6 találat a(z) kilépőpapír cimkére

Cikk

Olvasónk a következőket írta: Vállalatcsoporton belül cégváltással, közös megegyezés keretén belül helyeztünk át egy munkavállalót. Miután más környezetbe került, új, próbaidős munkaszerződést kötöttünk vele. A szerződés aláírásával egy időben a kilépőpapírokat is átadtuk, melynek egy példányát aláírásával ellátva visszaadta. Az új munkáltató a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaiszonyát. Ezt ő egyelőre a munkáltatónál megtámadta, arra hivatkozva, hogy nem írásban lett az előző munkaviszonya megszüntetve. Ebben az esetben a kilépőpapírok átvétele helyettesítheti-e az írásbeli munkaviszony megszüntetését vagy a dolgozó megnyerne erre hivatkozva egy munkaügyi pert? Kérdésére dr. Hadu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Munkavállaló munkaviszonyát megszüntettük (hiányzás miatt, eltűnt a munkavállaló), a kilépőpapírjait rendben megküldtük a részére. Azonban a kilépő papírok megküldése után 3 héttel juttatott el hozzánk egy orvosi igazolást. Ebben az esetben kötelesek vagyunk befogadni az orvosi igazolást, és a számfejtést módosítani, és esetleg egy járulékkülönbözet elszámolását kezdeményezni? 2. A munkavállaló munkaviszonyát megszüntettük (szintén eltűnés, hiányzás miatt), azonban a kilépőpapírok megküldése előtt tudomásunkra hozta, hogy beteg, és orvosi igazolással rendelkezik. A munkavállaló többszöri írásbeli felszólításra sem küldte meg az orvosi igazolásait. Ebben az esetben a Mt. szerinti 5 napos kiléptetés mennyire erős? Kötelesek vagyunk megvárni az orvosi igazolás beérkezését, és addig nem adjuk ki a papírokat, és nem fizetjük ki részére a helyes munkabért? Vagy ebben az esetben az 5 napos szabály az erősebb, és a rendelkezésünkre álló okiratok alapján számolunk el egymással? Ha akár hetekkel vagy hónapokkal később küldi meg az orvosi igazolását, szükséges visszamenőleg módosítani a számfejtést? Betegszabadság esetében kevesebb munkabér járna, tehát vissza kellene követelni a munkabért. Mi a teendő? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés – illeték

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Nem rendszeres értékesítési tevékenység

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Jóváhagyott-könyvelt osztalék visszavezetése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink