Kft. ügyfelünk használt személygépkocsit vásárolt tevékenységéhez. A beszerzéskor a kereskedőtől különbözet szerinti adózásról szóló számlát kapott. Szeretné az eszközét értékesíteni. A kérdés az, hogy kell-e az eladáskor áfát felszámítania?
Külföldről beszerzett használt autót értékesítheti-e a különbözeti áfa szabályai szerint a kereskedő? Olvasónk kérdésére dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy alakuló kft. használtcikk-kereskedelemmel kíván foglalkozni, konkrétan használt kerékpárt szerez be EU tagországából magánszemélyektől és cégektől, illetve elképzelhető a belföldi magánszemélyektől való vásárlás is. Különbözeti áfát kíván alkalmazni, és a következő kérdések merültek fel. Különbözeti áfa esetén, ha jól tudjuk, akkor az eladási ár és a vételár különbözete után kell csak az áfát megfizetni. Befolyásolja-e ezt a módszert ha a használt termék EU-ból kerül beszerzésre? Ha cégtől veszi, akkor kell neki a közösségi adószám? Kell A60 bevallást készíteni? Ebben az esetben is csak a különbözet után kell az áfát megfizetni? Külföldi magánszemélytől a vásárlásról, a belföldihez hasonlóan egy adásvételi szerződésünk van. Ez elegendő? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás használtgépjármű-kereskedő különbözeti áfás gépjármű értékesítéséről kiállított számlájával kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Külön-külön sorban fel kell-e tüntetni a mentes tételt, illetve az árrésadózással adózó tételt a számlában, vagy helyes számlakiállítási mód az is, ha egy tételben tünteti fel az eladó az értékesített gépjármű értékét, áfamentesen, és majd a könyvelő a nyilvántartásból kiszámolja a fizetendő áfát? A NAV telefonos ügyfélszolgálatának válasza az volt, hogy az áfatörvény 169-es paragrafusa szerint külön sorban kell feltüntetni a számlán ezen tételeket. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelünk Belgiumból használt gépjárműveket vásárol árverési oldalon keresztül. A számlákon a következő szöveg kerül feltüntetésre."Áfamentes mint három fél közötti tranzakció Fordított adózás a 2006/112/EK ÁFA -irányelv 141. 197. cikke alapján. ( EU wording: reverse charge = fordított adózás). Ez a használt árukra vonatkozik. " Nem egyértelmű számunkra, hogy ez a különbözeti áfára vonatkozna, a bevallásban mint közösségi beszerzés fizetendő és levonható áfát szerepeltetünk. Ügyfelünk magyarországi értékesítés tekintetében bejelentkezett a különbözeti adózás alá, használt személygépkocsi tekintetében az értékesítés áfamentesen kerül számlázásra. Kérdés helyesen járunk e el? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás vállalkozó lehet-e kivás?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt és új telefon értékesítésével bővíti a tevékenységét. A tevékenységi kört már augusztusban bejelentettük, de a boltot még csak most nyitja. Lehetőség van-e most, boltnyitáskor bejelenteni a különbözeti áfát vagy ezt már csak 2019.01.01-től lehet bejelenteni? Elkülönül-e egymástól a használt és új telefon értékesítése? Vagyis ha új telefont értékesít akkor az a normál szabályok szerint adózik és beszerzésének áfája levonható? Csak a használt telefon értékesítésre kell alkalmaznunk a különbözeti áfát és az árrésből visszaszámítani az áfa összegét? Megveszi 80 000 forintért, eladja 100 000 forintért és a 20 000 forintból kifizeti 4252 forint áfát? Amennyiben használt telefon vesz számlára, abban az esetben sem lehet élni levonási jogával, mert ha bejelentkezünk különbözeti áfára, akkor minden használt telefon vásárlása és értékesítése esetén kötelező alkalmazni a különbözeti áfát? Amennyiben elkülönül az új termék értékesítése és a használt értékesítése akkor a pénztárgépbe új telefon értékesítése esetén 27 százalékos áfával üti be, ha használtat értékesít, akkor áfa nélküli kóddal üti be a pénztárgépbe?
Tisztelt Szakértő! Korábbi szakértői válaszban olvastam, hogy a különbözeti áfa kétféle módon is könyvelhető a tartozik oldalon: vagy egyéb ráfordításként vagy az árbevétel csökkenéseként. Más fórumon is találtam szakértői állásfoglalást a különbözeti áfa eredménylábának könyvelésére vonatkozóan, amely azt képviselte, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni a tételt. A két esetnek (egyéb ráfordítás növekedése illetve árbevétel csökkenése) eltérő hatása van az iparűzési adó alapjára. Az egyéb ráfordítás nem csökkenti azt, viszont az árbevétel csökkenése igen. A kétféle elszámolás tehát kétféle iparűzésiadó-kötelezettséget keletkeztet. Valóban minden további nélkül könyvelhető a különbözeti adó az árbevétel csökkentéseként, csökkentve így az iparűzési adó alapját is? Ha mégsem könyvelhető ilyen módon, akkor ad a társasági adó törvény valahol lehetőséget arra, hogy ne a teljes kiszámlázott ellenérték, azaz ne a bruttó árbevétel növelje a társaságiadóalap-kalkuláció bázisát? Konkrétan tehát arra irányul kérdésem, hogy ha valaki nettó + áfa módon kiszámláz 1 270 000 forintot, azaz 1 000 000 forint árbevételt és 270 000 forint fizetendő áfát rögzít, kedvezőbben tudja-e elszámolni könyvelését az iparűzési adó tekintetében, mint az, aki különbözeti adózással bruttó 1 270 000 forintot számláz, és a különbözeti áfája az árrés után ugyancsak 270 000 forint? Vagyis hátrányt szenvednek-e adózási vonalon a különbözeti áfa hatálya alá bejelentkező társaságok?
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés kft.-től különbözeti áfával vásárol egy használt személygépkocsit. Ezt értékesíti magánszemélynek. Ebben az esetben az értékesítésnél is alkalmazhatja a különbözeti áfát? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, hogy milyen módon működik a 100 ezer forint áfát meghaladó számla bejelentése a használt autó kereskedőnél, aki különbözeti áfa szerint adózik. Nyilván a magánszemélynek történt értékesítést nem kell jelenteni. Azt azonban nem tudom, ha adóalany felé történik az értékesítés és az árrés meghaladná a 475 ezer forintot, akkor hogyan kellene számlázni, illetve jelenteni a NAV felé. Tudomásom szerint a számla az eladási árat tartalmazza, amelyből csak a beszerzési árat meghaladó rész (az árrés) áfa köteles. Válaszukat és egyben segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfa alá tartozó tevékenységet folytató régiségkereskedő 100 ezer forint feletti összegű készpénzes számlát állított ki. Az áfabevallásnál van-e valamilyen különös tennivaló? Segítségét köszönöm: Ildi
Ügyfelem használtautó-kereskedő egyéni vállalkozó, aki az Európai Unióból hoz használt személygépkocsikat, és azokat Magyarországon értékesíti. Többnyire különbözeti áfás, de előfordult már közösségi áfás beszerzés is. A regisztrációs adót a kereskedő fizeti meg a behozott használt gépkocsikra. Olvasva a 2018.02.16-i szakértői választ is kérdés, hogy a kereskedő által kiállított számlán a regisztrációs adót fel kell tüntetni, vagy ez elhagyható? A gépkocsik forgalmija nem a kereskedő, hanem a vevő részére kerül már átírásra. (Amennyiben ez lényeges.) A beszerzéssel együtt a regisztrációs adót árubeszerzésként könyvelem, értékesítéskor pedig a számlán ugyan külön szerepel, de a vételár részeként árbevételként számolom el. A különbözeti áfa alapjánál is így számolok eladási ár (regisztrációs adóval növelt értékesítési ár) mínusz beszerzési ár (regisztrációs adóval növelt), Helyes így a számlázás és az elszámolás? Amennyiben felmerül alkatrészköltség, akkor a kereskedő az alkatrész, a javítási számlák áfalevonásának 50 százalékára jogosult?
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi tagállamból használt személygépkocsit szerzett be. Az eladó francia autókereskedő cég a számla első sorában a vételárat a „különbözet szerinti adózás – használt cikkek” megjegyzéssel látta el. Ez alapján mi a különbözeti áfa szerinti szabályoknak megfelelően értékesítjük majd tovább a gépkocsit magyar magánszemély részére. Ugyanakkor a vételárat tartalmazó számlán a következő sorokban kezelési költséget, adminisztrációs díjat számított fel a francia viszonteladó, amelyekhez a „közösségi értékesítés” hivatkozást tüntette fel. A gépjármű Magyarországra szállításáról ugyanezen francia cég egy másik számlát állított ki, szintén „közösségi értékesítés” megjegyzéssel ellátva. (A számlákon mindkét cég közösségi adószáma szerepel.) Tekintve, hogy még nem találkoztunk hasonló esettel, hogy egy számlán különbözet szerinti adózás és közösségi értékesítés is legyen, kérdések merültek fel bennünk. Az áfabevallásban nekünk bevallási kötelezettségünk merül fel ezen egyéb tételek (kezelési költség, adminisztrációs díj, szállítás) esetében közösségi szolgáltatás igénybevétel jogcímen. Első kérdésünk, hogy ezen tételek esetében a fizetendő áfa bevallása mellett élhet-e cégünk az adólevonás jogával? Második kérdésünk, hogy a különbözeti adózás szabályai szerinti értékesítésnél a beszerzési árba az előbb említett („közösségi értékesítés” hivatkozással ellátott) kezelési költség, adminisztrációs díj, valamint a szállítási költség beletartozik -e? Köszönöm válaszát!
Egy cég külföldről hozz be autókat, amelyeket továbbértékesít. A különbözeti áfa szabályai szerint adózik. Kérdés, hogy a különbözeti áfát hogyan kell megállapítani. Egyszer van egy beszerzési díja, vételára az autónak, majd a regisztrációs díj. És van az eladási ár. A különbözet meghatározásánál a regisztrációs adóval növelni kell-e a beszerzési árat? Ezekre az autókra további költségek is rakódhatnak (takarítási díj, esetleg alkatrészek, javítási díj stb.). Levonható-e ezek áfája? Be kell-e számítani az arányosításkor a vételárba ezeket a költségeket?
Tisztelt Szakértők, Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XVI. fejezete 2. alfejezetének alkalmazásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbiakban részletezett esetre vonatkozóan: Társaságunk főtevékenysége használt gépjárművekkel történő kereskedelem. Közösségi adószámmal rendelkezünk és bejelentettük, hogy viszonteladói tevékenységünkre az áfatörvény XVI/2 alfejezetének rendelkezéseit alkalmazzuk. Társaságunk 2018 májusában közösségi adószámmal rendelkező németországi adóalanyoktól használt személygépjárműveket szerzett be azzal a céllal, hogy azokat Magyarországon értékesítse. A számlákon a partnereink a következő áfára vonatkozó megjegyzést tüntették fel: „Steuerfreie Innergemeinschaftliche Lieferung gemas § 6a UDTG” „Innergemeinschaftliche Lieferung nach § 6a des UStG” A fentiekben elmondottak alapján társaságunk a következőben kéri állásfoglalásukat: A beszerzett használt gépjárművek értékesítésére alkalmazható-e az áfatörvény XVI/2. alfejezete, azaz a társaságunk által fizetendő áfa alapja a viszonteladói árrés lesz? Amennyiben nem alkalmazható a különbözet szerinti szabályozás, akkor 27 százalék felszámított áfával kell értékesítenünk a gépjárműveket? Válaszukat előre is köszönöm.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték