Tisztelt Szakértő! Közösségi termékértékesítésnél Ft-tól eltérő deviza esetén mely napra vonatkozó árfolyamot kell használni a kibocsátott számlában? A számla az áfabevallás mely időszakában kerül bevallásra? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi ügylet helyes megítélésében. Cégünk korábban lengyel partnerünktől (A vállalat) alapanyagot vásárolt, amely beszerzések közösségi termékbeszerzés feltételeinek megfeleltek. A partnerünk a továbbiakban szeretne bevonni az ügyletbe egy magyarországi érdekeltségébe tartozó belföldi vállalatot (B vállalat). Az áru továbbra is Lengyelországból érkezne közvetlenül hozzánk, de a számlát a belföldi B számlázná felénk 27 százalékos áfával növelt áron. A vállalat B -nek közösségi termékértékesítésként számlázná az anyagot. Helyes-e a fentebb leírt számlázás ebben az esetben? Fennáll-e ebben az esetben a láncügylet lehetősége, és ha igen, akkor befogadhatjuk-e B vállalat áfás számláját, és levonhatjuk-e annak áfáját? Mi a helyes eljárás a fentebb leírt esetben, hogy az esetleges adókockázatot elkerüljük? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Juhász Tibor! Olvastam a közösségi finanszírozásról szóló válaszát (2016.04.18.). Itt részletesen leírja az adózási szabályokat. Mi a teendő, ha nincs közvetlen kapcsolatunk a Backerekkel? Cégünknél egy játék legyártására indul a kampány egy ír cég közbenjárásával. Összeghatárok 1 Euro (ezért nem kap semmit a támogató) - 45 Euro (Ezért kap egy 15 Euro értékű játékot) - 53 Euro (Ezért kap egy 15 Euro értékű játékot) Nekünk a Backerekkel nem lesz közvetlen kapcsolatunk, természetesen ezért az ír cég díjat számít fel részünkre. A pénz sem a mi számlánkra érkezik. Minimum 30 000 eurót kell összeszedni, hogy a projekt megvalósuljon. Ha ez az összeg nem jön össze, akkor senki nem fizet senkinek és senki nem kap semmit. Ha az összeg összejön, akkor a gyártás beindul,majd kiküldjük a játékokat Németországba egy cégnek, akik a világ összes országába elküldik. (A magyar Backerek Magyarországról kapják meg a játékot.) Ebben az esetben hogyan történik az adózás, hisz nem mi küldjük szét a játékokat. Segítségét előre is köszönöm
Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak értékesítés esetén, hogy a terméket külföldön adta el, és így azok ellenértékével közösségi bevételként lehessen elszámolni? Van-e Ausztriában, illetve Szlovéniában olyan értékhatár magánszemélyek vagy vállalkozások részére történő értékesítésnél, amikor az adott külföldi országban is be kell jelentkezni adóalanyként?
Előző kérdésemhez kapcsolódóan: 1. Az EU-s partner jogosult-e a magyar adóhatóságtól az áfás számla áfatartalmát visszakérni? 2. Ha igen, és 5 év múlva a birtokaadáskor megvalósul a közösségi adómentes értékesítés, illetve az eredeti áfás számla helyesbítése, mi a teendő a már visszakapott áfával?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre kérném a véleményét: közösségi termékértékesítésről beszélünk és az egyik vevőnkkel self billinges (önszámlázás) szerződésben állunk. A vevőnk állít ki nekünk számlát. Ahhoz hogy a közösségi termékértékesítés adómentes legyen, szükséges a vevő által aláírt lepecsételt CMR, vagy elegendő ez esetben a self billinges bizonylat is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. ( "A" cég) terméket vásárol Spanyolországból ("B" cégtől), amit Olaszországban ( "C" cégnek) értékesít. Az árut kamionnal egyenesen Olaszországba szállíttatja, a vevő részére. Mindhárom cégnek EU adószáma van. Mivel nem szeretné, hogy az olasz vevő értesüljön a spanyol cég kilétéről (vagy inkább a címéről), a számlázást a következő módon végzi: a spanyol cég kibocsátja a szállítói számlát a magyar cég felé, aki, ráteszi a saját hasznát és kiszámlázza az árut az olasz cég felé. Egyik számlában sem tüntetnek fel áfát. Kérdéseim: - Helyesen számláznak a cégek? - Ha az áru nem jön be Magyarországra, hiszen a következő vevőhöz szállítják, egyenesen Olaszországba, a magyar cég hogyan szerepeltesse az áfabevallásban a spanyol szállítói számlát, kell-e Összesítő nyilatkozat az EU-s termékbeszerzésről? - Kell-e ilyen esetben Intrastat-ot készíteni, ha a termék be se jött Magyarországra, így ki se ment? - Egyáltalán hogyan kellene ezt szabályosan számlázni, illetve eljárni? Köszönettel várom válaszukat
Tisztelt Szakértő! A következő értékesítési problámára kérem az általános forgalmi adó megállapítását. 1.). Magyarországról termékértékesítés történik, melyről a számlát az Angliában bejegyzett székhelyű vevőnknek küldjük el. A terméket az angol vevőnk Magyarországról elszállíttatja Lengyelországba, ahol azt egy ingatlanba beépítik, azaz az angol vevőnk az általa Lengyelországban megvalósított beruházáshoz azt továbbértékesíti a lengyel megrendelőjének. Az angol vevőnk által megbízott fuvarozó állít ki CMR fuvarlevelet, melyből átad nekünk egy példányt. 2.). Mi lenne az áfa mértéke, ha Magyarországról mi szállítanánk el a termékünket Lengyelországba? Mi készítenénk és igazoltatnánk a CMR-okmányt? Az esemény láncértékesítés, háromszögügylet, vagy egy "sima" közösségen belüli termékértékesítés? Milyen mértékű áfát kell a termékértékesítésről szóló számlában feltüntetni? Köszönettel: Szilasné
Tisztelt Szakértő! Pontosan milyen elnevezésű és tartalmú bizonylattal kell igazolni az adómentes termékexport megtörténtét, amit az adóhatóság ellenőrzései során elfogad?
Pénztárgépre kötelezett kiskereskedő közösségi termértékesítést is végez közösségi adóalany számára. Az áru ellenértékét készpénzzel egyenlítik ki az eladó részére. Számlát ki kell róla állítani, de a pénztárgépbe be kell-e ütni az ellenértéket, vagy egyáltalán be lehet-e ütni a közösségi adóalany felé teljesített áru ellenértékét?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték