Korrupció miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy igazságügyi szakértő ellen, aki „sikerdíjért” cserébe hamis szakvéleményt állított ki egy vállalkozónak, és ő ennek alapján a megállapított kártérítés mintegy hatvanszorosát kérte a bíróságon.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a taggyűlés úgy dönt, hogy az éves üzemi eredményének bizonyos százalékát kifizeti sikerdíjként az egyik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy ez bérszámfejtés szempontjából ugyanúgy adózik mint egy jutalom, vagyis jövedelemként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném álláspontját kérni abban a kérdésben, hogy cégünk emberi erőforrás ellátására közvetítő cég szolgáltatását veszi igénybe, amely a sikerdíjat áfásan számlázza. Az áfa ebben az esetben visszaigényelhető-e? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, aki MNB-engedély birtokában (Hpt.) 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység alkuszként végzi a tevékenységét. Cégekkel köt megbízási szerződést finanszírozás témakörben. Ezek között olyan is szerepel, hogy az adott cég számára összeszedi a legkedvezőbb finanszírozási, hitel lehetőségeket, majd a banktól erre ajánlatot kér a cég számára. A cég kiválasztja a számára megfelelőt és szerződik a bankkal. Nem vállal kötelezettséget az ügyfél nevében, hanem csak a finanszírozási (hitel/pénzügyi termékek) ajánlatokat közvetíti az ügyfél felé. Sikerdíjban állapodnak meg, amit a cég fizet számára számla ellenében, ami a hitel bizonyos százaléka. Kérdésem az lenne, hogy 1. Ez a tevékenység belefér-e az áfatörvény 86. §-a adó alól mentes tevékenységbe? 2. Ha igen, akkor tekinthető-e ez főszolgáltatásnak, és a esetleges közvetlenül a hitel igényléshez kapcsolódóan elvégzett szolgáltatások például. cash flow terv készítés, osztja-e a főszolgáltatás áfamértékét, azaz adómentes-e? 3. Milyen általános ismérveknek kell megfelelnie a pénzügyi szolgáltatói alkuszi tevékenységnek, hogy áfamentes legyen? Köszönettel
Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném a következő kérdésben segítségüket kérni: “A” társaság megbízási szerződést köt “B” társasággal, melyben tanácsadási szolgáltatást végez. A szerződésben a díjazás két részből áll, egyrészt egy megbízási díjból, másrészt az általuk javasolt megoldások következtében elért jövőbeli eredmény meghatározott százalékában megállapított sikerdíjból. Ez utóbbit a megállapodás értelmében a következő 3 évben a beszámoló elkészítése után, az eredmény ismeretében, annak a szerződésben meghatározott százalékában megállapított összegben fizeti meg a megbízó “B” társaság. Közben, még a beszámoló elkészítése előtt, “A” társaság ezt a “jövőbeli” követelést egy engedményezési szerződésben eladja “C” társaságnak. Kérdések: 1.) a sikerdíjat kell-e számlázni, és ha igen, ebben az esetben ki számlázza, kinek (“A” társaság eladta a követelését, tehát neki már nincs jogalapja a számlázásra, “C” társaság viszont nem szolgáltatott “B” társaságnak, tehát mi után számít fel sikerdíjat)? 2) milyen áfamértékkel kell a sikerdíjat számlázni? (az alapügylet 27 százalékos áfa alá tartozott), 3.) a számlának, ha ezt számlázni kell, mi a helyes teljesítési időpontja?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.
Cégünk szeretne egy, a tulajdonában álló ingatlant értékesíteni. Ennek lebonyolításával egy magánszemélyt (nem egyéni vállalkozó és nem rendelkezik adószámmal) kívánunk megbízni, és amennyiben a magánszemély által közvetített vevő kifizeti az ingatlan vételárát, akkor cégünk a magánszemélynek meghatározott összegű sikerdíjat fizetne. Kérdésünk, hogy köthetünk-e magánszeméllyel a fenti feladat ellátására megbízási szerződést? Kifizetőként milyen mértékű adó- és járuléklevonási kötelezettség terheli cégünket? Keletkezik-e ehofizetési kötelezettsége valamelyik félnek? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunkat megbízták egy támogatás iránti kérelem kidolgozásával, illetve benyújtásával. Mindezt egy fix összegért, és az elnyert összeg bizonyos százalékáért vállalnánk. Hogyan kell helyesen számlázni a fix összegű díjat, illetve a sikerdíjat? Vállalkozásunk áfakörbe tartozik, így áfát is kell felszámítanunk mindkét esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Adószakértők! Könyvelő cégként segítségüket kérjük az alábbi probléma helyes megoldásához. Magyarországi kft. nem kizárólagos megbízási szerződést kötött német állampolgárságú, Ausztriában állandó lakóhellyel rendelkező magánszeméllyel (aki a megbízó kft. ügyvezetőjének a férje) - ingatlanértékesítés érdekében , kellő anyagi háttérrel rendelkező vevők felkutatására. 2015 decemberében a külföldi állampolgár egy magyar céget közvetített, így februárra esedékessé vált a sikerdíj kifizetése. Az illetőség igazolása régebbi, tudjuk ez évit kell kérnie, addig nyilatkozat is elfogadható? Érvényes erre az esetre, hogy az adót nem kell levonni, bevallani és megfizetni, a bevétel nem adóztatható belföldön, ha a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja? Egyéb teher terheli-e a kifizetést, 08-as bevalláson kell-e jelenteni? Először találkoztunk ilyen problémával, nem szeretnénk, ha valami elkerülné a figyelmünket, s helytelenül járnánk el. Segítségüket megköszönve várjuk válaszukat. Tisztelettel:Kovács Lászlóné Profitax-C Kft
Tisztelt Szakértő! Egy olyan magánszemélyről kérdeznék, aki írt egy könyvet. Az írói-költői tevékenységre semmilyen vállalkozása nincs, nem adószámos magánszemély, munkahelye nincs, csak a könyvírással foglalkozik. Külföldön szeretné lefordíttatni a könyvét, és ebből külföldi ügynökségeken keresztül – elektronikus és könyv formában külföldön megjelenő minden darab könyv után – a Magyarországon meglévő bankszámlájára kap bizonyos százaléknyi jutalékot. Milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, esetleg külföldön? Köszönettel: Nick
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték