BH 1997.2.61

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - az adott esetben a korlátolt felelősségű társaság - esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog", így ennek eltulajdonítása vagy az ezzel sajátjaként rendelkezés esetén a sikkasztás megvalósul [Btk. 317. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 155. § (1) bek. 169. § (1) bek., 177. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A városi bíróság az 1995. január 31. napján kihirdetett ítéletével a terheltet jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt és B. L. 1990. március 14-én hozták létre a kft.-t, 50-50%-os törzsbetéttel, 1 000 000 forintos törzstők...

BH 1997.2.61 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - az adott esetben a korlátolt felelősségű társaság - esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog", így ennek eltulajdonítása vagy az ezzel sajátjaként rendelkezés esetén a sikkasztás megvalósul [Btk. 317. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 155. § (1) bek. 169. § (1) bek., 177. § (1) bek.].
A városi bíróság az 1995. január 31. napján kihirdetett ítéletével a terheltet jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt és B. L. 1990. március 14-én hozták létre a kft.-t, 50-50%-os törzsbetéttel, 1 000 000 forintos törzstőkével. Az ügyvezető igazgató a terhelt lett. 1990 áprilisában a S. Kft.-től music-centereket vásároltak. 1990 júniusában a szabadságra készülő terhelt átadott 600 000 forintot B. L.-nek az esedékes számlák kiegyenlítésére, aki a pénz átvétele után úgy határozott, hogy megszakítja a kft.-vel a kapcsolatot. Ezt "Keress más bolondot..." kezdetű távirattal közölte a terhelttel, az átvett összeget azonban magánál tartotta. A terhelt ezt követően - miután több alkalommal sikertelenül kísérelte meg felvenni a kapcsolatot B. L.-lel - a kft.-ben egyedül tevékenykedett.
1991 februárjában a vásárolt music-centerekkel kapcsolatban általános forgalmi adót igényelt vissza, és a visszaigényelt 4 447 900 forint összeget a kft. számláján 1991. március 4. napján jóváírták. A terhelt elhatározta, hogy ezt az összeget a saját céljaira használja fel, és így is tett. Az említett összeget 1991 márciusától 1991 őszéig terjedő időszakban három-négy alkalommal a pénztárból kivette, és azt teljes egészében saját céljaira használta fel (korábbi magánadósságai törlesztése, kölcsönadás, lakásvásárlás és halastó bérleti díjának befizetése). A hiány leplezésére ugyanezen időszak alatt terhelttársaival együttműködve fiktív szerződéseket és bizonylatokat készített, akik ezen okiratok felhasználási céljáról nem tudtak. Az 1991 őszétől kezdődő, a kft.-nél végzett APEH-ellenőrzés során ezeket fel is használta, majd amikor azok fiktív voltára fény derült, 1992 februárjában - 1991. december 31-i dátummal - 3 db fiktív tartalmú kiadási pénztárbizonylatot állított ki, úgyszintén az említett pénztárhiány leplezésére.
Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a terhelt elkövette a sikkasztást, mivel a kft. vagyona rábízott idegen dolognak tekintendő. Kifejtette továbbá: "Figyelemmel arra is, hogy a tulajdonostársak törzsbetéteinek és üzletrészének aránya is 50-50%-os, és ennek arányában részesedtek volna az esetleges nyereségből is, a bíróság álláspontja szerint a terheltet nem a teljes összeg, hanem csak annak fele - 2 300 000 forintot meg nem haladó összeg vonatkozásában - terheli a büntetőjogi felelősség a sajátjakénti rendelkezés miatt."
A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1995. október 3. napján kihirdetett ítéletével - az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem érintve - az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt büntetését 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre súlyosította, mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától 2 évre eltiltotta, és a sikkasztási cselekményről megállapította, hogy az folytatólagosan elkövetett. Indokolásában rámutatott egyrészt arra, hogy a terhelt a sikkasztást nem az elsőfokú ítéletben írt "sajátjakénti rendelkezéssel", hanem "eltulajdonítással" követte el, másrészt pedig arra, hogy az elkövetési érték nem az elsőfokú ítéletben írt összeg, hanem a teljes eltulajdonított érték, mivel "az önálló jogi személyiséggel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagyona - mindaddig, amíg a társaság fennáll - az azt alapító tagok számára idegen vagyonnak tekintendő", vagyis teljes egészében idegen dolog.
A terhelt felülvizsgálati indítvánnyal élt a jogerős bírósági határozatokkal szemben. A felülvizsgálati indítványban írtak szerint elítélése a sikkasztás bűncselekményében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével történt. Bűncselekményt nem valósított meg, mert a kft. vagyona nem "idegen dolog" az alapító számára, hasonlóképpen a közös tulajdon eseteihez. "A tagok a társaságnak a tulajdonosai. A társasági vagyon és az üzletrész fogalmánál számos szempontból a közös tulajdon sajátosságait mutató vagyontömegről van szó." Ugyanakkor a terhelt "... olyan helyzetbe került, hogy egy személyben kényszerült vinni a folyó ügyeket... Az eljárás tárgyává tett cselekményeknek tulajdonképpen nincs sem elkövetője, sem sértettje". Minthogy az esetlegesen fennmaradó magánokirat-hamisítás büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés, így az 1 év 6 hónapi szabadságvesztés kiszabására nem lett volna törvényes lehetőség.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a kft. vagyona a visszaigényelt áfával gyarapodott, és így figyelemmel a törzsbetétének a nagyságára, B. L. vagyonnövekedése a terhelt vonatkozásában idegen vagyonnak minősül. A társaság ugyanis nem szűnt meg kétszemélyes társaságnak lenni, és a tagok jogait és kötelességeit az üzletrész testesíti meg, az pedig a tagok törzsbetéteihez igazodik. Az üzletrészét meghaladó rész tehát az alapító számára idegen dolog. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírósági határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos. Az alapító(k) és a társaság kapcsolatára nézve a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezései az irányadóak. A korlátolt felelősségű társaságra nézve a Gt. 155. §-ának (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke pedig a tagok törzsbetéteihez igazodik. A Gt. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza, csak a társaság mérlege szerinti nyereség felosztható részére tarthatnak igényt, és e rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. A fenti jogszabályi rendelkezésekből az a következtetés vonható le, hogy a jogi személyiségű társaság esetén az alapító vagyona és a társaság vagyona egymástól elkülönül, az az alapító számára is "idegen dolog", mégpedig teljes egészében. Ellentétben tehát a felülvizsgálati indítványban írtakkal, a társaság nincs az alapító tulajdonában, több alapító esetén pedig a közös tulajdonukban. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ebből következően a terhelt által elkövetett sikkasztás elkövetési értéke a teljes eltulajdonított összeggel - és nem csupán annak a felével - azonos, amint arra másodfokú bíróság helyesen rámutatott.
Nem alapos a felülvizsgálati indítványnak az az érvelése sem, amely szerint a sikkasztás bűncselekménye megállapíthatóságát az zárná ki, hogy a társaság ténylegesen egyszemélyes társaságként működött. A társaságot nem teszi egyszemélyessé önmagában az, hogy a tényleges üzletmenetet csak az egyik tag irányítja. Egyszemélyessé csak a Gt.-ben szabályozott kizárási eljárás lefolytatása (Gt. 182. §) után válhat, erre pedig az irányadó tényállás szerint nem került sor. Az alapító és a társaság vagyonának elkülönülése nemcsak formális tehát, hanem a másik tagra való tekintettel létezik büntetőjogi oltalomra szoruló vagyoni viszony, van tehát a bűncselekménynek úgynevezett "különös jogi tárgya" és sértettje is. A bűncselekmény megvalósulása tehát sem erre, sem pedig társadalomra veszélyesség (jogellenesség) hiányára való hivatkozással alappal nem kérdőjelezhető meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért nem látta megállapíthatónak a Be. 284. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntető anyagi jogi szabálysértést. Az ügyben eljárt bíróságok által kiszabott büntetéseket pedig csak abban a vonatkozásban vizsgálta, hogy a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták-e ki [Be. 284. § (2) bek.]. A jelentős értékre elkövetett sikkasztásnak a Btk. különös részében meghatározott büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, az ügyben eljárt bíróságok tehát az 1 év 6 hónapi szabadságvesztést a törvényes minősítésnek megfelelő keretben szabták ki.
Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. II. 20/1996. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.