Szocho-fizetési kötelezettség Kérdés
Kérdésem, hogy bt. nyugdíjas tulajdonosának a más nem önálló tevékenységből származó jövedelme után meg kell-e havonta fizetni a szociális hozzájárulást?
25 találat a(z) szocho 2019 cimkére
Külföldi tag osztalékfelvétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi – EU tagállami – természetes személy tag részére kifizetett osztalékot terheli-e szociális hozzájárulási adó 2019. évben? A tag nem vesz fel jövedelmet Magarországon, csak osztalékot. Mi vonatkozik arra az esetre, ha ez a külföld személy saját jogú nyugdíjas egy másik tagállamban. Van-e szociális hozzájárulás felső határ az esetében? 2018. évben az ehotörvény 5. § (3) alapján a másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni, így az osztalék után sem. Ezt a kivételt a törvényben nem találom. Köszönöm válaszát.
Mi az őstermelő szochójának alapja? Cikk
Kell-e szochót fizetnie a nem biztosított őstermelőnek, illetve esetében mi a szocho alapja? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Magán szálláshely Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély falusi turizmus keretén belül magánszálláshely-szolgáltatást végez. Önálló tevékenységből származó jövedelme után 10 százalék költséghányaddal számolja az szja-t. Ezen jövedelem után 2018-ra kötelezett eho, fizetésére illetve 2019. évtől szochóra? Az alap a bevétel 90 százaléka, és az eho, szocho 19,5 százalék? A bevallás közelgő határideje miatt kérném mielőbbi válaszukat! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Őstermelői jövedelem szochója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Biztosított őstermelő (kistermelő), aki a bevétel 20 százaléka után fizeti a (10+4) százalék nyugdíj- és egészségbíztosítási járulékot negyedéves bevallással. Szja-bevallásnál minimális jövedelem realizálódik. A jövedelem után fizetendő szochót érvényesítheti-e az általa befizetett 4 százalékos ehóból? Kérdésem, hogy kell-e fizetni a 35 000 forint szochót, ha befizetett 65 000 forint egészségbiztosítási járulékot az év folyamán?
Közalkalmazotti jogviszony Kérdés
2018. 08. hónaptól 40 éves korkedvezményes nyugdíjba részesül az asszisztens. Visszajönne közalkalmazotti jogviszonyba dolgozni és felfüggeszti a nyugdíj folyósítását. Kérdésem, a béréből mit kell vonni? Rá vonatkozik az a lehetőség, hogy 15 százalék szja levonás terheli a bérét vagy mindent vonni kell, és a munkáltatót is terheli a szocho-fizetési kötelezettség?
Nyugdíjas vállalkozó osztaléka Kérdés
Tisztelt Adózóna, A https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_25_Nyugdijas_vallalkozo_osztalek_fiz_sek címen feltett kérdésre további kérdésem lenne, hogy ha volt ilyen jövedelme (munkaviszony, ingatlan-bérbeadás), de ezeket nem terhelt szociális hozzájárulási adó, akkor is csökkenthetem vele a maximum alapot? Köszönöm válaszukat!
Dolgozók premizálása Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: egy gazdasági társaság befektetési arannyal szeretné a dolgozóit premizálni. A munkáltatót és a munkavállalót milyen adófizetési kötelezettség terheli? Milyen árfolyamon kell az adó- és járulékalapot meghatározni, ha felmerül adó- és járulékfizetési kötelezettség? Mivel a vállalkozás tevékenységi körébe nem tartozik befektetéshez kapcsolódó tevékenység (gép és alkatrész gyártás, forgalmazás), kell-e valamilyen engedély nemesfém vásárláshoz, illetve, ha igen, ennek van-e értékhatára? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Vállalkozásból kivont jövedelem Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt kft. végelszámolása 2018. augusztus 31. napján befejeződött, a cégbíróság 2019.03.22-én törölte a társaságot. A szja-törvény 68. §-a alapján a jövedelemszerzés időpontja végelszámolás esetén az utolsó üzleti évről készített beszámoló mérlegforduló napja eddig egyértelmű, hogy 2018. évi a jövedelem. Kérdésem, hogy ehót vagy szochót kell fizetni a tagoknak, ha 2019-ben történik a kifizetés. Tisztelettel: Gruberné Nagy Zsuzsa
Osztalék és szociális hozzájárulási adó Kérdés
Mekkora összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek az osztalékban részesülőtől abban az esetben, hogyha a munkabére 200 ezer Ft/hó és bruttó 2 millió Ft osztalékban részesül? Az osztalékban részesülő a 2018. évi LII törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozott, hogy eléri az adófizetési felső határt. Megítélésünk szerint ennyi információ nem elegendő a kifizető részére, hiszen nem fogja tudni, hogy az osztalékból mekkora összeg szükséges az adófizetési felső határ eléréséhez. Helyes-e az a megoldás, hogy a magánszemély a nyilatkozatában nem csupán azt a tényt tünteti fel, hogy a törvényben meghatározott jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, hanem nyilatkozatában közli a a várható éves bruttó bére összegét is, így az osztalék kifizetésekor csak a különbözetként felmerülő osztalékjövedelmet kell figyelembe venni az osztalékadó megállapításánál? Az előző számbeli példánál maradva, ha a természetes személy nem ad nyilatkozatot és a kifizető levonja a 2 000 000 Ft osztalékból a szociális hozzájárulási adót, akkor a magánszemély az éves szja bevallásában a felső határt meghaladóan levont adó összegét érvényesíteni tudja? Vannak olyan szakmai vélemények, melyek szerint az osztalék kifizetésekor a felső határnál figyelembe vehető jövedelmek közül csak a már megfizetett szocho-alapot veheti figyelembe a kifizető. Ebben az esetben ugyanazon bruttó osztaléknál más összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy mikor történik meg a kifizetés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
