adozona.hu
BH 1997.1.8
BH 1997.1.8
Jövedékkel visszaélés bűntette esetén nem elegendő a jövedéki termék kiskereskedelmi értékének a megállapítása; a helyes minősítéshez tisztázni kell a veszélyeztetett szeszadó összegét is [Btk. 311. § (2) bek.*, 1991. évi LXXVIII. tv. 4. § (1) bek., 9. § (1) bek. a)-b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a vádlottat jövedékkel visszaélés bűntette miatt 10 hónapi börtönbüntetésre és 200 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a lefoglalt tiszta szesz és a szeszes italok előállításához felhasznált más anyagok elkobzását.
Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.
A tényállás szerint a vádlott - akinek a férje magánvállalkozó - jövedéki tevékenység folytatásá...
BH 1997.1.8 Jövedékkel visszaélés bűntette esetén nem elegendő a jövedéki termék kiskereskedelmi értékének a megállapítása; a helyes minősítéshez tisztázni kell a veszélyeztetett szeszadó összegét is [Btk. 311. § (2) bek.*, 1991. évi LXXVIII. tv. 4. § (1) bek., 9. § (1) bek. a)-b) pont].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat jövedékkel visszaélés bűntette miatt 10 hónapi börtönbüntetésre és 200 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a lefoglalt tiszta szesz és a szeszes italok előállításához felhasznált más anyagok elkobzását.Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.
A tényállás szerint a vádlott - akinek a férje magánvállalkozó - jövedéki tevékenység folytatására, így szesz előállítására, bekeverésére engedéllyel nem rendelkezik. A vádlott ennek ellenére 1994. január elején egy ismeretlen személytől 700 liter tiszta szeszt vásárolt, literenként 240 forintért azzal a céllal, hogy a tiszta szeszből aroma, víz és cukor hozzáadásával különböző fajta szeszes italokat készít, értékesítés céljából. Ennek érdekében többféle aromát vásárolt, valamint szerzett "Shagál" feliratú italcímkéket is. Ezt követően a vádlott a lakásán a megvásárolt körülbelül 700 liter tiszta szeszből desztillált víz, aroma és cukorszirup hozzáadásával 500 liter konyakot, 380 liter pálinkát, 50 liter vodkát, 70 liter rumot, 100 liter kevertet, 140 liter unikumot és 20 liter sherryt állított elő. A vádlott ezeket a kevert italokat annak a személynek a közreműködésével kívánta értékesíteni, akiktől a tiszta szeszt megvásárolta.
A vádlott ezek után 1994. január 21-én attól a személytől, akitől a korábbi tiszta szeszt megvásárolta, ismét megvásárolt még 1360 liter tiszta szeszt azzal a céllal, hogy ebből is különböző bekevert szeszes italokat fog készíteni. A vádlottnak ezt a szándékát azonban az 1994. január 25-én tartott házkutatás meghiúsította.
A házkutatás során a vádlott lakásán az összesen 1360 liter tiszta szeszt, az összesen 1260 liter bekevert szeszes italt, a különböző fajta aromákat és címkéket lefoglalták. A vádlott az összesen 1811 hektoliterfok szeszes italról származási igazolással nem rendelkezett. A vádlott cselekményével veszélyeztetett szeszadó összege 2 227 600 forint.
A megyei bíróság a felülbírálat során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségét általában megfelelően teljesítette, és minden olyan bizonyítást felvett, amely a jelentőséggel bíró tények tisztázását volt hivatott elősegíteni. A beszerzett és rendelkezésre álló valamennyi bizonyítékot egyenként és a maguk összességében kellő alapossággal és okszerűen értékelte, értékelő tevékenységéről megfelelő részletességgel számot adott, eljárási szabályt nem sértett és az indokolási kötelezettségének minden tekintetben eleget tett.
Az így megállapított tényállás egy tény - nevezetesen a veszélyeztetett szeszadó összege és ennek megfelelően a cselekmény elkövetési értéke - tekintetében azonban megalapozatlan volt a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt okból, mert azt az elsőfokú bíróság nem derítette fel.
A részleges megalapozatlanság kiküszöbölése végett a megyei bíróság a Be. 240. §-a alapján bizonyítást rendelt el, nevezetesen könyvszakértői vélemény elkészítését és beszerzését, mert az elsőfokú bíróság által megállapított elkövetési érték a lefoglalt termékek kiskereskedelmi összértékének felel meg, ami nem azonos a veszélyeztetett szeszadó összegével.
Az igazságügyi könyvszakértő szakvéleményét a megyei bíróság mindenben elfogadta, mert az kellően megindokolt és megalapozott volt. A szakvélemény alapján a tényállást a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásával akként helyesbítette, hogy a vádlott leírt cselekményével veszélyeztetett szeszadó összege 1 272 988 forint, ami a lefoglalt 1360 liter tiszta szesz és 1260 liter különféle szeszes folyadék fogyasztási adójának felel meg. Az adófizetési kötelezettség a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján áll fenn, mert a tiszta szesz beszerzése nem adóalanytól történt, és mert a szeszes folyadék saját előállítású termék. Az adó alapját az említett törvény 9. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja határozza meg, a fogyasztási adó mértéke pedig a törvény 1. számú melléklete 16. és 16/C. sorszáma alatt közzétettek szerint alakul.
A tiszta szesznek és a bekevert szesznek általános forgalmiadó-tartalma is van, amennyiben az értékesítésre kerül.
Az adott esetben értékesítés nem történt, mivel lefoglalásra és elkobzásra került sor, így a veszélyeztetett
445 520 forint általános forgalmi adót az elkövetési érték meghatározásánál a megyei bíróság nem vette figyelembe.
A büntetés kiszabásánál figyelembe jövő bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen ismerte és sorolta fel, azokat a megyei bíróság azzal egészítette ki, hogy további enyhítő körülmény a vádlott javára az időmúlás, tekintettel arra, hogy a cselekmény elkövetése és jogerős elbírálása között több mint egy év eltelt.
Az így módosult bűnösségi körülményeket együtt értékelve a megvalósított bűncselekmény konkrét tárgyi súlyával, az elkövetés módjával és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokával, a megyei bíróság úgy látta, hogy az elsőfokú bíróság helyes nemű és tartamú főbüntetést szabott ki, ami nem tekinthető eltúlzottan súlyosnak, így annak enyhítése nem indokolt. Törvényesen került sor a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére, a megfelelő vagyonnal rendelkező vádlott esetében pénzmellékbüntetés kiszabására, valamint a lefoglalt italok és címkék elkobzására is.
A megyei bíróság tehát változtatásra okot nem látott, ezért helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Felhívja a megyei bíróság az elsőfokú bíróságot, hogy az eljárása során a raktározási költségként felmerült összegek esetleges kiutalásáról, bűnügyi költségkénti megállapításáról és annak viseléséről utólag rendelkezzék a Be. 382. §-a szerinti különleges eljárás keretében. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 1470/1994. sz.)
* A Btk. 311. §-a szerinti jövedékkel visszaélésre vonatkozó rendelkezést az 1996. évi LII. tv. 38. §-a hatályon kívül helyezte. A döntés közzétételét az indokolja, hogy az ilyen magatartások a jövőben a Btk. 310. §-a szerinti adócsalásként értékelhetők.