91 találat a(z) készpénzes számla cimkére
PTGSZLAA nyomtatvány használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem több milliárdos forgalmú ipari pékség, aki alapvetően nagykereskedelemmel foglalkozik, de előfordul, hogy magánszemélyeket is kiszolgál és a kiskereskedelem is szerepel a tevékenységei között. Ügyfelem székhelyén bolti értékesítés nem történik, minden terméket teherautókkal szállítanak ki a vevőkhöz. Kérdésem, hogy hol húzódik meg a PTGSZLAA nyomtatvány használatának határa, vagy egyáltalán van-e ilyen határ? Ügyfelem forgalmának kb. 0,1-0,2 százaléka származik magánszemélyektől, akiknek minden esetben teljes adattartalmú készpénzes számlát állít ki. Az áruk értékesítése ugyanúgy történik, mint a nagykereskedelmi partnereknél, a teherautó napi körútjába ezek a magánszemélyek is be vannak tervezve. Ezekről a magánszemélyeknek kiállított számlákról minden esetben el kellene készítenünk a PTSZLAA nyomtatványt? Segítségét előre is köszönöm.
Pénztárgép – internetes kiskereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó internetes kiskereskedelemmel foglalkozik, 4791-es TEÁOR-, 479102 szakmakóddal. Üzlethelyisége nincs, ezáltal pénztárgépet nem üzemeltet. Az értékesítésről magánszemélynek kiállított készpénzes számlákat kell-e jelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon? Válaszát előre is köszönöm!
Bartell számlázása
Kérdés
A és B Kft. szerződést kötött egymással. "A" Kft. épületének bontására. A szerződés szerint a bontási költség ellenértéke a bontott anyag. Az ügyletmenetet kell-e számlázni, ha igen, a kölcsönösen – azonos napon –kiállított készpénzes számla elfogadható-e?
Készpénzes számla és nyugta
Kérdés
Tisztelt szakértő! A cég online pénztárgéppel teljesíti nyugtaadási kötelezettségét. A vevő kérésére az eladó készpénzfizetési számlát állít ki az értékesített áruról. Ha a vevő számlát kér a vásárlásáról, akkor arról nem állít elő pénztárgéppel plusz nyugtát, blokkot. Úgy tudjuk hibás az a gyakorlat, amikor az eladó beüti a pénztárgépbe a készpénzfizetési számla bevételét, és hozzácsatolja a nyugtát a készpénzfizetési számlához. A pénztárgép kasszájába beteheti a pénzt (készpénzbefizetés bizonylattal alátámasztva) vagy külön helyen kellene tárolni a készpénzes számlán szereplő árbevételt? Hogyan jár el helyesen a vállalkozó és az eladó, ebben az esetben? Előre is köszönöm válaszát. Köszönettel Antalovicsné Szabó Tímea
Adószámos nyugdíjas magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos nyugdijas magánszemély faipari kéziszerszámok felülvizsgálatáért egyszerűsített készpénzes számlát állított ki nulla áfával. Mint kifizetőnek milyen járulékokat, adót kell utána megfizetni és be kell-e jelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Aktiválás dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója elszámolásra felvett előlegből készpénzes számla ellenében vásárolt tárgyi eszközt. A dolgozó a pénztárral csak két hónappal később számolt el, ekkor került be a számla a könyvelésbe is. Kérdésem: az aktiválásnak mi a helyes dátuma? A számlán lévő teljesítési dátum vagy a pénztári kifizetés dátuma? Köszönettel: Hajdu Anna
Készpénzes számla végösszegének beütése a pénztárgépbe
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Adott egy kft., ami kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytat és a számlázáshoz számítógépes programot használ. Jelenleg a blokkok mellett a készpénzes számlák alapján történt értékesítéssel kapcsolatos bevételeket is rögzíti a pénztárgépben. Ezt a gyakorlatot folytatva 2018. 07. 01-jétől kezdődően a nagyobb értékű vásárlásokról az online pénztárgépek és a számlázórendszer is fog „jelenteni” a NAV-nak. Ezek az összesített forgalmak nem fognak egyezni a társaság bevallásával. Jól gondoljuk, hogy a számlázóprogramok jövő évi NAV-hoz történő bekötését követően nem tartható fenn ez a gyakorlat? Mi lehet a helyes megoldás? Köszönettel: István
PTGSZLAH
Kérdés
T. Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: online pénztárgéppel rendelkező taxis vállalkozó a kiadott készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe. (Több kereskedő is ezt teszi: beüti a kézi számlát a pénztárgépbe és a számla másodpéldányához tűzi a nyugtát). Hogyan járnak el helyesen: csak a nyugta kerül az online pénztárgépbe és a számláról kellene adatot szolgáltatni havonta a PTGSZLAH nyomtatványon a NAV felé értékhatártól függetlenül? Vagy elég, ha könyvelésre kerül a nyugta, aztán a számlák is? Köszönöm a válaszát!
Készpénzes számla véletlenül utalásos számlaként lett kezelve
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Először az lenne a kérdésem, hogy egyes adókötelezettségekre vonatkozó ellenőrzés keretén belül az ellenőrzés megkezdéséig van-e lehetőség önellenőrzésre. A probléma, hogy 2015-ben néhány készpénzes számla utalásos számlaként (szállító) lett kezelve és ez záráskor nem derült ki. A következő évre vonatkozóan kaptuk a fent említett ellenőrzéstípust. Megoldásnak ezeket a számlákat 2016 év elején pénztárból kiegyenlítettük. Kérdésem, hogy ez vethet-e fel valamilyen adóbírságot, hogy a kiegyenlítés csak 2016 januárjában lett kiegyenlítve. Ebben az esetben figyelembe kell venni-e a 1 500 000 forintos gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályt? Ha csak emiatt esetleg ezt a szabályt megszegjük mivel lehet számolni. Egyébként ez a szabály maximálisan be van tartva. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Készpénzfizetés esetén gépi nyugta helyett kiállított számlák bejelentése
Kérdés
Tisztlet Szakértő! Egy fakereskedéssel foglalkozó cég pénztárgépet is üzemeltet fatelepen, hiszen erre kötelezett tevékenysége miatt. Viszont favásárlásnál a vevők 50%-a számlát kér készpénzfizetés esetén. Ilyenkor készpénzes számla kerül kiállításra és hogy ne legyen dupla adminisztráció, nem ütik be a pénztárgépbe az ilyen bevételt. Viszont az ilyen számlákat be kell jelenteni PTGSZAH nyomtatványon. Ugye jól látom? Ez nagy plusz adminisztrációs terhet jelent könyvelőnek. Mi a megoldás? Ha számlázó programmal számlázna az ilyen készpénzes bevételeket, azt nem kellene bejelentgeti NAV felé? Köszönettel.
Kassza tartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, amely online pénztárgép használatára kötelezett, készpénzes számlák kiadása esetén – melyek értékét nem ütik be a pénztárgépbe – a kapott összeget be lehet, illetve be kell-e tenni a pénztárgép kasszájába? NAV-ellenőrzés, rovancs során ezt hogyan kezelik?
Készpénzfizetési korlát
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarszervező cég fuvarozó társaságokkal fuvaroztat. Egyik fuvarozója készpénzben kéri a számlái kiegyenlítését. Előfordul, hogy egy hónapon belül több fuvart kap más-más időpontban, más-más relációra. Mindegyik fuvarra külön szerződés, számla készül, de egyedenként a számlák összege nem haladja meg az 1,5 millió Ft-ot. Ezzel kizárható-e, hogy a NAV összevontként, egy szerződésből adódóként kezelje ezen ügyleteket? Köszönöm válaszát.
Házipénztár megszüntetése
Kérdés
Tisztelt szakértő! A cég a dolgozók által a cég nevére szóló, készpénzes számlára vásárolt, és megelőlegezett kifizetések összegét, a bankszámláról szeretné átutalni a dolgozóik saját bankszámlájára. Milyen módon teheti ezt meg?
Készpénzes számla teljesítése
Kérdés
A társaság egy másik társasággal úgy állapodott meg, hogy a teljesítést követő 15 napon belül készpénzben fizetnek. Ez esetben helyes-e készpénzfizetési számla kiállítása (a számlázó program kéri a fizetési módot) a pénz átvételekor, vagy átutalásos számlát kellene kiállítani (a teljesítés dátuma a gazdasági esemény dátuma), melynek kiegyenlítésekor bevételi pénztárbizonylatot állítanának ki?
Nyugta és számla együtt?
Kérdés
Vendéglátási tevékenységet folytató egyéni vállalkozó könyvelését 2016. jan.1-jétől vettem át. Az ezt megelőző időszakban az tapasztaltam, hogy a készpénzes számlát igénylő vendégek esetében a fizetendő összeget először beütötték a pénztárgépbe, ezt követően kiállították a számlát, a nyugtát pedig a számlához tűzték. Saját vásárlásaim során is ezt a gyakorlatot tapasztalom több üzletben. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? Véleményem szerint vagy csak számlát vagy csak nyugtát állítunk ki egyidőben. Tisztelettel várom válaszukat!
Itt a NAV friss listája az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatókról
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
