Tisztelt Szakértő! Az egyesületnél alapszabály rögzíti, hogy egyszeri egyösszegű belépési díjat kell megfizetni az éves tagdíjon felül. A könyvelésben külön számlán kell-e könyvelni a tagdíjtól ezt, és a mérlegben is külön soron kell-e szerepeltetni az egyéb bevételeknél, mint alapítótól kapott befizetés? Köszönöm válaszát!
Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?
Augusztus 15-éig meg kell fizetni az agrárkamarai tagdíjat az érintett vállalkozásoknak. Cikkünkből részletesen megtudhatja, kik kötelezettek erre, és azt is, milyen értelmezési problémák nehezítik a tagdíj alapjául szolgáló árbevétel meghatározását.
Tisztelt Szakértő! A NAK tagdíjbevallás alapja a nettó árbevétel. A bevallásukban meghatározták, hogy a különböző adózási módott választott adózóknak bevallásuk melyik sorában szereplő adatott kell feltüntetniük. A problémám, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok esetében a 1829-07-01 sz. bevallás 01. sor (értékesítés nettó árbevétele, természetesen ez nem tartalmazza a támogatások összegét), kata hatálya alá tartozó bt. esetében pedig a 18 KATA-(E) blokk 01. sor. Katások esetében a bevallani kért összeg tartalmazza a területalapú támogatást is. Az alapszabályban mindenhol nettó árbevételről van szó. Véleményem szerint a katások esetében is csökkenteni kellene a 01. sor összegét a támogatás összegével, de társaság esetében erre nincs lehertőség a bevallási felületen. Ha egyéni vállalkozóról lenne szó, ott a bevallási felületen van erre lehetőség. Ugyanezt a kérdés feltettem a kamarának, de azt a választ kaptam, hogy csak az őstermelők és egyéni vállalkozók csökkenthetik a bevételüket a támogatás összegével. Gondolom, helytelen az álláspontjuk, mert mindenkire egyformán kellene vonatkoznia az alapszabálynak. A probléma, hogy a tagdíj 5000 forint, így 30 000 forint lenne. Véleménye szerint helyesen járok el, ha csak az értékesítés nettó árbevételét tüntetem fel a bevallásban, ami nem egyezik meg a bevallás kért sorával.
Tisztelt Szakértő! Egyesület a befizetett tagdíjról számlát állít ki. A befizetett tagdíj az áfatörvény alapján közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól. Mi a helyes eljárás a kiállított számlán, mert a számlázó program az alábbi lehetőségeket engedi: tárgyi adómentes, alanyi adómentes, mentes az adó alól, 0%? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem Közérdekű nyugdíjasszövetkezetbe az alapító tagjain kívül újabb tagok léptek be, de az alapító okiratban ők már nem szerepelnek, a jegyzett tőke összege nem változott. Hogyan, milyen főkönyvi számra kell könyvelni a belépő tagok tagdíját? Az osztalékból részesülhetnek-e azok a tagok, akik nincsenek benne az alapító okiratban, így a cégjegyzékben sem? Köszönettel Kneifelné Szilágyi Mária
Egyéni vállalkozó gyógymasszőri tevékenység után egészségügyi szakdolgozói kamarai tagdíj megfizetése mellett évente 5000 forint kamarai hozzájárulást (regisztráció címén) is kell fizetni a kereskedelmi és Iparkamarának? Ha első alkalommal kötelező a regisztráció, miért kell minden évben regisztrációt fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy horgász egyesület, amely vállalkozási tevékenységet is folytat (napijegyes horgászat). Eddig áfakörös volt, mert az előnyösebb volt, a vásárolt halak áfája magasabb volt, mint a vállalkozási bevétel áfája. Az egyesület bevételei – 5 millió tagdíjbevétel és 5 millió napijegybevétel. A kérdés, hogy az alanyi mentességi bevételi határba beszámít-e a tagdíjbevétel, illetve hogy egyáltalán választhat-e az egyesület a jövő évre áfa alanyi mentességet? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk egy gyógyszertár, a gyógyszerészei részére, helyettük megfizeti a gyógyszerészkamarai tagdíjat. Ezt korábban az 539-re könyveltük. Ez helyes így? Fel kell-e tüntetnünk év végén az M30-as nyomtatványon, illetve a munkavállaló bérkartonján? Ez adómentes, vagy valamilyen formában adóköteles juttatás? Sajnos ezekre a kérdésekre nem találtam egyértelmű választ, ezért szeretném kérni a segítségét. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vállalkozó tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele után kéri megfizetni a tagdíjat. A nettó árbevételbe beletartozik-e a területalapú támogatás, mely december 31-éig mindig csak előleg, egyáltalán beletartozik-e? A gázolaj után járó jövedéki adó bele számít-e? Többletként elhasznált gázolaj, melynek a jövedéki adóját nem lehetett visszaigényelni, levonható-e a NAK-nak fizetendő nettó árbevételből? Válaszát köszönöm szépen.
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó kibővítette a tevékenységi körét, vadásztatásokat szeretne az alaptevékenysége mellett szervezni. Ahhoz, hogy ezen tevékenységét végezhesse, az engedélyeken, vizsgákon túl még feltétel az, hogy egyszeri belépési díjat fizessen a vadásztársaság felé, amelynek nagyságrendje 1,2 millió forint. Ezt követően az éves tagdíj 120 ezer forint lesz. Kérdésem ezzel kapcsolatos: elszámolható-e költségként, mint a vállalkozás érdekében felmerült költség az 1,2 millió forint összegű belépési díj? Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy az egyesületi tagdíjat (vadásztársaságról van szó) ki kell-e számlázni? Ha kell róla számát kiállítani, akkor azt mikor kell megtenni? A tagdíj-hozzájárulás az alapszabály szerint havonta esedékes. A másik kérdésem a tagdíj-hozzájárulás és a vadgazdálkodási hozzájárulás könyveléséhez kapcsolódna (kettős könyvvezetésben könyvelünk): 91-es vagy 96-os számlaosztályba könyveljük a fentebb említett tételeket? Előre is köszönöm a válaszukat!
Egy rendezvényszervező céget egy társadalmi szervezet megbíz egy konferencia lebonyolításával. A részvételi díjon felül a társadalmi szervezet megbízza a rendezvényszervező céget a konferencián résztvevő személyek/cégek tagdíjának beszedésével is. A tagdíj az áfatörvény 85. § (1) alapján tárgyi adómentes tevékenység. A rendezvényszervező cég megteheti-e, hogy a tagdíjat a megbízó nevében beszedi adómentesen és közvetített szolgáltatásként adómentesen tovább adja? Előfordulhat-e, hogy a tagdíj a részvételi díj, mint főszolgáltatás nyújtásával azonos adómértéket vesz fel? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság magánszemély tagjai a vadászat során az elejtett vadból részesülnek(vadászrész). A személyijövedelemadó-törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében nem számít adóalapba tartozó bevételnek a tagdíjra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, ha azt alapszabály alapján, cél szerinti tevékenységgel összefüggésben nyújtják. Kérdésem, hogy az egyesület által a magánszemélynek nyújtott szolgáltatás csak a tagdíj mértékéig nem adóalapba tartozó bevétel, vagy a nyújtott szolgáltatás értékhatár nélkül adóalapba nem tartozó bevétel? A tagdíj 150 ezer forint, az egyesület által nyújtott szolgáltatás ellenértéke 250 ezer forint. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles bevétele? Válaszát köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték