Építési céghálónak álcázva csaltak el több mint egymilliárd forint áfát a győri bűnszövetség tagjai. A bűnös tevékenységben részes alvállalkozók úgy próbáltak falazni, hogy közben a „vendégmunkás” strómanok még a látszatra sem gondoltak; eszközökkel és dolgozókkal nem rendelkeztek, így tényleges munkát sem végeztek, mi több nem is végeztettek – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság sajtóközleményéből.
Éhbérért, embertelen körülmények között elszállásolva, egy hulladékfeldolgozó üzemben kényszerített munkára embereket az a nyolc gyanúsított, akire a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) csapott le. Az akcióban a Terrorelhárítási Központ (TEK), illetve a munkaügyi felügyelők is részt vettek, valamint több mint hetven rendőr, köztük románok is – közölte honlapján a rendőrség.
A magyar munkavállalók és családjaik minél erőteljesebb védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai. Hamarosan megkezdődik azon rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely – a magyar munkahelyek és a hazai munkaerőpiac védelme mellett – tovább segítheti az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését, ezzel érdemben hozzájárulva a hazai munkaerő-tartalék mozgósításához és az aktivitás további növeléséhez – jelentette be csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A megváltozott és aktuális harmadik országbeliekre vonatkozó foglalkoztatási szabályok lehetővé teszik bármilyen konstrukcióban, hogy Magyarországon vendégmunkás, tartózkodási vagy egyéb engedéllyel bejövő, harmadik országbeli munkavállaló kiküldetés vagy bármi egyéb formában Németországban vállaljon tovább munkát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-OS közleményt adott ki, amelyben azt hangoztatja, hogy a vendégmunkások aránya alacsony, a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket.
Az adózással foglalkozók közül sokan várakozó állásponton voltak a vendégmunkások adózását, járulékfizetését illetően, pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szinte alig bír hatással az adókötelezettségre. Egy kivétel említhető, az adóügyi illetőség kérdése, amely 2024. január 1-jétől változott. Egyébiránt az adókötelezettséget a továbbiakban is a már korábban is érvényes összefüggések alapján kell megállapítani. Cikkünkben a harmadik országból érkező vendégmunkások részére leggyakrabban adott juttatások utáni szja-kötelezettséget járjuk körbe.
Március 1-jétől szigorúbban szabályozza a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és munkavállalását a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény, amely újabb kihívások elé állítja a jogalkalmazót és a hatóságokat. Cikkösszeállításunk első részében összefoglaltuk, hogy harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon milyen okok miatt tartózkodhatnak a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi engedély alapján Magyarországon, a mostani, második részben pedig részletezzük a foglalkoztatási célú itt-tartózkodásra vonatkozó szabályokat.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény preambuluma szerint az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség, szabályozni szükséges, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.
A Pintér Sándor és Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat leszögezi: az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség, Magyarország a magyaroké, és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan – írja a hvg.hu.
Idehaza elfogyott a munkaerő, miközben sorra jelentik be a több ezer foglalkoztatottra igényt tartó fejlesztéseket. A B terv megszületett: jöjjenek a vendégmunkások – írja a nepszava.hu.
Új típusú tartózkodási engedélyt vezet be, és szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetét a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló, november 1-jén hatályba lépő új törvény.
Megjelent a Magyar Közlöny 91. számában a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, valamint a vízgazdálkodási szabályokról szóló törvény módosítása. Utóbbi kimondja, hogy a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített kutak fennmaradhatnak, és üzemeltetőiknek vízgazdálkodási bírságot sem kell fizetniük.
Az építőipar sajátos foglalkoztatási helyzete miatt a vendégmunkások esetében külön ágazati szabályozást javasol az általános törvényi szabályon belül az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – közölte a szervezet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték