2 találat a(z) sérült áru cimkére
Sérült alapanyag selejtezése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő cég más tagállamból, harmadik országból szerez be alapanyagot tevékenysége folytatásához. Rendszeresen fordul elő, hogy a beszerzett alapanyag a termelésben nem használható. (A termelés folytatásakor kiderül például, hogy az anyag belsőleg bizonyítottan sérült.) A beszállító visszárut nem szeretne fogadni, ehelyett vállalja a selejtezés költségeinek ellentételezését. A kérdés az, hogy a beszerző magyar cégnek a selejtezés okán keletkezik-e a vállalkozásból kivont termék után adófizetési kötelezettsége, illetve milyen típusú bizonylattal szükséges kísérni a selejtezést. A selejtezés költségeinek beszállító felé történő továbbszámlázása az általános szabályok szerint történik? Változtat-e a fentiek adójogi megítélésén, ha a beszállító jóváírást ad a sérült áru értékének megfelelően? Segítségüket előre is köszönöm!
Áfa vagy fordított áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy ügylet, melyben zálogháztól áfásan vásárolt használt arany- vagy ezüstékszerek kerülnek továbbértékesítésre egy olyan adóalany felé, aki alanya az áfának. Kérdésem, hogy áfásan vagy fordított áfásan kell-e kiállítani a számlát az ügyletről? Darabonként tételesen kötelező-e feltüntetni a számlán az ékszereket? Kell-e különbséget tenni az esetlegesen szakadt és a sérülésmentes ékszerek között? Áfa szempontjából figyelembe kell-e venni, hogy a vevő milyen céllal vásárolja meg az ékszereket? Válaszát előre is köszönöm!