Egyesület egész napos konferenciát szervez, és ebédet biztosít a résztvevőknek. Egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt a rendezvényen, nem tagok 6000 forintért. (Az egyesület az ebédet 1200 forintért vásárolja.) Külön kell-e számlázni a részvételi díjat és az étkezést, vagy lehet egy összegben? Kit terhel az adókötelezettség, vagy adómentes reprezentációnak minősül az egyesületnél az így biztosított étkezés? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tevékenységének profiljához kapcsolódó tudós születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett, ünnepi ülést támogatott. Az üléshez kapcsolódó meghívóban ismertetett program szerint négy előadásra, és egy emlékérem átadására került sor. A meghívó szerint név szerinti felsorolással említették meg az ünnepség végén tartott állófogadást támogató cégeket, így a szóban forgó kft.-t is. A kft. és a rendezvényszervező cég közötti szerződés rendezvényszervezési feladatok ellátásáról szól. A teljesített szolgáltatásról áfás számlát állítottak ki, amelyen rendezvényszervezés a gazdasági esemény megnevezése. Étel-italfogyasztás nincs külön felsorolva, a meghívóból derül ki, hogy állófogadás zárta a rendezvényt. Kérdésem a gazdasági esemény adójogi helyes megítélésére irányul. A kft. a fenti számla értékét igénybevett szolgáltatásként számolhatja el, és nincs járulékvonzata, vagy felmerül szja- és ehofizetési kötelezettség, és reprezentációként számolandó el? Válaszát előre is köszönöm!
Egyik ügyfelüknek számlatartozása van, mivel készpénze nincs, részben tudná törleszteni az adósságát 80 000 forint értékű palackozott borral, melyről áfás számlát állit ki. A kft. most ünnepli fennálásának 20. évfordulóját, melyet a dolgozókkal (45 fő) meg szeretné ünnepelni. Az ünnepségen szeretnénk felhasználni ezt a bort. Kérdésem: hogy a 80 000 forint után, valamint a vendéglői számla után milyen adó keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném állásfoglalását: ügyfelem konyhai eszközöket értékesít közvetlen termékbemutatókon, ami a vásárlók otthonában zajlik. A termékbemutatón a vételre kínált edényekben készülnek az ételek, amelyeket természetesen el is fogyasztanak. Az alapanyagokat ügyfelem biztosítja, az elkészült ételek mellett üdítő, ásványvíz, ropogtatni való is kínálásra kerül. Kérdésem a költségként való elszámolásra vonatkozik. Ezek a tételek a vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolhatók, vagy természetbeni juttatásként - reprezentációként - számolandók el, és eszerint kell utánuk adózni? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Tisztel Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a szállodában a megérkezett vendégnek adott üdvözlő ital reprezentációnak számít? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Éttermi számlák, nyugták könyvelése vállalkozásban eléggé egyértelmű a törvény szerint, azaz hogyan könyvelünk (repi ktg.), és mit kell fizetni utána. Azonban civilszervezeteknél nem tudom pontosan a helyes könyvelést. Rendezvény-szervezés alkalmával elfogyasztott élelem könyvelése (anyagköltség, szolgáltatási költség vagy repi)? Ha az erre vonatkozó szabályt vesszük figyelemben a civil szervezeteknél, célszerű a repi költségre könyvelni minden számlát, hogy az 10 százalékos értékhatárt figyelni lehessen. Jól gondolom? Köszönöm a választ. keriani
Alacsony mértékű egységes társasági adókulcsot, az iparűzési adózás rendszerének drasztikus átalakítását, a feketegazdaság elleni eszközök hatékonyabbá tételét szorgalmazza egyebek mellett a hazai és külföldi vállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ).
Egyesületünk évente a cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódóan sportversenyt rendez. E rendezvény 3 napos, melyen a tagokon és családtagjaikon kívül meghívott vendégek is jelen vannak. A meghívott vendégek külföldi és belföldi testvérszervezetek képviselői. A rendezvényre a szabadban kerül sor, mely során közösen főznek a résztvevők, az utolsó napon pedig vendéglátóhelyen történik az étkezés. A vendéglátás és a szabadidős program (verseny) minden költségét az egyesület állja. Az Szja Tv. 70. § (3) b) és Szja Tv. 1. melléklet 8.35 pontjaira hivatkozva jól értelmezzük, hogy az egyesületünknek ezen rendezvénye nem minősül reprezentációnak, s így az étel, ital, a vendégek szállítása, valamint a logóval ellátott ajándék póló után nem kell az egyesületünknek megfizetni az 51,17 %-os közterhet?
Korábban feltett kérdésemre az alábbi választ kaptam, azonban továbbra sem világos számomra, hogy ezek után a termékek után a társaságot terheli-e reprezentációs adó? Saját kérdés SZAKÉRTŐ VÁLASZA: "Az Áfa törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek a másnak ingyenesen átadott kis értékű termék. Kis értékű termék a szokásos piaci áron 5000 forintot meg nem haladó termék. Ez azt jelenti, hogy az ingyenes átadás miatt nem kell áfát felszámítani, míg – ha van – az előzetesen felszámított áfa levonható. Ha a DVD értéke meghaladja az 5000 forintot, akkor – abban az esetben, feltéve, hogy a termék szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt részben vagy egészben adólevonási jog illette meg – az ellenérték nélküli átadás termékértékesítésnek minősül és áfa kötelezettséggel jár. A társasági adókötelezettség szempontjából a termék ingyenes átadása támogatásnak minősül és ahhoz, hogy az elszámolt ráfordítással ne kelljen növelni az adóalapot, a DVD-hez ingyenesen hozzájutónak (kereskedőnek) nyilatkoznia kell, illetve a nyilatkozatot meg kell erősítenie a Tao törvény 3. mell A) fejezet 13. pontjában foglaltak szerint".
Tisztelt Szakértők! Többször hangzott már el kérdés a reprezentációs költségek elszámolásával kapcsolatban, de még mindig nagy a bizonytalanság és a káosz e téren. Egyrészt a magyar adótörvények igen szűkös keretet szabnak ehhez a költségtényezőhöz (holott egy vállalkozás életében nem elhanyagolható szempont a reprezentáció és annak üzleti szempontból vitathatatlan előnyei), másrészt ember legyen a talpán, aki a jogszabályok körmönfont megfogalmazásai alapján ki tudja bogarászni, valójában mi is minősül reprezentációnak, illetve mit írhat le plusz adóteher nélkül költségként a vállalkozás. Mindazonáltal roppant igazságtalannak tartom, hogy míg egy önkormányzat képviselő testülete egyszerűen megszavazhatja, hogy az éves költségvetésből (azaz az adózók pénzéből) mekkora keretet engedélyez reprezentációs célokra (a kormányról pedig már ne is beszéljünk, mely – ugyancsak a mi pénzünkből – többmilliárdos nagyságrendben költ reprezentációs kiadásokra), addig egy például két – vagy akár egy – tulajdonosból vállalkozásnak erre nincs lehetősége, annak ellenére, hogy utóbbi a saját maga által megtermelt nyereségéből tenné meg ugyanezt. Mégis, miért nem dönthetem el én mint a vállalkozásom tulajdonosa, hogy mekkora reprezentációs keretből költekezem, a reprezentációs ráfordítások révén egy várhatóan magasabb nyereség, azaz a cég érdekében, ha egyszer a cég eredményei ezt lehetővé teszik? Nálunk nyugatabbra már régóta tudják, hogy az üzleti kapcsolatok terén milyen sokat nyom a latban a reprezentáció bármilyen formája – mivel ez nyilván minden vállalkozásnál mást és mást jelent. Ellenben nálunk, mikor évekkel ezelőtt megszüntettem egy betéti társaságot, még abba is belekötött az adóellenőr, hogy az irodámba miért 8000 forintos faliórát vettem, mikor 3000-res is elég lett volna! Nem hiszem el, hogy ezen nem lehetne változtatni. Várható esetleg, hogy valamikor mégis?
A társaságok számára nagy könnyebbséget jelent, hogy az éttermi nyugták meghatározott esetekben elszámolhatók. Ám ilyenkor is számos szabály betartására kell ügyelni. Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás év végén a dolgozóit meghívja egy vacsorára és italra. Kérdésem, hogy költségei között elszámolható a vendéglő számlája? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség, ha igen, akkor mi, és mennyi? A dolgozói között néhány ajándéktárgyat is kisorsol. Erre is vonatkozik az előző kérdés, hogy elszámolhatja-e és kell-e utána járulékot fizetni? Köszönöm a választ: Zsu
A céges rendezvények arculatváltozására lehet számítani az idén január 1-jétől hatályba lépett új adómentességi szabály következtében, amely szerint sportrendezvény keretében bármely kifizető bárkinek nyújthat – az utazás és az elszállásolás kivételével – adómentes szolgáltatásokat. Mi változott?
Egy társaság év végén céges naptárakat és tollakat osztogat ügyfelei és vásárlói részére. Hogyan kell könyvelni? A beszerzést tehetem-e anyagköltségre? Van-e valami adófizetési kötelezettség?
Tisztelt Adószakértők! A kérdésem az lenne, ha egy nagykereskedelmi cég évi üzleti megbeszélésre összehívja a megyei cégek képviselőit, valamint azok részére szállodai szobát foglal, reprezentációnak minősül-e? Étel-ital felszolgálása nem szerepel a számlában, csak a szoba biztosítása egy éjszakára. A cégekkel megkötött szerződés tartalmazza az éves üzletpolitikai megbeszéléseket is. Tekintettel arra, hogy a meghívó fizeti a szállodai szolgáltatást, így a kérdés az, hogy az ő oldaláról milyen költségnek lehet ezt elszámolni? Köszönettel: Kókai Gyné
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték