Tavaly a harmadik negyedévben negyvenmillióval több kártyás tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon, mint a megelőző negyedévben – ismerteti mai számában a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva.
Tisztelt Szakértő! Cégünk kiskereskedelmi vállalkozás, jelentős forgalmat bonyolítunk havonta, bankkártyával fizethető vásárlások miatt. Egy adóhatósági ellenőrzés során merült fel, hogy nem helyesen számoljuk el a bevételt. A vevő a vásárlást követően az áru értékéből számítógépes nyugtát kap. A bankkártya érvényesítéséről is kap egy igazolást, annak felhasznált összegéről. A napi vásárlásokról a tételeken kívül összesítést is nyerünk a kártyás bevételekről, melyet szintén minden esetben kinyomtatunk naponta, ezen látható a napi vásárlások száma és az összesen végösszeg. A nyugtás számlákat és a kiegyenlítések bizonylatait minden hónapban megőrizzük. Ezeket a bankkártyás vásárlásokat külön nyilvántartásba vesszük, és összesítjük, ennek alapján kerül az árbevételek közé, valamint a fizetendő áfabevallásba. Az ellenőrzést végző személyek kifogásolták, hogy nem került a pénztárgépbe beütésre a vásárolt összeg. Végeztünk egy próbát, online pénztárgépünkben a napi zárószalag lehúzásában nem látható a bankkártyával vásárolt összeg. Tisztelettel érdeklődöm, hogy a minden hónapban készített kimutatásunk és az áfabevallásban is szereplő bevételek ellenére mennyire követtünk el súlyos hibát, és milyen mértékben vagyunk szankcionálhatók amiatt, hogy a pénztárgépbe nem ütöttük be az összeget? Üzletünkben többször volt próbavásárlás, még soha, semmilyen hibát nem találtak, havonta jelentős mennyiségű áfát vallunk és fizetünk be. Köszönöm!
Az elektronikus fizetési forgalomban 2016 második negyedévében folytatódott a kártyás vásárlások, ezen belül elsősorban az érintéses technológiával lebonyolított tranzakciók bővülése, amelynek eredményeként először haladta meg az érintéses tranzakciók száma a hagyományos kártyás vásárlásokét – olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján.
Kedves Szakértő! Cégünknél sok a bankkártyás értékesítés. Az új pénztárgépbe ezt úgy ütjük be, hogy hitel összege. Ez áll szemben az árbevétellel. A pénz majd a bankba érkezik meg. Könyveléstechnikailag hogyan célszerű a kártyás értékesítéseket rögzíteni, mi lenne a legoptimálisabb és legegyszerűbb megoldás? Köszönöm a választ.
Kedves Szakértő ! A cégeknél egyre jobban elterjed a kártyával történő fizetés(árubeszerzés, eszköz beszerzés ) Ilyenkor egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak, arra van írva hogy fizetés: bankkártyával. Amíg csak 1-2 tétel volt, az árubeszerzést lekönyveltem mint készpénzes beszerzés,valamint a pénztárnál és a banknál a bank-pénztár közötti átvezetési számlát használtam, 3891-et. Helyes- e így ez a gyakorlat, vagy hogyan célszerű és jogszerű ennek a könyvelése? Tegyem szállító számlára vagy nyissak egy külön számlát a kártyás fizetéseknek? Köszönöm a válaszukat.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték