Tisztelt Szakértő! Cégünknél tartós részesedés értékesítése történt 2017-ben jelentős nyereséggel. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint a vételár kifizetése 72 hónap alatt történik. Kérdésem, hogy a vételár további éveket érintő része elhatárolható-e abban az esetben, ha az ellenérték kifizetéséhez az értékesítő cég 72 havi kölcsönt is nyújtott? Köszönöm!
Tisztelt Lepsényi Mária! Az alábbi kérdésemre adott válaszát kérem megerősíteni az szja-törvény II. Értékcsökkenés leírás szabályai 1. (j) pontjának figyelembe vételével. Egyéni vállalkozó traktort vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel és 3 éves futamidővel. A beszerzés 2017-ben történt. Kérdésem, hogy 2017-ben elszámolhatja-e a lízingelt összeg egészét, mivel szabad vállalkozási zóna területén helyezte üzembe, vagy csak a kifizetett lízingrészlet összegét? II. Az értékcsökkenési leírás szabályai 1. Fogalmak: j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén – amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik –, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Köszönöm megerősítését vagy módosítását!
Tisztelt Szakértő! Megállapodhat-e a munkáltató úgy a dolgozóval, hogy a nyújtandó lakáscélú kedvezményt a cég likviditási helyzetétől függő összegben, illetve több részletben folyósítja a munkavállaló részére, ha egyébként lakáscélú kedvezményre előírt feltételek teljesülnek? Például: a dolgozó májusban veszi át a lakást. Az adásvételi szerződésben foglalva a munkáltató vállalja, hogy a lakás átvételekor 3 000 000 forint lakáscélú támogatást folyósít, de amennyiben a cég tárgyévi eredménye ezt lehetővé teszi, akkor év végén még további 2 000 000 forint támogatást nyújt. A példa szerinti támogatást kizárja-e valamilyen körülmény, a vonatkozó jogszabályok alapján? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel Kőrösi Tamás
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes zrt. (nincs felügyelő bizottság) 2017. március 28-án részvényesi határozatban döntött a 2016. évi eredmény felhasználásáról, a 2016. évi adózott eredmény teljes mértékben osztalékkifizetésre kerül. Az osztalék 2017. május 28-án teljes mértékben ki lett fizetve, ugyanakkor 2017. május 28-án részvényesi határozatban döntés született osztalékelőleg kifizetésére is (az előző évi, 2016. évi beszámoló alapján), melynek egy része ki lett fizetve 2017. május 28-án, a maradék osztalékelőleg a likviditási helyzettől függően kerül majd 2017. évben kifizetésre. A 2017. május 28-ai osztalékelőlegről szóló részvényesi határozat alapján akár 10 osztalékelőleg kifizetés is lehetséges részletekben? A 2017. évi osztalékelőleg a saját tőke (szabad eredménytartalék) mintegy 20 százaléka, a jegyzett tőke a saját tőke 10 százaléka, így a saját tőkére vonatkozó előírások bőven az értékhatár alatt maradnak. Kizárólag csak a likviditási helyzet, ami az osztalékelőleg kifizetését korlátozza, de a döntéskor a vagyoni fedezet rendelkezésre áll. Köszönöm szíves válaszát.
Már több mint félmillió személyijövedelemadó-bevallási tervezetet postázott az adóhivatal – tájékoztatta Tállai Adrás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Szakértő Úr! Társaságunk nyíltvégű lízing keretében személygépkocsit vásárol. Az első lízingdíj áfa levonásáról egymásnak ellentmondó információk, állásfoglalások találhatók. Véleményem szerint, mivel az első lízingdíj megfizetéséig a gépkocsit nem adják át (általában ez az egyik feltétele a lízingnek) így használatba sem lehet venni, ebből következően sem céges, sem magánhasználat nem történhet, ezért ennek a lízingdíjnak az áfatartalma nem vonható le, mert nincs semmilyen arányosítási lehetőség. Ugyanakkor sok helyen – elsősorban az autó kereskedésekben – állítják, hogy már az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája is levonható egy előre rögzített, és a későbbiekben is alkalmazott céges és magánhasználati arány alapján. Álláspontom szerint ez az álláspont az előbbiek miatt nem helytálló, és a jövőbeni használat arányai sem rögzíthetők előre. Összefoglalva: álláspontom szerint személygépkocsi esetén az első lízingdíj (lízingrészlet) áfája nem vonható le, mivel sem céges, sem magánhasználat nem történt ennek megfizetéséig. Kérem szíves válaszát, illetve véleményét arról, hogy álláspontom helytálló vagy nem.
A társaság nyílt végű lízinggel fog bérelni egy személyautót, melyre a lízingcég előleget kért, valamint hamarosan beérkezik az első részlet számlája. Ekkor nem tudom még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót. Ilyenkor mi a helyzet? Vissza lehet igényelni az áfát? Hiszen nem történt magánhasználat.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a tao tv. kis és középvállalkozás részére igénybe vehető beruházási adókedvezménnyel kapcsolatban (7. § zs) pont szerint). Társaságunk ingatlan-bérbeadás céljára egy új építésű apartmanlakást vásárol, amelynél a különböző elkészült építési szakaszok szerint kell a vételárat részletekben ütemezés szerint megfizetni, mint vételár előlegeket. Az építkezés három üzleti évre is elhúzódik, amely alatt folyamatosan fizetni kell részleteket mint előlegeket. Kérdésem, hogy mindhárom évben élhet a társaság a megfizetett vételárösszegek (előlegek) erejéig a társaságiadó-alap csökkentésének lehetőségével? Az egyéb feltételek (magánszemély tulajdonos stb.) fennállnak. Köszönöm válaszát, Papné Galba Márta
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy végszámla kiállításakor (több előlegrészlettel, előzőleg az előlegszámlázás szabályai alapján adminisztrálva) van-e jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan (törvény, paragrafus?), hogy az utolsó részlet elszámolásakor egyetlen számla készüljön, vagy lehetőség van a teljesített előlegeket egy 0 végösszegű számlában részletezni és az utolsó fizetendő részletet külön + összegű számlában megjeleníteni azaz két számlát kiállítani, vagy utóbbi megoldás hibás és áfa levonási tilalmat okoz, még akkor is ha az adóalap, adóösszeg, bruttó ellenérték bontásban minden hivatkozás és összeg a szerződésnek megfelelő. Köszönöm előre visszajelzésüket.
Ha késedelme után csak részletekben tud fizetni a vevő, egyszer vagy többször kell megfizetni a behajtási költségátalányt? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
A korábbiaktól eltérően értelmezendő fogalmak, a fő- és mellékszolgáltatások meghatározása, részlet- és előlegfizetés: ismertetjük az áfatörvény néhány fontos változását.
A 2012. évről szóló szja-bevallással egyidejűleg keletkező adó megfizetésére összesen 36 ezren kértek részletfizetési lehetőséget.
Új lakásingatlan értékesítése történhet-e úgy, hogy az eladási ár 25%-át a beköltözés után x havi kamatmentes részlettel fizeti ki a vevő. Van-e adójogi hatása bármelyik félre nézve?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték