39 találat a(z) nagykereskedelem cimkére
Kiskereskedelem, nagykereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Agrárkamarai "tagság" kapcsán merült fel a kérdés. Adott egy főtevékenységként 4711 - élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységet végző cég. Termékeit jórészt (bevételének kb 85-90 százalékát) harmadik ország állampolgárainak értékesíti, de természetesen belföldi állampolgárok mint magánszemélyek és cégek is vásárolnak. A kedvező árak miatt kiskereskedések is vásárolnak tőlük továbbértékesítés céljából. Az árak meghatározása egységesen történik mindenki számára, tehát nincs mennyiség miatt sem és partner miatt sem megkülönböztetés, értem ezalatt, hogy macskajancsi is annyiért vásárol 1 db dobozos tejet, mint macskajancsi egyéni vállalkozó vagy macskajancsi kft., akár 10 zsugor dobozos tejet továbbértékesítés miatt. A készlet is egységesen van kezelve, nincs külön kiskereskedelmre és nagykereskedelemre beszerzett és raktározott készlet. Az Önök véleménye szerint macskajancsi csemege kft.-nek történő termékértékesítés nagykereskedelemnek minősül-e, mivel nevéből esetleg következtethetünk arra, hogy kisebb élelmiszerboltról van szó, vagy mivel, mint ahogyan említettem, nincs árban, partnerben megkülönböztetés ez is kiskereskedelem. Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cseva :)
Magyarországi fióktelep
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák cég és magyarországi fióktelepének egymás közti árumozgatásával kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. A szlovák cég élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik, Olaszországból importál termékeket, amit a szlovák telephelyen tárol, onnan magyarországi fióktelepére szállít, és a magyar ügyfeleit innen szolgálja ki. 1. Kell-e számlát kiállítania a szlovák cégnek a magyarországi fióktelep részére, vagy elég szállítólevéllel, fuvarokmánnyal (CMR) alátámasztani? 2. Elszámolható-e az áru (ELÁBÉ) a magyarországi fióktelep könyvelésében? Előre is köszönöm válaszukat.
Kis- és nagykereskedelem pénztárgéphasználata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy boltom, ahol online pénztárgépet kell használni. A kiskereskedelem mellett nagykereskedelmet is folytat a kft., ezt a forgalmat számlázza. Ezeket a számlákat kell-e jelenteni a NAV felé most, ileltve kell-e jelenteni 2016. 09. 30-ától, illetve, ha a nagyker is onlinepénztárgép-köteles lesz, akkor hogyan kell azokat a számlákat kezelni? Ezek a számlák banki utalással teljesülnek.
Május 1-jei nyitvatartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem legyen szíves az alábbi ügyben soron kívüli állásfoglalást adni! : Egy virág nagykereskedelem, mivel a ballagások szombati napon vannak, május 01-jén nyitva tarthat-e? Válaszát előre is köszönjük! Tóth Mária ügyvezető
Gabonatárolás, áfa
Kérdés
Ügyfelem gabona nagykereskedelemmel foglalkozik. Az árut (kukorica, búza) a fordított áfa szabályai szerint vásárolja meg, s adja tovább. Van olyan eset, hogy a vevőink részére tárolást biztosítunk. Ebben az esetben a tárolás 27 százalékos áfás lesz vagy pedig mivel fordított ügylethez kapcsolódik, ezért az is fordítottan adózik? Válaszukat előre is köszönöm.
Pénztárgép használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségüket az alábbi kérdés értelmezésében. Cégünk a 2009. október 15. napjától hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalany, mely esetenként dolgozói részére kiskereskedelmi értékesítést is végez. Cégünk minden egyes értékesítése vonatkozásában számlát állít ki. A kérdésünk az lenne, hogy amennyiben szabályzatban rögzítjük, hogy a dolgozói vásárlások készpénzzel nem egyenlíthetők ki, csak átutalással, vagy minden hónapban a munkabérükből vonjuk le, úgy mentesülhetünk-e a pénztárgép-használati kötelezettség alól? Mivel kötelező számlát adni, ha az ellenérték a teljesítésig nem rendezett, így véleményünk szerint ebben az esetben nem vagyunk kötelezettek nyugtaadásra, így pénztárgép-használatra sem. Ha pedig nem kötelező a pénztárgép használata, akkor a kibocsátott számláinkról sem kell adatot szolgáltatni a PTGSZLAA adatlapon a kiskereskedelmi értékesítések vonatkozásában. Segítségüket köszönjük.
Nagykereskedelem és kiskereskedelem közötti differencia
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni a pénztárgép kötelező használata kapcsán, hogy mi számít kiskereskedelemnek és mi nagykereskedelemnek? Az egyik ügyfelünk műanyag termékeket gyárt (például villanyszerelési anyagokat, illetve műanyag vödröket). Ezeket értékesíti egyrészt olyan cégeknek, amelyek saját boltjaikban továbbértékesítik ezeket a termékeket, illetve olyan cégeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek egy-két esetben magánszemélynek, akik csomagolóanyagként használják fel a terméket. A kérdés, hogy ez nagykereskedelem vagy kiskereskedelem, illetve, hogy milyen TEÁOR-számhoz kapcsolható, mert ez alapján kell eldöntenünk, hogy szükséges-e pénztárgépet beszereznie, vagy sem? Saját boltja nincs a cégnek, hanem az előállítás telephelyén szolgálja ki a vevőket raktárból, nyitva tartás alapján. Válaszát előre is köszönöm. Bácskai Zsuzsa
Pénztárgép nagykereskedésben
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem segítségüket: Adott egy termékgyártással és értékesítéssel foglalkozó kft., amely nagykereskedelmi rendszerben értékesíti termékeit. Nincs kiskereskedelmi üzlete, de a cég székhelyén lévő irodában magánszemélyeket is kiszolgálnak, és az értékesítésekről minden esetben számlát bocsátanak ki. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben kötelezhetők-e pénztárgép beszerzésére, és terheli-e a társaságot a magánvevők vonatkozásában külön adatszolgáltatási kötelezettség a NAV felé? Ha lehetséges, kérem, hogy válaszukban jogszabályi helyre is szíveskedjenek hivatkozni! Válaszukat előre is köszönöm.
Ügynöki kereskedelem bejelentési kötelezettsége
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy egyéni vállalkozó bejelentés-köteles tevékenysége kapcsán merült fel a kérdésem. A vállalkozó 4619 vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet kíván folytatni (egy megbízó cég speciális acéllemezeit kívánja ügynökként értékesíteni, az áru nem kerül ténylegesen a kereskedelem során a birtokába, az ügylet az acéllemezeket árusító megbízó és a belföldi vevő közt jön létre, mely ügyletek után a vállalkozó havonta jutalékrendszerben díjat kap). A tevékenység bejelentés-köteles, felvettük a kapcsolatot a székhely szerinti önkormányzat jegyzőjével, aki arról tájékoztatott, hogy egy idén februári törvénymódosítás értelmében a tevékenységet nem a székhely szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni, hanem amennyiben országosan kívánja a vállalkozó a tevékenységet végezni, mind a 3200 önkormányzathoz bejelentést kell tenni (2005. 164. tv és 210/2009 kormányrendelet értelmében). Ennek oka, hogy a felvett kereskedelmi tevékenységet a kereskedelem végzésének helye szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni. Az alábbi kérdéseim merültek fel: – Mi minősül kereskedelmi tevékenység helyének? – Ha telefonon zajlik le a konzultáció a vállalkozó székhelyén, akkor a vállalkozó székhelye vagy a partner székhelye? – Mi a helyzet, ha egy kávézóban találkoznak a vállalkozó székhelye szerinti településen és ott állapodnak meg egy későbbi szállításról? – Tényleg szükséges 3200 településen bejelentést tenni vagy elegendő a partner székhelye szerinti jegyzőnél a szerződéskötést megelőzően?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
