Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. A munkáltató megteheti-e, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva napi bruttó 1000 forintért állományban tartja a munkavállalót, a munkavégzés alól felmenti, a felmentés ideje határozatlan idejű, de a munkavállalót munkavégzésre bármikor behívhatja? Tisztelettel: Mód Sándor
Tisztelt Szakértő! A munkába járással kapcsolatos költségtérítéssel vannak értelmezési problémáim. A 39/2010-es kormányrendelet alapján a költségtérítés jár a munkavállalónak, kivéve az Mt. 55. § alatt felsorolt kizártak körét. Ebben a paragrafusban nem szerepel a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye. Az én értelmezésemben a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény biztosítása alatt nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, csak más jellegű (szakszervezeti tevékenység) munkát végez. A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy a szakszervezeti tevékenység időtartamára a tisztségviselő olyan díjazásban részesüljön, mintha munkát végezne. Az Mt. előírja, hogy a munkaidő-kedvezményt az igénybe vevő tisztségviselő érdekképviseleti tevékenységére kell hogy fordítsa. Ez egyébként következik a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségéből is. Tehát, szerintem a munkavégzés alóli felmentéssel ellentétben a munkaidő-kedvezményt igénybe vevő munkavállalónak jár a munkába való járással kapcsolatos költségtérítés. Jól értelmezem, vagy a két fogalom ugyanazt takarja csak más megnevezéssel? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Korcsok János
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki két munkáltatónál áll részmunkaidős jogviszonyban. Jól gondolom-e, hogy mindkét munkáltatónál mentesül a munkavégzési kötelezettség alól közeli hozzátartozója halála esetén kettő munkanapra, akár eltérő időpontokban? Például az egyik munkáltatónál hétfő-kedden nem dolgozik, a másiknál szerdán-csütörtökön? Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Állami szférában közalkalmazotti jogviszonyban lévő hölgy 40 éves korkedvezményes nyugdíjba vonulásának engedélyét kérelmezte. 28 éves jogviszonyának köszönhetően 7 hónap felmentési időt állapítottak meg, melynek felére munkavégzésre kötelezték. Ugyanakkor az arányosan járó éves szabadság kiszámításakor a munkáltató a felmentési időnek csak a munkavégzéssel töltött időszakát vette számításba. A munkavégzés alóli időszakot nem tekinti beszámíthatónak, mondván azt az időszakot beszámíthatják, de nem kötelezik rá őket törvényileg?! Kicsit utánakerestem törvényeknek, és az alábbiakra bukkantam: Mt. 115. § (1) bekezdés szerint szabadság jár a munkában töltött idő esetén. Mt. 115. § (2) bekezdés a) pontja szerint munkaidőnek minősül a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés. Mt. 55. § (1) bekezdése taglalja ezt a fogalmat. Talán a k) pontban lévő, „munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra” megfogalmazást lehetne beleilleszteni az adott esetre. Válaszát előre is köszönöm!
Kilépéskor a felmondási idő munkavégzés alól nem felmentett idejére mennyi fizetett szabadságot lehet kiadni az évre járó időarányos részből? Lehet akár a felmentés teljes tartamára?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték