy nem lehet a bűncselekmény tettese; a törvényi tényállásban írt "jogszabály"-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.].

BH 1997.1.8 Jövedékkel visszaélés bűntette esetén nem elegendő a jövedéki termék kiskereskedelmi értékének a megállapítása; a helyes minősítéshez tisztázni kell a veszélyeztetett szeszadó összegét is [Btk. 311. § (2) bek.*, 1991. évi LXXVIII. tv. 4. § (1) bek., 9. § (1) bek. a)-b) pont].

BH 1997.2.61 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - az adott esetben a korlátolt felelősségű társaság - esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog", így ennek eltulajdonítása vagy az ezzel sajátjaként rendelkezés esetén a sikkasztás megvalósul [Btk. 317. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 155. § (1) bek. 169. § (1) bek., 177. § (1) bek.].

BH 1997.8.403 I. Egyéni cég gazdasági társaság alapító tagja nem lehet [1988. évi VI. tv. (Gt.) 4. § (1) bek.]. II. Nem forgalomképes, s ezért nem apportálható az az ingatlan, amelyre nézve az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve [Gt. 22. § (2) bek., 161. § (3) bek.]. III. Ha az egyik alapító a társasági szerződés megkötésekor még cselekvőképtelen és - felhívás ellenére - helyette a törvényes képviselője nem jár el, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja [Ptk. 15. §, 18. § (1)

BH 1997.9.431 A jövedékkel visszaélést bűncselekménynek minősítő törvényi rendelkezés (Btk. 311. §) 1996. augusztus 15. napján történt hatályon kívül helyezése folytán az e cselekmény miatt indult büntetőeljárás során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vád tárgyává tett magatartás más bűncselekmény - így pl. az adócsalás - törvényi tényállását nem meríti-e ki [Btk. 310. § (1) bek., 1996. évi LII. tv. 38. § (Btk. 311. §), 1993. évi LVIII. tv. 3. § (3) bek. i) pont, 16. § (1) bek., 45. § (1) bek., 67. § f) pont].

BH 1997.10.470 Nem a tiltott szerencsejáték szervezésének vétségét, hanem a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértését követi el az ilyen automaták üzemeltetésére alakult kft. ügyvezető igazgatója, aki különböző vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak pénznyerő automatákat ad át üzemeltetésre abban a téves tudatban, hogy azok játékautomaták, de kellő gondossággal felismerhette volna, hogy azok valójában pénznyerő automaták [Btk. 267. §, 22. § d) p., 27. §, 1968. évi I.

BH 1998.3.113 A katona által ellátott konyhai kisegítő szolgálat nem tartozik az olyan egyéb készenléti szolgálatok körébe, amely szabályainak megszegése megalapozná a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét [Btk. 348. § (1) bek., 22/1997. (X. 3.) HM r. 102. § c) pont, 6/1987. (X. 15.) HM r. 401/C. §].

BH 1998.4.159 A katona csak azonos rendfokozati állománycsoporton belül vethető vissza rendfokozatban [Btk. 133. §, 134. §, 348. § (1) bek., 354. § (1) bek., 1993. évi CX. tv. 58. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) bek. c)pont, 1996. évi XLIII. tv. 4. § (2) bek.].

BH 1999.11.490 Megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a társadalombiztosítási járuléktartozása miatt a foglalás végett megjelent végrehajtókat jogszerű eljárásukban erőszakkal akadályozza [Btk. 229. § (1) bek., 137. § 1. pont k) alpont, 1975. II. tv. 104. §, 105 § (4) bek., 1991. évi LXXXIV. tv, 1979. évi 18. tvr., 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet].

BH 1998.12.577 A törzstőke csorbításának a bűncselekménye megvalósul, ha a korlátolt felelősségű társaság (kft.) vezető tisztségviselői a törzstőkének a bankban letétbe helyezett összegét - a kft-ből kilépni szándékozó egyik alapító érdekében - a gazdasági társaság anyagi alapjából kivonják; a hatályos törvényi rendelkezés értelmében a törzstőke csorbításának a bűntette eredmény-bűncselekmény: megvalósulásának materiális feltétele a törzstőkének - részben vagy egészben történő - jogtalan elvonása [Btk. 298/B. §, 1988. évi

BH 2000.4.140 A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.].

BH 2000.9.385 A folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett devizabűntett - a többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével bűnhalmazatban - megvalósítja a bankfiók vezetője, aki által kiállított, valótlan tartalmú devizahatósági valutakiviteli engedélyek felhasználásával a társai jogellenesen külföldi fizetőeszközöket visznek ki az ország területéről [Btk. 309. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. 65. § (3) bek. a) és e) pont].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.