Tisztelt Szakértő! 25 éve cégemnél dolgozó alkalmazottam feleségétől elválik. Milyen formában adhat cégem alkalmazottam részére visszatérítendő vagy nem visszatérítendő támogatást, hogy a közös lakás 1/2 részét a feleségnek kifizethesse? Az összes érték kb. 5-6 millió forint.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél az egyik munkavállaló munkáltatói kölcsönt szeretne felvenni személygépkocsi-vásárlásra. Lehetséges-e ez, illetve az lenne a kérdésünk, hogy pontosan melyik jogszabály írja le a munkáltatói kölcsön igénybevételéhez kapcsolódó tudnivalókat? Segítségét köszönöm!
Tísztelt Szakértő! Munkáltatói kölcsönt nyújtottunk az egyik alkalmazottunknak. Felmondott, de szeretne továbbra is a cégnek törleszteni, ami számunkra kivitelezhető. Van ennek akadálya? Üdvözlettel.
A munkavállaló 3 700 000 forintos lakáshitel-tartozását végtörleszti, 300 000 forintot saját maga fizet. 3 400 000 forintot a munkáltatója ad vissza nem térintendő munkáltatói támogatásként. Ez a konstrukció befolyásolja-e a munkáltatói támogatás adómentességét? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Kft. adhat alkalmazottnak vagy csak rokonsági körbe tartozó személynek visszatérítendő lakásvásárlási kölcsönt? Ha igen, miként?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2012-ben kölcsönt (nem lakáscélú) nyújtott dolgozójának. A dolgozó kilépett 2013-ban. Tartozását nem tudja fizetni. Dönthet-e úgy a kft., hogy a tartozást elengedi? Mi a következménye ennek a kft.-nél, és a főkönyvben hogyan számolja el? Válaszát köszönöm.
Egyik dolgozónk a jelenlegi személyi hitelét szeretné munkáltatói kölcsönné alakítani, illetve még szeretné felújítani a lakását. Milyen feltételekkel adható adómentesen a részére 2 millió forint? Hogyan kell számolni a havi törlesztést? Kamat plusz tőke, vagy a kamatot elég a végén kifizetni, ha például 5 évre szeretné kérni? Van bármilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban? Szükséges ehhez ügyvéd vagy közjegyző, illetve biztosíték kikötése?
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkáltatói kölcsönt nyújt a cég vezető tisztségviselőjének (aki egyben tulajdonosa is a cégnek). Munkaviszonyban áll a céggel. A Polgári törvénykönyv szabályai szerinti szerződést kötünk, a kamat a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék. Kérdés, hogy feltétlenül meg kell-e jelölni a célt, hogy mire adjuk a kölcsönt, illetve megfelelő indok-e, hogy egy másik cégben részesedésvásárlásra forditaná ezen összeget? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! 1. A munkáltató nyújthat-e lakásfelújítási kölcsönt az alkalmazottjának, illetve milyen feltételekkel, és ha igen, van-e ennek valamilyen adóvonzata akár az alkalmazott, akár a dolgozó oldaláról? Ezt a dolgozó fizetéséből le lehet vonni törlesztésként, és ha igen, milyen mértékkel? Ehhez milyen megállapodás kell? 2. Vagy nyújhat-e ilyen célból a munkáltató támogatást a dolgozónak, amit nem kell visszafizetnie a munkáltatójának? Ebben az esetben van-e valamilyen adóvonzat a munkáltató vagy a dolgozó oldalán? Ehhez milyen megállapodás kell? Kérem, a törvényi hivatkozást is írják meg!
Tisztelt Szakértő! Munkáltató munkáltatói kölcsönt nyújtott munkavállalójának. A munkaviszony közös megegyezéssel megszűnik, és a munkáltató elengedi a még fennálló kölcsönt. Keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkavállalójának munkáltatói kölcsönt szeretne adni lakásfelújításra, azt milyen feltételekkel teheti meg? (Nem az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásra gondolok.) Kölcsönszerződést kell kötnie a munkáltatónak a munkavállalóval a Ptk. szerint, amiben kamatot kell kikötni, ami a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék összegénél alacsonyabb kamat nem lehet. Ezt jól tudom? Az adott összegre, futamidőre van bármilyen kikötés? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsönt szeretnék igényelni a munkáltatómtól. Az szja-törvény 72. § (4) f pont rögzíti, hogy kamatmentesen adható a hitel, ha nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét a lakás. A 12/2001-es törvény 3 §-a meghatározza a méltányolható lakás szobáinak a számát az együtt költözők számának függvényében, azonban ugyanezen paragrafus hivatkozik e törvény mellékletében meghatározott építési átlagköltségekre is. Jól értem, hogy nem csak az együtt költözők számából következő szobák számát, hanem a szobák számából következő építési átlagköltségeket is figyelembe kell venni az adómentességhez? Továbbá 1 gyermeket vállalhatok előre (úgy mint a csoknál), ha már 1 van, hogy nagyobb lakás építéséhez tudjam az adó- és kamatkedvezményt igénybe venni? Amennyiben igen, mi ennek a menete, illetve mi a teljesítési határidő? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen feltételekkel adhatok kölcsönt a munkavállalónak? Van-e összeghatár, időkorlát? Kell-e neki vagy a kft.-nek ezután bármi adót vagy egyéb terhet fizetni? Mely törvény rendelkezik erről? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem a 15/2014 (IV.3.) NGM-rendeletet akkor, amikor azt olvasom az 1. § (8) bekezdésben, hogy nem szükséges a kincstár és a bank bevonása abban az esetben, ha először kölcsönt adok, majd az igazolások bemutatása után (3-6. §) átalakítom a kölcsönt támogatássá? Ebben az esetben kinek, és hogyan kell jelentenie a támogatást a NAV felé?
Adhat-e kölcsön adó- és kamatmentesen építkezésre munkavállalójának egy kft., ha a munkavállaló a kft. tulajdonosának a gyermeke? Ha igen, milyen összeget? Esetleg béren kívüli juttatásként is nyújthatja? A kifizetés készpénzben történne. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték