adozona.hu
BH 2000.9.385
BH 2000.9.385
A folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett devizabűntett - a többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével bűnhalmazatban - megvalósítja a bankfiók vezetője, aki által kiállított, valótlan tartalmú devizahatósági valutakiviteli engedélyek felhasználásával a társai jogellenesen külföldi fizetőeszközöket visznek ki az ország területéről [Btk. 309. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. 65. § (3) bek. a) és e) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság az 1998. március 12. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét 201 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, bűnsegédként jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett devizabűntettben és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.
A tényállás szerint az I. r. terhelt - mint a bank fiókjának vezetője - által 1992. évben ki...
BH 2000.9.385 A folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett devizabűntett - a többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével bűnhalmazatban - megvalósítja a bankfiók vezetője, aki által kiállított, valótlan tartalmú devizahatósági valutakiviteli engedélyek felhasználásával a társai jogellenesen külföldi fizetőeszközöket visznek ki az ország területéről [Btk. 309. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. 65. § (3) bek. a) és e) pont].
A városi bíróság az 1998. március 12. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét 201 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, bűnsegédként jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett devizabűntettben és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.A tényállás szerint az I. r. terhelt - mint a bank fiókjának vezetője - által 1992. évben kiállított, valótlan tartalmú (fiktív) devizahatósági valutakiviteli engedélyek felhasználásával a társai összesen 1 millió 518 ezer 532 forint értékű külföldi fizetőeszközt vittek ki jogellenesen a Magyar Köztársaság területéről.
A kétoldalú perorvoslatok kapcsán eljárt megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek az I. r. terheltre vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatta: a közbizalom elleni bűncselekményeit 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének és további 55 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének, a pénzügyi bűncselekményeit pedig folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett devizabűntettnek minősítette, a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, és mellékbüntetésül 1 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.
A jogerős ítélet ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a terhelt terhére megállapított, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett devizabűntettet érintően felmentés végett, ebből következően a halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztésnek pénzbüntetésre történő mérséklése érdekében. Az indítvány hivatkozott arra, hogy a több terhelt ellen indult ügy egyik szereplőjét - akinek ügyét az eljárt bíróság elkülönítette, és vele szemben külön határozatot hozott - a devizagazdálkodás jelentős értékre elkövetett megsértésének bűntette miatt ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette a Btk. 2. §-a alkalmazásával. Ehhez képest az I. r. terhelt esetében is ugyanez a törvényhely lett volna alkalmazandó, miután a nevezett ugyanazon elkövetési magatartás bűnsegéde. Érthetetlen - az indítvány szerint -, ha a tettes büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg, akkor hogyan lehetséges a bűnsegéd büntetőjogi felelősségre vonása. A védő a nyilvános ülésen történt felszólalásában a valótlan tartalmú devizakiviteli engedélyek közokirat-hamisítás bűntettekénti értékelésének a helyességét is megkérdőjelezte.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a jogerős határozat hatályában fenntartására tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Az eljárt bíróságok helyesen - az anyagi jogszabályt nem sértve - állapították meg az I. r. terhelt bűnösségét a folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett devizabűntettben, mert a nevezett a valótlan tartalmú devizakiviteli engedélyek kiállításával szándékosan segítséget nyújtott a tényállásban rögzített - 1 millió 518 ezer 532 forint értékű - külföldi fizetőeszköznek az ország területéről való engedély nélküli kiviteléhez. Ez a magatartás nem csupán az elkövetéskor, hanem - figyelemmel az 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: devizatörvény) 65. §-a (3) bekezdésének a) és e) pontjaira, a Btk. 309. §-a (1) bekezdésének d) pontjára - az elbíráláskor is bűncselekménynek minősül.
Ez a döntés nincs ellentétben a védő által hivatkozott, az I. r. terhelt társa ügyében hozott ítélettel. Abban az ügyben szereplő terhelttel szemben a devizagazdálkodás jelentős értékre folytatólagosan elkövetett megsértésének a bűntette volt a vád tárgya.
Az I. r. terhelt közreműködésével megvalósított - a devizatörvény 65. §-ában írt rendelkezéseket megsértő - magatartás kapcsán az említett terhelt javára a tévedés szabályait alkalmazta a bíróság, és ezért e részcselekményt a bűnösség köréből kirekesztette; megjegyzendő, hogy a tévedést éppen az I. r. terhelt valótlan tájékoztatása idézte elő.
Az ítéleti tényállásban rögzített egyéb elkövetési magatartást illetően viszont a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I. r. terhelt társa a cselekményével - az 1 millió 648 ezer forint értékű külföldi fizetőeszköz átutalásával - a devizatörvény 65. §-ában írt rendelkezéseket nem sértette, ezért felmentő rendelkezést hozott.
Mindebből következik, hogy a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem helytálló.
A felülvizsgálat szempontjából annak a körülménynek sincs különösebb jelentősége, hogy a valótlan tartalmú devizakiviteli engedélyek közokirat-hamisításnak avagy csupán magánokirat-hamisításnak minősülnek-e. A Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis a cselekmény törvénysértő minősítése esetén nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki, az adott esetben pedig ez történt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott ítéleteket hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.IV.343/1999. sz.)