Az építési vállalkozó teljesítésigazolásban vállalta, hogy elvégezte a munkát, a megrendelő kifizette a végszámlát, viszont úgy ítéli meg, hogy a kivitelező részfeladatokat nem teljesített. Kinek kell bizonyítania, hogy a vállalt és a megrendelő által kifizetett, teljesítésigazolással alátámasztott munkát nem végezte el a kivitelező?
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: a vállalkozóm egyszeri alkalmas vállalkozási szerződés alapján szolgáltatást nyújtott a partnerének. A szerződés végteljesítési határideje 2016. 12. 30. A szerződésben még a következő szerepel a kifizetési feltételeknél: „A szolgáltatások megbízási díj a megbízott részére az alábbiakban felsorolt dokumentumok együttes bemutatása esetén fizetendő: – a megbízott számlája egy példányban; – a teljesítést igazoló átadás-átvételi jegyzőkönyv másolata.” A vállalkozóm kiállította a számlát 2016. 12. 14-én 2016. 12. 30-ai teljesítési idővel és 2017.01.08-ai fizetési határidővel. A partner könyvelője a következő indokkal nem fogadta be a számlát. Mivel olyan szolgáltatás elvégzéséről van szó, amelyet társaságunk által aláírt teljesítésigazolás alapján kell kiállítani, így a számla kelte nem előzheti meg a teljesítésigazolás kiállításának időpontját, illetve az elvégzett szolgáltatás időpontját. A teljesítési igazolás dátuma 2016. 12. 30. A teljesítést mindkét fél elismerte. Abban kérném a segítségét, van-e annak jogalapja, hogy nem fogadta be a partner a számlát?
Ügyfelem őrzés-védelemmel foglalkozó, havi áfabevalló gazdasági társaság. Havi átalánydíjért folyamatos őrzés-védelmet biztosít a partnerének. Az átalánydíj a tárgyhónapot követő hónapban esedékes. A számlát elszámolási időszakos ügyletként állítja ki, a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő. A szerződés további rendelkezése: "megrendelő, a jelen szerződés tartalmát képező állandó szolgáltatást meghaladó, eseti, rendkívüli tevékenység ellátására a szolgáltató részére megbízást adhat, melynek feltételeiben a konkrét feladatra tekintettel a felek egyedileg fognak megállapodni." Ilyen eseti megbízások minden hónapban felmerülnek, mert előre nem várt esemény bekövetkeztekor további járőrök bevonására van szükség. Ezen rendkívüli munkákról havonta egy összesítő teljesítésigazolás készül. A díjazás szintén a tárgyhót követő hóban esedékes. Az ilyen eseti, rendkívüli munkákat hogyan kell számlázni? Elszámolási időszakos ügyletnek minősül (és ebben az esetben a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő)? Ekkor a havi összesítő teljeítésigazolás alapján elég egy darab számlát kiállítani? Vagy nem elszámolási időszakos ügylet? Ekkor minden esetről az adott napi teljesítési időponttal külön-külön számlát kell kiállítani? Vagy hó végén egyben kell számlázni? Ez esetben milyen teljesítési időponttal? Vagy gyűjtőszámla kiállítható? Melyik a helyes eljárás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Teljesítésigazolásban nettó érték, áfaérték és bruttó érték szerepel. Majd százalékos garanciális visszatartás összege, mely a nettó érték X százaléka. Hogyan állítom ki helyesen a számlát?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy, ha az eladó a saját eszközével szállítja ki a vevőnek az árut (például kavics), akkor a szállításról kell-e szerződést és teljesítésigazolást készíteni? Eddig úgy értelmeztük a rendelkezést, hogy az áru helyszínre szállítása beletartozik az áru értékébe, és ezért nem írtunk szállítási szerződést, sem teljesítésigazolást. Kérjük szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az a kérdés merült fel a cégnél, hogy milyen esetekben kell szerődés? Cégünk egy nagyértékű beruházást rendelt meg egy szállítótól, aki erre adott egy részletes árajánlatot. A beruházás elkészült (gyártósor), teljesítési igazolással rendelkezünk. De szerződésünk nincs a vállalkozóval. Ők azt mondják, hogy az árajánlat és a teljesítésigazolás elegendő. Ez valóban így van? Segítségét előre is köszönöm!
Társaságunk tevékenysége ipari hűtés-fűtés rendszerek karbantartása, eseti meghibásodás esetén a hiba elhárítása, vagyis lényegében szerviztevékenység. Az éppen adott feladat elvégzéséről munkalapot állít ki a szervizelő munkatársunk, melyen a megrendelő a teljesítést igazolja. (A munkalapon minden fontos adat, ráfordított idő, felhasznált anyag stb. szerepel.) A számlát nekünk jogszabály szerint legkésőbb 15 napon belül ki kell bocsátanunk. Számlázáskor viszont a megrendelő ragaszkodik az általa kiadandó teljesítésigazolás számlához csatolásához (a munkalapon túlmenően), mely a gyakorlatban csak arra szolgál, hogy minél később kelljen fizetnie, mert a teljesítésigazolást nem adja ki, csak hetekkel, sőt hónapokkal később a munkalapon már korábban igazolt, elvégzett munkánkról. Tudomásom szerint a teljesítésigazolás kiadását jogszabály csak az építőipari kivitelezési tevékenység esetén, valamint egyes államháztartást, költségvetési gazdálkodást érintő tevékenységek esetén teszi kötelezővé. Kérdésem, hogy ha egyszer már munkalapon igazolt a teljesítés, jogosan ragaszkodik-e külön teljesítésigazolás csatolásához, melyet éppen ő vonakodik kiadni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari vállalkozás. 2008-ban elvégeztünk egy munkát. Az utolsó teljesítésigazolást nem adta ki a megrendelő. Cégünk 2014. évben a TSZSZ-hez fordult, aztán pert indított a megrendelő ellen. A bírósági ítélet: TSZSZ szakértői véleményére alapozva megítélte cégünknek a teljesített munka értékének kifizetését plusz a késedelmi kamatot. A pénz megérkezett a bankszámlánkra. Kérdés: hogyan könyveljem? Mintha számlát könyvelnék, árbevételként (nincs számla, csak bírósági végzés) vagy egyéb bevételként? Köszönettel: Krisztiánné
Szeretném megkérdezni, hogy gazdálkodó szervezet által igénybevett szolgáltatás esetében van-e szerződéskötési kötelezettség, elvárható-e, hogy bizonyos összeghatár felett írásban kössünk szerződést, teljesítésigazolással rendelkezzünk? Van-e valami összefüggés a szerződéskötési kötelezettség és a társasági adóról szóló törvény 3. melléklet. 4. pontjában leírt ésszerű gazdálkodás követelményével?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték