6 találat a(z) peren kívüli egyezség cimkére

Peren kívüli kártérítés, sérelemdíj Kérdés

Így rendezheti peren kívül vitás ügyeit Cikk

Évente mintegy 150 ezer polgári per indul országszerte, amelyek jellemzően 2-3 év alatt fejeződnek be, holott vannak olyan alternatív lehetőségek, amelyek által egy jogvita akár pár hónap alatt is rendezhető, jelentős időt és költséget megspórolva ezzel – hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

Bevétel könyvelése peren kívüli egyezség esetén II. Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! A címben szereplő kérdésére adott válaszát köszönöm. További kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: hogyan lehet önrevíziózni egy már beadott beszámolót? Én úgy tudom, hogy ilyen lehetőség nincs, háromoszlopos mérleggel lehet javítani, illetve az újbóli közzététellel bizonyos feltételek esetén.. A kérdésem inkább úgy fogalmaznám át, hogy 1 darab számláról van szó, hátha így jobban megértem a válaszát. Tegyük fel, hogy 2015. novemberi teljesítésű a számla, és 2016. februárban küldték vissza azzal, hogy a követelésünket nem ismerik el. Ha 2015-ben ezt a számlát nem mutatom ki vevőkkel szembeni követelésként, akkor árbevételt sem mutatok ki, és az áfáját sem kell bevallanom a számla teljesítési időpontjára? Amikor a peren kívüli egyezség 2016-ban megtörtént (nem tudom fontos-e, hogy bíróság előtt vagy sem), akkor újra elküldöm a megkifogásolt 2015. novemberi számlájukat? Pótlólag bevallom az áfát 2015. novemberre, plusz beállítom a könyvelésbe 2016-ban a 2015-re vonatkozó bevételt, illetve önrevíziózom a 2015-ös társasági adót? Ha a peren kívüli megállapodás tárgya az, hogy csak a 2015. novemberi számla felét ismerik el és fizetik ki, akkor mi a teendőm? Visszaadom a 2015-ös számlát egy helyesbítő számlával együtt? Ha igen, akkor mi lesz a helyesbítő számla teljesítési időpontja és fizetési határideje? Vagy sztornózom a 2015. novemberi számlát, és egy teljesen újat állítok ki? Ha igen, akkor milyen teljesítési dátummal? Köszönöm szépen.

Bevétel könyvelése peren kívüli egyezség esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2010-ben szerződésünk volt egy céggel, amely egy ideig a számlákat rendben befogadta és fizette. Egy idő után azonban kifogásolta a teljesítést, és megtagadta a számlák kiegyenlítését. Az ügy bírósági útra terelődött. Most, hogy valószínűleg pervesztesek lennének, peren kívüli egyezséget javasoltak. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyzet a bizonylatolással? Gondolok itt az eredeti vevőszámlák sztornózására, új számlák kiállítására, teljesítési időpontokra, illetve a számlák könyvelésére (áfa bevallásának/befizetésének esedékessége, árbevételként és vevőkkel szembeni követelésként való kimutatás). Köszönöm szépen!

Peren kívüli egyezség miatti vételár-módosítás és áfavonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet megoldásában kérek segítséget a következő kérdések megválaszolásával: Alaphelyzet: Az A Kft. végelszámolás alatt lévő időszakában a végelszámoló eladja az A Kft. tulajdonát képező építési telket B cégnek, egyenes áfásan. A vételár megfizetésre került. Az A cég felszámolási eljárás alá került. A kijelölt felszámoló bíróság előtt megtámadta az ingatlan adásvételi szerződést, majd peren kívül megegyezett B céggel, hogy az adásvételi szerződést módosítják, a vételár különbözet rendezésre kerül. a) Az adásvételi szerződés módosításának mi a teljesítési időpontja? - eredeti számla teljesítési időpontja? - megállapodás dátuma? b) A vételár módosításáról a számlát egyenes áfásan kell kiállítani, vagy fordítottan? Az eredeti vételárról készült számla áfavonzata marad egyenes áfás, vagy fordított áfásra kell lemódosítani? c) Várható-e, hogy a szerződés-módosítás miatt a NAV a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illetéket módosítani fogja B cégnél? Válaszát előre is köszönöm. Szekeres Zsolt

Behajthatatlan követelés-e? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amelynek egyik partnere egy 2010-ben nyújtott szolgáltatást nem ismert el, azóta bíróságról bíróságra ment az ügy. Most lezáródott az ügy peren kívüli egyezséggel. Az eredeti, 2,5 milliós követelés a perköltségekkel együtt 3,5 millió forintra hízott, de a felek megegyeztek az eredeti összeg megtérítésében. A fennmaradó 1 millió forintot a felperes elengedte a peren kívüli megállapodás értelmében. Kérdés, hogy ez az elengedett követelés ilyenkor adóalap-növelő tételnek számít-e vagy sem? (Értékvesztés nem volt elszámolva a követelésre, nem mi könyveltük az időszakot, és az átvett adatok között nem szerepelt ilyen jellegű adat). Köszönöm válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink