Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó telefonköltségéből kell-e magánhasználatot figyelembe venni? (A számla az egyéni vállalkozásra szól, a vállalkozásnak alkalmazottja nincsen.) Vagy a teljes számla elszámolható költségként? Köszönettel:
Szeretném segítségüket kérni az alábbi témakörökben: 1. témakör: Áfakörös őstermelő (közös) vonatkozásában kötelező-e alkalmazni az áfatörvény 61. paragrafus 3 bekezdését? Sajnos a felvásárlók a szeptember, októberi felvásárlás utáni kifizetés 50 százalékát általában átteszik a következő évre. Így a 45 nap semmiképpen sem tartható. (Az úgyis alacsony felvásárlási árból nehéz előre fizetni az áfát.) Megoldás lehet-e a pénzügyi áfára átállni? Vagy számításba jöhet-e a kérdéses számlák önellenőrzése az összeg felvételekor? 2. témakör: Mezőgazdasági őstermelésben vásárolt és üzemeltetett telefonköltség és áfa elszámolása. Alkalmazható-e az arányosítás helyett a cégeknél alkalmazott, magáncélú használat miatt a költség 20 százalékának megtérítése?
Tisztelt Szakértő! Szakmai fórumok, előadások vitatott kérdése a mai napig a vélelmezett magáncélú telefonhasználat áfakezelése. A társaság 70-30 megosztásban vonja le az áfát, bruttó 20% vélelmezett használatot téríttet a tagokkal, munkavállalókkal. Kell-e ebben az esetben áfát fizetni a vélelmezett használat után, és számlázni ezt a tételt, vagy elég az összeget követelésként előírni a magánszeméllyel szemben, és egyéb bevételként elszámolni? Értelmezhető-e itt a közvetített szolgáltatás, mert nem egy ténylegesen megvalósult, szolgáltatásról van szó? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Tisztelt Szakértő! A könyvelt cég telephelyén működik egy nyilvános érmés telefonfülke, ahonnan meghatározott percdíjak mellett lehet telefonálni (pénzérme bedobásával). A Magyar Telekom a cég nevére állítja ki a számlát a havi díjról és a regisztrált forgalomról. Kérdés1: a cég oldalán ez telefonköltségnek minősül-e (és adóköteles-e a 20%-a) vagy közvetített szolgáltatásnak, esetleg bérleti díjnak számít? Kérdés2: a készülékben lévő bevétel kiürítése kapcsán milyen bizonylatolási és áfakötelezettsége keletkezik a cégnek? Kell-e erről, és ha igen, akkor kinek a részére kiállítani számlát? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja, tehát nem kifizető, a telefonszámla összegének a 70 százalékát számolja el költségként. Ebben az esetben áfa szempontjából az így kapott összeget kell megbontani 30-70 százalékra, vagy ennek az áfája 100 százalékban visszaigényelhető? Jól tudom, hogy ez esetben az szja szerinti magánhasználatot nem kell vélelmezni, és így nem kell szja-t és ehót fizetni? Előre is nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Bt. az áramdíjat továbbszámlázza a bérbevevő cégnek. Kérdésem az, hogy ebben az esetben mi a helyes könyvelés? Áramszámla T511 vagy T815? Továbbszámlázott összeg K911 vagy K 96? Továbbá kérdezném, hogy a cégtelefonköltség 30 százalékának továbbszámlázása esetén melyek a helyes kontírszámok?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy adott egy cég, melynek bevétele csak osztalékból származik, egyéb bevétele nincsen. Levonható-e a telefon- és könyvelési díj áfája? Köszönöm: JT
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett adózó (hotel) ingatlantulajdonnal is rendelkezik, az ingatlan bérleti díját készpénzben fizetik ki neki, amiről készpénzes számlát állít ki. A befolyt bérleti díj összegét be kell ütnie a pénztárgépbe, vagy, ha nem üti be, akkor kell arról jelentést adnia a NAV felé (PTGSZLAH). Telefonköltséget is továbbszámlázza a dolgozó felé, amiről szintén készpénzes számlát állít ki, ezt a tételt be kell ütnie a pénztárgépbe? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e az egyéni vállalkozó saját nevére, egyben a vállalkozás székhelyének címére érkező (székhely=lakhely) telefonszámla, abban az esetben, ha a vállalkozásnak nincs telefonja? Gyakorlatilag a saját (magánszemély) készülékét használja, és nem tartja nyilván a tárgyi eszközei között. Ha igen, kell-e neki is hívásnaplót vezetnie? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A telefonköltség 20 százalékának megtérítéséről az alábbi könyvelési tudnivalókat olvastam. Kérdésem, hogy helyesen járok el ha így könyvelek? Korábban úgy olvastam, hogy számlát kell kiállítani, melynek van fizetendő áfatartalma. "- a vélelmezett magáncélú használat (20%) dolgozók által megtérítendő értéke: T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések K 96. Egyéb bevételek - a magáncélú használat értékének beszámítása a munkavállalóval szembeni kötelezettségbe (jövedelem-kifizetésbe) a bérelszámoláskor írásbeli nyilatkozat alapján: T 471. Jövedelem-elszámolási számla K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések Tehát a kifizetett nettó bért csökkentjük a dolgozó tartozásával. Természetesen a dolgozó saját maga is befizetheti az összeget a cég pénztárába (T 381 – K 361). Megjegyzem, hogy ebben az esetben általános forgalmi adó felszámítására nem kerülhet sor, mert ez lényegét tekintve egy kapott jövedelem visszafizetése. A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása alapján, személyi jövedelemadót és egyéb közterhet ezekben az esetekben a magáncélú használat után nem kell fizetnie a vállalkozásnak." Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérem a segítségét az alábbiakban: a telefonköltség egy részét közvetített szolgáltatásként szeretnénk számlázni. A HIPA törvény szerint ez csak akkor csökkenti az adóalapot, ha a továbbszámlázás, szerződés alapján történik. Kérem a segítségét, mit kell szerepeltetni a szerződésben, hogy változatlan formában az üzleti partnereinknek és a családtagoknak tovább tudjunk számlázni egy-egy telefonszámot és az a közvetített szolgáltatás feltételének megfeleljen? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: V Mária
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van mobilinternet-előfizetése, mely tartalmaz internethasználatot és telefon-előfizetést is. Nem vezetünk nyilvántartást a magán- és nem magáncélú használatról, ezért ezen telefonszámlák bruttó összegének az 1,19-szerese után meg kell fizetni a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót. Azonban társaságunk bérel egy épületet, melyhez kapcsolódóan a vezetékes telefonköltséget és internet-szolgálatási díjat továbbszámlázzák részünkre. Az lenne a kérdésem, hogy a vezetékes internetszolgáltatásnál ez esetben is meg kell fizetnünk a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót? Nem egyértelmű számunkra az szja-törvény szerinti meghatározás ebben az esetben. Mert elvileg kizárható a magáncélú használat nem mobil eszköz esetén társaságunknál. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagjának mobiltelefon (60.20.13.) és internet (60.20.18) költségelszámolása esetén alkalmazni kell-e az szja-törvény 70. paragrafusát, vagyis tételes elkülönítés hiányában a számla értékének a 20 százaléka magánhasználatnak minősül, és egyes meghatározott juttatásként adóköteles? Ha a bt. a 20 százalék beltag felé történő továbbszámlázása mellett dönt, akkor kizárólag a telefonköltséget kell alapul venni, vagy az internet-hozzáférést is tartalmazó számla teljes bruttó összegét? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa
Tisztelt Sinka Júlia, Egy korábbi cikkével (Ezt kell tudni a telefonköltség elszámolásáról és az áfalevonásról) kapcsolatban lennének meglátásaim. http://adozona.hu/szamvitel/A_telefonkoltseg_elszamolasanak_ado_es_szam_PMHJ30 Két észrevételem lenne, amiben kérném szíves közreműködését. 1. A cikkben meglátásom szerint vannak számszaki hibák, amelyeket tavaly augusztus óta nem javítottak. 2. A cikk közepe felé (az szja-t érintő résznél) már csak minden második könyvelési tétel mellé kerültek oda a forintosított összegek. A végére az összegek teljesen elmaradtak, pedig korábban az volt a kifejezett kérés, hogy kontírozást és konkrét számítási adatokat is tartalmazzon a cikk. Legyen kedves átnézni a cikket, és amennyiben szükséges, a javításokat elvégezni. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték