1414 találat a(z) osztalék cimkére

Döntött a közgyűlés: ennyi osztalékot fizet a Magyar Telekom Cikk

Elfogadta a Magyar Telekom közgyűlése az igazgatóság osztalékfizetési javaslatát, amely alapján a 2024-es év után a részvényeseknek 90,858 milliárd forint osztalékot fizet a társaság, több mint dupláját a tavalyinak – közölte a társaság.

Kiva-áttérés Kérdés

Amerikai Egyesült Államokból származó osztalék adózása Kérdés

Hasít a Mészáros-cég: osztalékot emelne, visszavásárolná részvényeit a Opus Global Cikk

Tavalyi rekorderedménye után 8 milliárd forintra emelné az osztalékot az Opus Global Nyrt., amely ugyancsak 8 milliárd forintos sajátrészvény-visszavásárlási programot is tervez – közölte a cég.

900 százalék fölötti osztalék az OTP-nél Cikk

Az OTP Bank 2024-ben elért 744,999 milliárd forint adózás utáni eredményéből részvényenként 964,29 forint, azaz a részvények névértékére vetítve 964,29 százalék osztalékot fizet ki – derül ki a hitelintézet közgyűlési meghívójából, amelyet csütörtökön tett közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Ennyi osztalékot fizet a Mol Cikk

A Mol igazgatósága részvényenként 165 forint alaposztalékot és 110 forint körüli rendkívüli osztalék fizetését javasolja a közgyűlésnek – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatóban.

Osztalékfizetés harmadik országba Kérdés

Kivából taóba: az előző évek veszteségének felhasználása Cikk

Egy társaság megalakulása óta a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozott. A 2023. évet veszteséggel zárta. 2024. évben át kellett térnie a társasági adó hatálya alá. A 2024. évi társaságiadó-bevallásában figyelembe veheti-e a korábbi év veszteségét? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 2. rész: osztalék adózása Cikk

Cikksorozatunk első részében a kamat bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a második részben pedig a külföldről kapott osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze.

Zűrzavar a bizalmi vagyonkezelés adózásában: törvényi rendelkezést írna felül az NGM állásfoglalása Cikk

Többször megfordult már a világ a bizalmi vagyonkezelés adózása körül. A kezdeti liberális szabályozást hol megszigorították – a jogintézmény rendeltetését szinte ellehetetlenítve –, hol, szokatlanul rövid időn belül, ismét megengedőbbre szabták. A hatályos adójogi előírásokról általánosságban elmondható, hogy meglehetősen bonyolult, a korábban alkalmazott fogalmaktól, adóztatási technikáktól eltérő, nehezen értelmezhető rendelkezéseket tartalmaznak. Így e jogszabályi környezet eleve könnyen jogbizonytalanságot szülhet, ezt tetézte a Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltban közzétett állásfoglalása, mely a törvény betűjét, azaz a jogszabályszöveg egyértelmű nyelvtani értelmezését írja felül.

Jóváhagyott osztalék minősítése Kérdés

Osztalék, osztalékelőleg cégek között Kérdés

Gazdasági társaság – Kapott osztalékelőleg Kérdés

Máltai osztalék adózása hazai illetőségű magánszemély számára Kérdés

Osztalékot terhelő szocho Kérdés