Tisztelt Szakértő! Ingatlan értékesítése esetén a lakáshitelre fizetett kamat levonható a szerzéskori értékből? Ha igen, ezt akkor is meg lehet tenni, ha valaki az előző években adóalap-kedvezményt vett igénybe? Köszönettel.
Férjem idén márciusban elhunyt. Öröklési szerződés keretében örököltem utána egy lakást és garázst összesen 12 millió forint értékben. A gyermekének köteles rész címén ki kell fizetnem 2 millió forintot. Azonkívül örököltem kb. 7 millió forint tartozást. Az a kérdésem, hogy ha 5 éven belül eladnám az ingatlant, milyen érték után kellene adót fizetnem? Ebben az esetben mennyi a szerzéskori érték? Mert nyilvánvaló, hogy a szerzéskori, és az eladáskori érték különbözete után kell adóznom. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Édesanyánk 2014-ben halt meg, aki ránk hagyta egy lakás felét. A másik felét már 20 éve meghalt édesapánktól örököltük. Ezt az ingatlant 2015-ben eladtuk. Az szja-nál a hagyatéki végzésben szereplő forgalmi érték számít. Mi a különbség a hagyatéki eljárásban szereplő adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi érték és az adó- és értékbizonyítvány lakottságot is figyelembe vevő érték között? Abban az esetben, ha a testvérem be volt jelentve állandóra a lakásba születésétől fogva, akkor nála másképpen kell számolni az szja-t? Köszönettel: Erika
A kft. üzletrészét családtagok birtokolják, de egy családtag vinné tovább egyszemélyes kft.-ként a céget, a többiek üzletrészét megvásárolná. Kérdésem, hogy az üzletrészt a szokásos piaci értéken lenne szabályos értékesíteni, ha az értékpapírt a családtagok a megszerzéskori értéken adják el egymás között, akkor milyen hátrányos következménye lenne, adó, illeték vonatkozásában? A cég nyereségesen működött, a saját tőkéje a jegyzett tőkén felül van jelentősen.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2006-ban vásárolt családi házat 14 millió forintért. 2011-ben a fiának ajándékozta, az ajándékozási értéket 11 millió forintban határozták meg, mert ezzel egy időben haszonélvezeti jogot jegyeztek be az ingatlanra. 2014-ben ügyfelem visszavonta az ajándékozást, szintén 11 millió forint értékmeghatározással. Ezt az ingatlant a jövőben értékesíteni kívánja. A kérdésünk, hogy szerzéskori értéknek melyik összeget kell figyelembe venni? Értéknövelő beruházás az ajándékozás alatt történt, a számlák a fiú nevére szólnak. Figyelembe vehető-e az eladásnál csökkentő tételként? Köszönettel: Gál Ágnes
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérem szakmai véleményét: Ügyfelünk magánszemélyként 2014. évben használt lakást vásárolt, amelyet saját munkával és baráti segítséggel azóta felújított. 2015. évben ezt a lakást a nagykorú lányának kívánja ajándékozni. – Az ajándékozási szerződésben a lakást már a "felújított" értéken kell szerepeltetni? – A szülőnek az ajándékozás során keletkezik-e jövedelme? – Ha a lánya az ajándékozással szerzett lakást később értékesíteni fogja, akkor a "szerzési érték" az ajándékozási szerződésben szereplő érték lesz-e? Köszönöm válaszát!
Ajándékozásnál mi számít szerzéskori értéknek?
Édesapám 1988-ban 500 ezer forint illetékalapú telket hagyott rám. A földhivatali bejegyzési határozat értelmében a tulajdonjog bejegyzése Budapesten – pereskedés miatt – 2002. 01. 30-án kelt hagyatékadó végzés alapján történt. Hagyaték utáni illeték esedékes. Kérdésem: a telket 2014-ben eladtam 600 ezer forintért. Melyik a szerzéskori időpont, és a hagyatéki végzésben szereplő 500 ezer forint levonható-e szerzéskori értékként?
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amelyet szüleimtől ajándékozási szerződéssel kaptam. Kérdésem, hogy amennyiben a bérbeadási tevékenység során tételes költségelszámolást választok, és értékcsökkenési leírást szeretnék elszámolni, mi minősül a lakás – értékcsökkenési leírás alapját képező – szerzési értékének? Az ajándékozási szerződésben feltüntetett érték? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amely házassági vagyonközösség megosztásával került teljesen a tulajdonomba úgy, hogy a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke figyelembevételével került megállapításra az általam szerzett többletvagyon, ami után a kivetett illetéket megfizettem. Kérdésem az, hogy az ingatlannak a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke minősül-e szerzési értéknek a bérbadás során elszámolható értékcsökkenési leírás alapjaként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Házassági életközösség megszűnésekor vagyonmegosztási szerződéssel az egyik fél tulajdonába került egy lakóingatlan, amely addig 1/2-1/2 arányban volt a házastársak tulajdonában. Az ingatlan értékesítése esetén mi minősül ezen ingatlan szerzési értékének? A vagyonmegosztási szerződésben feltüntett értéke? Ugyanis a közös vagyontárgyaknak a vagyonmegosztási szerződésben feltüntetett értéke alapján került meghatározásra, hogy a felek a közös vagyonból milyen arányban részesültek, és ezen értékek szerint számított értékkülönbözet alapján került kivetésre a többletvagyont szerzett fél által fizetendő vagyonátruházási illeték. Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték