Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a 2018. évet megelőzően juttatott lakáscélú munkáltatói kölcsön (eddig adómentes) elengedése továbbra is adómentes, vagy az új szabályozások vonatkozásában jövedelemként adózik? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Családtagok Németországban GmbH-t alapítottak, melynek működéséhez a család magyar kft.-je biztosított kölcsönt. Az üzlet "nem jött be", a kft. elengedi a GmbH-nak a tartozást, mivel a GmbH nem tud fizetni és veszteséges. Mire kell figyelni a tartozás elengedésénél, alkalmazhatók-e a magyar vállalkozások közötti tartozás elengedésre vonatkozó adójogszabályok?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos két másik belföldi kft. Az egyik tulajdonos 90 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtott a cégnek. A kérdésem, hogy a kamatmentes kölcsön keletkeztet-e elszámolandó könyvelési tételt bármelyik félnél év végével? Ha a kapott kölcsönt a nyújtó elengedi, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és melyik félnél hogyan kell ezt könyvelni? Miként kell eljárni, ha a kölcsönt a tőke részévé kívánja tenni a nyújtó, ezt milyen eljárással teheti, és ennek milyen költségei lennének? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan kell eljárni, ha a kft. által a tulajdonosnak nyújtott kölcsönt a tulajdonos nem tudja visszafizetni? Elengedheti a kölcsönt a társaság? – Erdős Gabriella adószakértő, a TaxMind Kft. munkatársa válaszolt.
Kft. kölcsönt nyújtott a tulajdonosnak. A tulajdonos nem tudja visszafizetni a kölcsönkapott pénzösszeget. Ilyen esetben hogy kell eljárni. Elengedheti a kölcsönt a kft.? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kölcsönt ad egy kft.-nek. A kölcsön lejártakor elengedi a kölcsönt. A kérdésem az lenne, hogy ezután kell-e adóznia akár az egyéni vállalkozásnak, akár a kft.-nek? Ha igen, akkor konkrétan mit? Illetve az egyéni vállalkozásnak ez befolyásolja-e az eredményét, vagy mindez csak eredménybe nem számító tételeken keresztül könyvelődik? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély elengedi kölcsönkövetelését a kft.-vel szemben. Legyen kedves tájékoztatni a bejelentési és adófizetési kötelezettségekről ezzel kapcsolatban mind a két oldalt érintően! Előre is köszönöm válaszát.
Egy kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradó kölcsön összegét a munkáltató elengedi a munkavállalóval szemben. A könyvekben a 19-es főkönyvi számlán tartották nyilván a fennálló tartozást. Az elengedett követelést az egyéb ráfordítással szemben vezetem ki (T86 - K19)? Továbbá érdeklődnék, hogy a taotörvény szerint a magánszemély javára történt elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így taofizetési kötelezettség nincs utána?
Deviza alapú kölcsön peren kívüli egyezség 35-65 százalékos megosztásban, a magasabb összeget a bank elengedi. Melyik összeg tartozik az adóköteles bevételhez, amely után szja-kötelezettség terheli a hitelest? Melyik felet terheli a 27 százalékos ehofizetés
Tisztelt Szakértő! Belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy Hollandiában bejegyzett gazdasági társaság, amely jelentős összegű kölcsönt adott a belföldi cégnek. Most a holland társaság lemond erről a kölcsönről a belföldi cég javára. Számviteli elszámolása: a kedvezményezett társaságnál a Szt. 86. § (3) h) alapján rendkívüli bevétel lesz, amely így része lesz a társasági adó alapjának. Kérdésem, hogy vonatkozik-e a belföldi cég ezen vagyonszerzésére az illetéktörvény? Ha vonatkozik, akkor az Itv. 17. § (1) n) pontja szerinti mentesség is vonatkozik rá? További kérdés, hogy amennyiben vonatkozik rá az illetékmentesség, akkor is be kell jelenteni a kölcsön elengedését az adóhatóságnak? Várom szíves válaszát!
Száz százalékban rokkant dolgozónk van, a bére nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét, így megkaphatja a rokkantsági ellátást is. Lakáshitel kiváltására dolgozói kölcsönt szeretnénk adni neki, melynek visszafizetését elengednénk. Nem meri elfogadni, mert úgy gondolja, hogy ez olyan bevételnek minősülne nála, ami miatt már elveszítené a rokkantsági ellátását. Tudtommal, ha elengedjük a visszafizetést, az neki nem szja-köteles bevétel, és szerintem nem veszítené el az ellátását. Esetleg tudnának tanácsot adni, hogyan segíthetnénk neki, ha ez mégsem járható út?
Egy betéti társaság több millió forint kölcsönt nyújtott a beltagjának 2009-ben 2020-ig történő visszafizetéssel, a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék kamattal. Kölcsöntörlesztés még nem történt, kamatfizetés igen, minden év végén. A fenti kölcsön visszafizetése kétségessé vált, mivel a kölcsönt kapó beltag megözvegyült, és az anyagi helyzete lehetetlenné teszi az összeg, és most már a kamat megfizetését is. A társaság kezelheti-e a kölcsönt elengedett kölcsönadott összegnek?
Cégünk egyik munkavállalójának kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújtana 3 millió forint értékben. Kérdésünk: van-e lehetőség arra, hogy ezt a kamatmentes munkáltatói kölcsönt később elengedjük, mint vissza nem térítendő támogatást? Ha igen, mi erre a legkorábbi időpont? A teljes 3 millió forint is elengedhető, vagy csak bizonyos százaléka? Köszönöm a választ.
Saját tagnak nyújtott kölcsön elengedése esetén a cég részéről egyéb ráforditásként kell könyvelni, és a társasági adó alapját megemelni. A tag részéről 21 százalékos illetékfizetési kötlezettség keletkezik. Ezt milyen formában kell a NAV felé bevallani? A cégnek, vagy a tagnak, mint magánszemélynek, illetve milyen nyomtatványt kell e célra alkalmazni? A tagnak az elengedett kölcsön után kell-e kamatot fizetnie (jegybanki alapkamat + 5 %)?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték