Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt gépkocsi-alkatrészeket értékesít. A beszerzés többnyire adás-vétellel történik . Alkalmazzuk a különbözeti adózást. Kérdésem, hogy ha az adás-vétellel beszerzett árut uniós magánszemélyeknek értékesítjük, akkor is használhatjuk a különbözeti áfát? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Ügyfelem magánszemélyektől szerez be cipőket. Ilyen esetben alkalmazni kell-e az árrésadózást, vagy számít-e az, vizsgálni kell-e valamilyen módon, hogy ezek a cipők voltak-e használva korábban? Feltételeznünk kell-e, hogy ha magánszemélytől várásoljuk (aki nem cipész), tehát ő vette meg a boltban korábban, akkor az onnantól használtnak minősül? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Használt autó értékesítésével foglalkozó adóalany előleget kapott az egyik gépkocsi megvásárlására. Az előleget magánszemély fizette, ő lesz a gépkocsi vásárlója is. Különbözeti adózás alá eső ügylet esetén mi a teendő befolyt előleg esetén, mivel itt még nem ismeretes az adóalap, a befolyt összeget tartalmazó áfatartalom? Az áfatörvény 59. §-a alapján a befolyt összeg előlegnek minősül, mely után áfafizetési kötelezettség merül fel. A befolyt összegről 27 százalékot tartalmazó előlegszámlát kell kiállítani, annak ellenére, hogy az áfatartalom nagy valószínűséggel sokkal alacsonyabb lesz? A gépkocsi értékesítésekor kerül elszámolásra az előleg többlet áfája? Ha ebben az esetben nem kell 27 százalékos áfát fizetni a befolyt előlegre, akkor az áfatörvény 159. § (2) bekezdése értelmében lehetséges, hogy nem kell számlát sem kiállítani? Az adóalany magánszemélytől kapja az előleget, és nem éri el a 900 000 forintot. Az összeg bankon keresztül kerül utalásra, ez elfogadható számviteli bizonylatnak? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Tisztelt Cím! Egy kft. fő tevékenysége gépjármű-kereskedelem (használt és új autók vétele, eladása). Bejelentkezett a különbözeti áfa elszámolásra, amit a magánszemélyektől (adásvételivel) vásárolt használt személygépkocsikra alkalmaz. Aki ezt alkalmazza, hogy csak az árrés után fizet áfát, nem vonhatja le az összes költsége után a levonható áfát, hanem az új és használtautó bevételi arányában osztja meg a teljes levonható áfát LEVONHATÓRA és le nem vonhatóra? Érvényben van-e ez a rendelet /és konkrétan melyik?/,hogy arányosítani kell a levonható áfát vagy 100%-ban levonható ?
Kft. ügyfelünk használt személygépkocsit vásárolt tevékenységéhez. A beszerzéskor a kereskedőtől különbözet szerinti adózásról szóló számlát kapott. Szeretné az eszközét értékesíteni. A kérdés az, hogy kell-e az eladáskor áfát felszámítania?
Külföldről beszerzett használt autót értékesítheti-e a különbözeti áfa szabályai szerint a kereskedő? Olvasónk kérdésére dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy alakuló kft. használtcikk-kereskedelemmel kíván foglalkozni, konkrétan használt kerékpárt szerez be EU tagországából magánszemélyektől és cégektől, illetve elképzelhető a belföldi magánszemélyektől való vásárlás is. Különbözeti áfát kíván alkalmazni, és a következő kérdések merültek fel. Különbözeti áfa esetén, ha jól tudjuk, akkor az eladási ár és a vételár különbözete után kell csak az áfát megfizetni. Befolyásolja-e ezt a módszert ha a használt termék EU-ból kerül beszerzésre? Ha cégtől veszi, akkor kell neki a közösségi adószám? Kell A60 bevallást készíteni? Ebben az esetben is csak a különbözet után kell az áfát megfizetni? Külföldi magánszemélytől a vásárlásról, a belföldihez hasonlóan egy adásvételi szerződésünk van. Ez elegendő? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás használtgépjármű-kereskedő különbözeti áfás gépjármű értékesítéséről kiállított számlájával kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Külön-külön sorban fel kell-e tüntetni a mentes tételt, illetve az árrésadózással adózó tételt a számlában, vagy helyes számlakiállítási mód az is, ha egy tételben tünteti fel az eladó az értékesített gépjármű értékét, áfamentesen, és majd a könyvelő a nyilvántartásból kiszámolja a fizetendő áfát? A NAV telefonos ügyfélszolgálatának válasza az volt, hogy az áfatörvény 169-es paragrafusa szerint külön sorban kell feltüntetni a számlán ezen tételeket. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelünk Belgiumból használt gépjárműveket vásárol árverési oldalon keresztül. A számlákon a következő szöveg kerül feltüntetésre."Áfamentes mint három fél közötti tranzakció Fordított adózás a 2006/112/EK ÁFA -irányelv 141. 197. cikke alapján. ( EU wording: reverse charge = fordított adózás). Ez a használt árukra vonatkozik. " Nem egyértelmű számunkra, hogy ez a különbözeti áfára vonatkozna, a bevallásban mint közösségi beszerzés fizetendő és levonható áfát szerepeltetünk. Ügyfelünk magyarországi értékesítés tekintetében bejelentkezett a különbözeti adózás alá, használt személygépkocsi tekintetében az értékesítés áfamentesen kerül számlázásra. Kérdés helyesen járunk e el? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás vállalkozó lehet-e kivás?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt és új telefon értékesítésével bővíti a tevékenységét. A tevékenységi kört már augusztusban bejelentettük, de a boltot még csak most nyitja. Lehetőség van-e most, boltnyitáskor bejelenteni a különbözeti áfát vagy ezt már csak 2019.01.01-től lehet bejelenteni? Elkülönül-e egymástól a használt és új telefon értékesítése? Vagyis ha új telefont értékesít akkor az a normál szabályok szerint adózik és beszerzésének áfája levonható? Csak a használt telefon értékesítésre kell alkalmaznunk a különbözeti áfát és az árrésből visszaszámítani az áfa összegét? Megveszi 80 000 forintért, eladja 100 000 forintért és a 20 000 forintból kifizeti 4252 forint áfát? Amennyiben használt telefon vesz számlára, abban az esetben sem lehet élni levonási jogával, mert ha bejelentkezünk különbözeti áfára, akkor minden használt telefon vásárlása és értékesítése esetén kötelező alkalmazni a különbözeti áfát? Amennyiben elkülönül az új termék értékesítése és a használt értékesítése akkor a pénztárgépbe új telefon értékesítése esetén 27 százalékos áfával üti be, ha használtat értékesít, akkor áfa nélküli kóddal üti be a pénztárgépbe?
Tisztelt Szakértő! Korábbi szakértői válaszban olvastam, hogy a különbözeti áfa kétféle módon is könyvelhető a tartozik oldalon: vagy egyéb ráfordításként vagy az árbevétel csökkenéseként. Más fórumon is találtam szakértői állásfoglalást a különbözeti áfa eredménylábának könyvelésére vonatkozóan, amely azt képviselte, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni a tételt. A két esetnek (egyéb ráfordítás növekedése illetve árbevétel csökkenése) eltérő hatása van az iparűzési adó alapjára. Az egyéb ráfordítás nem csökkenti azt, viszont az árbevétel csökkenése igen. A kétféle elszámolás tehát kétféle iparűzésiadó-kötelezettséget keletkeztet. Valóban minden további nélkül könyvelhető a különbözeti adó az árbevétel csökkentéseként, csökkentve így az iparűzési adó alapját is? Ha mégsem könyvelhető ilyen módon, akkor ad a társasági adó törvény valahol lehetőséget arra, hogy ne a teljes kiszámlázott ellenérték, azaz ne a bruttó árbevétel növelje a társaságiadóalap-kalkuláció bázisát? Konkrétan tehát arra irányul kérdésem, hogy ha valaki nettó + áfa módon kiszámláz 1 270 000 forintot, azaz 1 000 000 forint árbevételt és 270 000 forint fizetendő áfát rögzít, kedvezőbben tudja-e elszámolni könyvelését az iparűzési adó tekintetében, mint az, aki különbözeti adózással bruttó 1 270 000 forintot számláz, és a különbözeti áfája az árrés után ugyancsak 270 000 forint? Vagyis hátrányt szenvednek-e adózási vonalon a különbözeti áfa hatálya alá bejelentkező társaságok?
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés kft.-től különbözeti áfával vásárol egy használt személygépkocsit. Ezt értékesíti magánszemélynek. Ebben az esetben az értékesítésnél is alkalmazhatja a különbözeti áfát? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, hogy milyen módon működik a 100 ezer forint áfát meghaladó számla bejelentése a használt autó kereskedőnél, aki különbözeti áfa szerint adózik. Nyilván a magánszemélynek történt értékesítést nem kell jelenteni. Azt azonban nem tudom, ha adóalany felé történik az értékesítés és az árrés meghaladná a 475 ezer forintot, akkor hogyan kellene számlázni, illetve jelenteni a NAV felé. Tudomásom szerint a számla az eladási árat tartalmazza, amelyből csak a beszerzési árat meghaladó rész (az árrés) áfa köteles. Válaszukat és egyben segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfa alá tartozó tevékenységet folytató régiségkereskedő 100 ezer forint feletti összegű készpénzes számlát állított ki. Az áfabevallásnál van-e valamilyen különös tennivaló? Segítségét köszönöm: Ildi
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték