adozona.hu
1978. évi IV. törvény
1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/... számú törvényjavaslat indokolással - a Büntető Törvénykönyvről
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bű...
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/2 «Előző Következő»2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
1998. évi XCIII. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól
1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
1987. évi 26. törvényerejű rendelet egyes devizarendelkedésekről
1993. évi LVIII. törvény a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról
137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól
1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
147/1991. (XI. 30.) Korm. rendelet a pénzváltási tevékenység devizahatósági engedélyezéséről
12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről
1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
1966. évi 2. törvényerejű rendelet a vámjog szabályozásáról
26/1996. (XII. 6.) PM rendelet a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól szóló 37/1991. (XII. 24.) PM rendelet módosításáról
37/1991. (XII. 24.) PM rendelet a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól
33/2002. (VII. 4.) AB határozat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 81. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló bírói kezdeményezés, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában
2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/6 «Előző Következő»BH+ 2001.5.229 A felszámolási eljárásban megállapítási igényt nem lehet kifogás előterjesztésével érvényesíteni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 46. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek., 57. §].
BH+ 2001.7.339 A hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásra a kérelem előterjesztésére nyitvaálló határidőre vonatkozó jogszabályi előírások nem vonatkoznak [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 50. § (1) bek. b) és d) pont, 51. § (2) bek., 52. § (3) bek., 53. § (2) bek., 54. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Szt.) 71. §].
BH+ 2001.11.507 I. Az alárendeltet megillető járandóság fogalomkörébe a katona folyamatos ellátását biztosító, a szolgálati viszonyát szabályozó törvények és más jogszabályi rendelkezések alapján közvetlenül - minden külön közbenső intézkedés nélkül - megillető pénzeszközök tartoznak; az alárendeltet bírósági ítélet alapján megillető pénzösszeg viszont - legyen az akár elmaradt illetmény vagy kártérítés -, mivel az a katonát nem közvetlenül illeti meg, nem tartozik a járandóság fogalmi körébe, ezért erre nézve az elöljárói
BH+ 2001.11.508 A szabálysértési határozat tartalmára, az ügy érdemi elbírálására parancs nem adható. Az elöljáró ilyen természetű utasítása nem minősül szolgálati parancsnak, ezért annak az alárendelt részéről történő nem teljesítése parancsiránti engedetlenséget nem valósít meg [Btk. 254. §].
BH+ 2001.12.585 I. Az adós valamely vagyontárgyát megvásárolni szándékozó személy vagy cég nem tekinthető kifogás előterjesztésére jogosultnak, mert közte és az adós gazdálkodó szervezet között értékelhető jogi kapcsolat nincs [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. §]. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősség
BH+ 2002.2.100 A rendkívüli felmondás jogszerű indoka olyan súlyos ok, vagy olyan magatartás lehet, amely miatt indokolt - a másik fél méltányos érdekei miatt - a munkaviszony azonnali hatályú felszámolása. Ilyen okként azonban a hosszabb ideje táppénzes betegállományban lévő, szellemi leépüléssel járó betegségben szenvedő betegnek a betegsége egy fázisában korlátozott belátási képesség mellett végrehajtott cselekménye, vagy mulasztása nem szolgálhat [Mt. 96. § (1) bek. b) pont].
BH+ 2002.12.603 A Kft. ügyvezető igazgatója az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem ad át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges iratot nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e (Btk. 310. §).
BH+ 2003.3.140 Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárás keretében történő felelősségre vonásnak nem akadálya, ha ugyanazon cselekmény miatt a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás is indul. Az a tény, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettség vétkes megszegése egyúttal valamely bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja, nem eredmé
BH 1993.4.224 I. A sértettek részéről előterjesztett polgári jogi igény, illetőleg a kamat megfizetésére irányuló igény hiányában a kártérítésre, illetőleg a kamat megfizetésére való kötelezés törvénysértő; az illeték összegét az egyes terhelteket érintően a kártérítés összegének a figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy annak legalacsonyabb összege 600 forint [Be. 55. §, 56. §, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont]. II. Az ítéletben meg kell állapítani, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesz
BH 1995.1.8 A jogellenes belföldi tartózkodás vétsége akkor állapítható meg, ha a kiutasítást a bíróság vagy az idegenrendészeti (államigazgatási) hatóság jogerős határozata rendelte el [Btk. 214. §, 1957. évi IV. tv. 43. § (1) bek. b) p., 45. § (1) bek., 62. § (1)-(2) bek., 63. § (1) bek., 1993. évi LXXXVI. tv. 31. §, 35. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 34. § (3) bek. és V. fej., 9/1994. (IV. 30.) BM r. 6. § (2) bek. és 15. mell. VII/4. p.].
BH 1995.3.141 I. Pálinka engedély nélküli vásárlásával elkövetett jövedékkel való visszaélés vétségének a megállapítása [Btk. 311. § (1) bek., 1993. évi LVIII. tv. 4. § (2) bek., 5. §, 13. §, 66. § (1)-(2) bek., 67. § b) pont]. II. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint történt kihallgatásról felvett jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat tartalma a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható [Be. 61. § (2) bek., 87. § (2) bek.].
BH 1995.4.200 Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk. 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 1968. évi I. tv. 105. § (1) bek. b) pont, Be. 167. § (1) bek. c) pont, 170. § (1) bek. a) pont, 1992. évi LXXIV. tv. 3. § a) pont].
BH 1995.10.555 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §].
BH 1996.4.187 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett elkövetője az lehet, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, ehhez képest a csupán képviseletre jogosult személy nem lehet a bűncselekmény tettese; a törvényi tényállásban írt "jogszabály"-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.].
BH 1997.1.8 Jövedékkel visszaélés bűntette esetén nem elegendő a jövedéki termék kiskereskedelmi értékének a megállapítása; a helyes minősítéshez tisztázni kell a veszélyeztetett szeszadó összegét is [Btk. 311. § (2) bek.*, 1991. évi LXXVIII. tv. 4. § (1) bek., 9. § (1) bek. a)-b) pont].
BH 1997.2.61 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - az adott esetben a korlátolt felelősségű társaság - esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog", így ennek eltulajdonítása vagy az ezzel sajátjaként rendelkezés esetén a sikkasztás megvalósul [Btk. 317. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 155. § (1) bek. 169. § (1) bek., 177. § (1) bek.].
BH 1997.8.403 I. Egyéni cég gazdasági társaság alapító tagja nem lehet [1988. évi VI. tv. (Gt.) 4. § (1) bek.]. II. Nem forgalomképes, s ezért nem apportálható az az ingatlan, amelyre nézve az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve [Gt. 22. § (2) bek., 161. § (3) bek.]. III. Ha az egyik alapító a társasági szerződés megkötésekor még cselekvőképtelen és - felhívás ellenére - helyette a törvényes képviselője nem jár el, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja [Ptk. 15. §, 18. § (1)
BH 1997.9.431 A jövedékkel visszaélést bűncselekménynek minősítő törvényi rendelkezés (Btk. 311. §) 1996. augusztus 15. napján történt hatályon kívül helyezése folytán az e cselekmény miatt indult büntetőeljárás során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vád tárgyává tett magatartás más bűncselekmény - így pl. az adócsalás - törvényi tényállását nem meríti-e ki [Btk. 310. § (1) bek., 1996. évi LII. tv. 38. § (Btk. 311. §), 1993. évi LVIII. tv. 3. § (3) bek. i) pont, 16. § (1) bek., 45. § (1) bek., 67. § f) pont].
BH 1997.10.470 Nem a tiltott szerencsejáték szervezésének vétségét, hanem a játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértését követi el az ilyen automaták üzemeltetésére alakult kft. ügyvezető igazgatója, aki különböző vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak pénznyerő automatákat ad át üzemeltetésre abban a téves tudatban, hogy azok játékautomaták, de kellő gondossággal felismerhette volna, hogy azok valójában pénznyerő automaták [Btk. 267. §, 22. § d) p., 27. §, 1968. évi I.
BH 1998.3.113 A katona által ellátott konyhai kisegítő szolgálat nem tartozik az olyan egyéb készenléti szolgálatok körébe, amely szabályainak megszegése megalapozná a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét [Btk. 348. § (1) bek., 22/1997. (X. 3.) HM r. 102. § c) pont, 6/1987. (X. 15.) HM r. 401/C. §].
BH 1998.4.159 A katona csak azonos rendfokozati állománycsoporton belül vethető vissza rendfokozatban [Btk. 133. §, 134. §, 348. § (1) bek., 354. § (1) bek., 1993. évi CX. tv. 58. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) bek. c)pont, 1996. évi XLIII. tv. 4. § (2) bek.].
BH 1999.11.490 Megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a társadalombiztosítási járuléktartozása miatt a foglalás végett megjelent végrehajtókat jogszerű eljárásukban erőszakkal akadályozza [Btk. 229. § (1) bek., 137. § 1. pont k) alpont, 1975. II. tv. 104. §, 105 § (4) bek., 1991. évi LXXXIV. tv, 1979. évi 18. tvr., 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet].
BH 1998.12.577 A törzstőke csorbításának a bűncselekménye megvalósul, ha a korlátolt felelősségű társaság (kft.) vezető tisztségviselői a törzstőkének a bankban letétbe helyezett összegét - a kft-ből kilépni szándékozó egyik alapító érdekében - a gazdasági társaság anyagi alapjából kivonják; a hatályos törvényi rendelkezés értelmében a törzstőke csorbításának a bűntette eredmény-bűncselekmény: megvalósulásának materiális feltétele a törzstőkének - részben vagy egészben történő - jogtalan elvonása [Btk. 298/B. §, 1988. évi
BH 2000.4.140 A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.].
BH 2000.9.385 A folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett devizabűntett - a többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével bűnhalmazatban - megvalósítja a bankfiók vezetője, aki által kiállított, valótlan tartalmú devizahatósági valutakiviteli engedélyek felhasználásával a társai jogellenesen külföldi fizetőeszközöket visznek ki az ország területéről [Btk. 309. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. 65. § (3) bek. a) és e) pont].