BH 1995.4.200

Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 1968. évi I. tv. 105. § (1) bek. b) pont, Be. 167. § (1) bek. c) pont, 170. § (1) bek. a) pont, 1992. évi LXXIV. tv. 3. § a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A katonai tanács végzésével a tartalékos határőr vádlottal szemben a rongálás vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és az iratokat szabálysértési eljárás lefolytatása végett a városi önkormányzat polgármesteri hivatalához mint szabálysértési hatósághoz áttette.
A végzés indokolása szerint a katonai ügyész vádindítványában vádat emelt a határőrrel szemben a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége miatt az alábbi ...

BH 1995.4.200 Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 1968. évi I. tv. 105. § (1) bek. b) pont, Be. 167. § (1) bek. c) pont, 170. § (1) bek. a) pont, 1992. évi LXXIV. tv. 3. § a) pont].
A katonai tanács végzésével a tartalékos határőr vádlottal szemben a rongálás vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és az iratokat szabálysértési eljárás lefolytatása végett a városi önkormányzat polgármesteri hivatalához mint szabálysértési hatósághoz áttette.
A végzés indokolása szerint a katonai ügyész vádindítványában vádat emelt a határőrrel szemben a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége miatt az alábbi tényállás alapján.
A tartalékos határőr vádlott sorkatonai szolgálatának ideje alatt a szolgálati helyén az elhelyezési körletben este 19 és 20 óra közötti időben egyedül tartózkodott és magánéleti problémáin gondolkodott. Eközben indulati állapotba került, és a rá törő tehetetlen düh levezetésére magához vette a körletben levő asztalon elhelyezett 14 cm pengehosszúságú kést, és azt a körletben levő öltözőszekrények ajtajába és a körletajtóba dobálta.
A vádlott a fém öltözőszekrények öt ajtaját rongálta meg, a szekrényajtókon a késdobálás következtében lyukak keletkeztek. A keletkezett sérülések a szekrényajtók cseréjét tették szükségessé, melynek költsége összesen 15 242 forint. A kár nem térült meg.
A bíróság a tárgyalás előkészítése során megállapította, hogy a vád tárgyává tett rongálási értéket a vasipari szövetkezet által adott helyreállítási ajánlat alapján határozták meg. Az árajánlat külön részletezi az ajtólapok, az elvégzett munka, a kiszállítási díj és az útiköltség-térítés értékét, amely összesen képezi a katonai ügyész által a vádindítványban megállapított 15 242 forintot. A bíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 5 db szekrényajtó értéke 4850 forint.
A rongálás vétségét az valósítja meg, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. Az 1979. évi 5. tvr. 28. §-ának h) pontja értelmében nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a rongálást 5000 forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. A Btk. 333. §-ának 2. pontja szerint kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.
Az adott esetben a tényleges kár nem más, mint az ajtólapok megsemmisüléséből adódó kár, azaz 4850 forint. A helyreállítással kapcsolatos egyéb költség már nem a tényleges kár (damnum emergens) részét képezi, hanem a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség körében értelmezhető, amely azonban a rongálás esetében a kárérték megállapítása szempontjából nem releváns, polgári jogi úton érvényesíthető.
Ezek alapján a bíróság megállapította, hogy a tartalékos határőr vádlott az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 105. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző tulajdon elleni szabálysértést valósította meg, ezért a Be. 167. §-a (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel a Be. 170. §-ának a) pontja alapján az eljárást megszüntette, és az iratokat áttette a szabálysértési hatósághoz.
A végzés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaposnak találta, a katonai tanács végzését hatályon kívül helyezte, és az eljárás folytatását rendelte el.
A Legfelsőbb Bíróság végzésének az indokolásában rámutatott, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a vagyon elleni bűncselekmények körében a kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Figyelemmel arra, hogy az okozott kárnak a vagyon elleni cselekmények minősítésére döntő kihatása van, fontos annak a rögzítése, hogy mi tekinthető a vagyonban okozott értékcsökkenésnek. Az érték büntetőjogi szempontból annak a dolognak az elkövetés időpontjában meglevő, pénzben kifejezett forgalmi értékét jelenti, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették. A forgalmi értéket azonban minden esetben a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani. Az ítélkezési gyakorlatban ez az elv akkor is érvényesül, ha a bűncselekményt feldolgozó, gyártó vagy nagykereskedelmi vállalat sérelmére követték el. Az adott esetben az ügyészi vád a szövetkezet 1994. évi árajánlatán alapul. Ezzel egyező értéket mutat az ügyészi fellebbezés mellékletét képező az a számlamásolat, amelyet a szövetkezet az ajtók helyreállítása folytán az alakulatnak benyújtott, és kiegyenlítettek.
1992. évtől a fogyasztói ár, illetve a kiskereskedelmi ár részét képezi kötelező jelleggel a 25%-os általános forgalmi adó [1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pont], ez a két érték együttesen a megrongált dolog értéke. Az eredeti állapot helyreállításának költsége része a bűncselekménnyel okozott kárnak, nem vonható azonban e fogalom alá az elmaradt vagyoni haszon. A kifejtettekre figyelemmel az adott esetben az 5 db ajtólap értéke, a helyreállítási költség és a 25%-os forgalmi adó (4850+1212+1528,50 forint = 7590,50 forint) képezi a büntetőjogi értelemben vett kár összegét. Mivel ekként a kár értéke az 5000 forintot meghaladja, a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a büntetőeljárás megszüntetése mellett az iratokat a szabálysértési hatósághoz áttette.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az iratokat az eljárási lefolytatása végett a katonai tanácsnak visszaküldte. (Legf. Bír. Bf. V. 2598/1994. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.