A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is érinti.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszát kérni: egyéni vállalkozó 2016-ban 15 millió forintért vásárolt járművet. A negyedik negyedévre elszámolt 750 ezer forint értékcsökkenést, így 2016. évi adóbevallásában, adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként (97. sor ) 14 250 000 forintot tüntetett fel. Kérdésem: 2017. évi bevallásában növelő tételként (91. sor) a 2017. évben értékcsökkenésként elszámolt 3 000 000 forintot kell feltüntetnie, és évente növelni, amíg értékcsökkenés van, vagy pedig a teljes 14 500 000 forintot kell figyelembe venni? Köszönettel: Vera
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeptembertől szünetelteti a tevékenységét. Úgy dönt, hogy az osztalékalap utáni szja-t és ehót is befizeti még az idei évben. A következő adóévben várhatóan folytatni fogja majd a vállalkozási tevékenységét. Ilyenkor elszámolható költségként az idei évben befizetett eho? Köszönöm válaszukat!
A szóban forgó kft. elad egy ipari területet 2016-ban. Az adásvételi szerződésben az szerepel, hogy „Az eladó az utolsó vételárrészlet ügyvédi letéti számlán történő jóváírását igazoló letéti igazolás ellenében külön nyilatkozattal feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az 1. pontban megjelölt ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba – vétel jogcímén, 1/2-1/2 arányban – bejegyzésre kerüljön. Mindaddig az ingatlanok az eladó kizárólagos tulajdonában maradnak.” Eddig még nem történt meg az utolsó vételárrész jóváírása. Részpénzügyi teljesítés 2017-ben történt. Kérdés: realizálódik a kft.-ben 2016-ban, olyan nyereség ezáltal, mely osztalékalapot képezhet?
Hogyan határozandó meg az egyéni vállalkozó osztalékalapja, ha a vállalkozás céljaira szolgáló gép költsége az előző évben keletkezett, de az üzembe helyezésre csak a következő évben kerül sor? – kérdezte egyik olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az osztalékalapból levonható a kizárólag üzleti célt szolgáló, 2016-ban értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszköz nettó értéke. Ez eddig világos. Azonban a következő évben elszámolom az eszközre az értékcsökkenési leírást, amit levonok a jövedelem megállapításánál. Ami egyébként szintén levonásra kerül az osztalékalapból is. A kérdésem az, hogy figyelembe vehetem-e a már előző évben az osztalékalapból levont tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását vagy nem, illetve kell-e korrigálnom az adóalapot valahol? Mert így eléggé úgy tűnik, mintha duplán számolnám el a tárgyi eszközt értékét. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tavaszi Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adott évben (2016) az osztalékalap után megfizette az eho-t az előző évre (2015. évre vonatkozó bevallással egyidejűleg) és az aktuális évre (2016) vonatkozóan is előre (2016 végén). A 2017-es bevallásban mindkét ehobefizetést elszámolhatja költségként?
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozónál korábbi évben (2014-ben) és 2015-ben is a tárgyévekben üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értékét az osztalékalapnál csökkentő tételként figyelembe vettük. A tárgyi eszközöket kizárólag a tevékenységhez használja, nem akar megszűnni egyéni vállalkozóként és nem akarja eladni, ingyen átadni sem a tárgyi eszközt. Kell-e a későbbiek során ezeket a csökkentéseket a növelő tételek között figyelembe venni? Az szja 49/C § 2. d pontját hogyan kell értelmezni? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkenti adóalap-kedvezményekkel, az így megkapott osztalékalap után fizeti az osztalékadót és az ehót. Kérdésem, hogy az adók megfizetése után a vállalkozó kiveheti-e, felhasználhatja-e magáncélra az adózás utáni jövedelmét, vagy csak az osztalékalapot? Azért merült fel bennem a kérdés, mert nemrég jövedelemigazolást kértem ki egyéni vállalkozóra az adóhivataltól, és az adott évi jövedelemként a vállalkozói kivéten túl az osztalékalap szerepelt csak... Előre is köszönöm. Ü. Horváth Veronika
Tisztelt Adózóna! Kérdésem lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében az osztalékalap után fizetendő eho elszámolható-e költségként? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték