Tisztelt Szakértő! 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult katás egyéni vállalkozónak van-e valamilyen, a keresetére vonatkozó korlátozása a kata hatálya alatti egyéni vállalkozásában? A havi 25 ezer Ft-os kata összeget megfizeti. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Honvédségi járadékosként szeretnék vállalkozásba kezdeni. A szabályok szerint, amennyiben a jövedelmem eléri a minimálbér 18-szorosát, úgy abban az évben vissza kell mondanom a járadékomat. A vállalkozás adózási formájával kapcsolatban kérdezném, hogy van-e olyan jövedelemhatár, ami alatt nem éri meg a katát választani? (Amennyiben jól értelmeztem a cikkeket, úgy egyéb adózásnál a minimálbér utáni járadékokat mindenképpen meg kell fizetnem. Ez pedig magasabb mint a KATA 50 ezer forintja.) Következő kérdésem arra vonatkozna, hogy katásként, mi számít jövedelemnek? Kell-e figyelnem a minimálbér 18-szorosát? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sári József
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbiban. Egyéni vállalkozó (vállalkozói jövedelem szerint adózó) 2016. 07.19-étől öregségi nyugdíjas, és a nyugdíj mellett is folytatja tovább a vállalkozási tevékenységét. Nyugdíjasként havonta nem vesz ki vállalkozói jövedelmet, de megfizeti a 7050 forintot. Év végén a bevételből a költségek levonása után maradó jövedelem meg fogja haladni a minimálbér 18-szorosát, 1 millió 998 ezer forintot. A nyugdíját ezért nem kell szüneteltetni? Év végénpéldául, ha 5 millió forint eredménye lenne, és ezen összeg után vállalkozói eredményként, osztalékként adózna szja és eho megfizetésével, akkor is jogosult lenne a nyugdíjra, nem kellene szünetelteni? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a szakvéleményét. C2 minősítési kategóriába tartozó, 48%-os egészségi állapotú katás egyéni vállalkozó havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben minden hónapban származik bevétele, mint katás adóalanynak, ebben az esetben is figyelni kell a jövedelemkorlátot? Mivel nem válik biztosítottá, szükséges bármilyen szabályra figyelni, hogy ne szűnjön meg a rokkantsági ellátása? Köszönettel: Krisztina
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék a következő jogszabálymódosításról, amelyről egy cikk Önöknél jelent meg "Katások, figyelem: ezt jelenti gyakorlatban a tb-jogállás változása" címmel. Idézet: Például a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B szakasza szerint a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy esetében a kereseti korlát meghatározásánál (a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jövedelem mellett) csak a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni. Ennek ellenére – állásfoglalás alapján – beszámításra került a főállású kisadózó ellátási alapja, holott az eddig ennek nem volt egyértelmű jogszabályi alapja. Kérdésem: Az említett állásfoglalás alapján milyen összegű jövedelmet kell figyelembe venni a szolgálati járandóságban részesülő katásoknál, ha máshol van heti 36 órás munkaviszonyuk, vagy, ha nincs a kata mellett más jövedelmük? Én úgy tudtam, hogy, ha máshol van 36 órát elérő munkaviszony, akkor a katás fizetendő havi összeg 25 000 forint, azonban a szolgálati járandóság szempontjából nem vettek figyelembe jövedelmet. Abban az esetben, ha volt heti 36 órás munkaviszony, 81 300 forint a jövedelem. Kérdésem, hogy van-e ebben változás? Hogyha egy szolgálati járandóságos ügyvezető 40 órás munkaviszonyban van, ugyanakkor a katás bt.-ben is ügyvezető, akkor a bt.-ben mennyi a figyelembe vehető jövedelem a keresetkorlátnál?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés keretében a jövedelemkorlátnál figyelembe kell-e venni a béren kívüli juttatásokat (bruttó alapbér: 165 000 Ft, helyi bérlettérítés 7000 Ft/hó, étkezési utalvány 8000 Ft/hó), vagy csak a bruttó alapbért? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk 2015. október 7-étől táppénzben részesül, a komplex minősítése során "foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható" B1 minősítést kapott. Megváltozott munkaképességűként szeretnénk tovább foglalkoztatni, és az alábbi kérdések merültek fel: - Amennyiben kéri a rehabilitációs ellátást, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát, vagy a táppénz megszűnését követően tovább lehet foglalkoztatni, a jövedelemkorlát figyelembe vételével? A másik kérdés: 365 napon keresztül 6 órában foglalkoztatott munkavállaló mennyi szolgálati idővel számolhat? Üdv.: Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban (D típus) részesülő egyéni vállalkozó jövedelemkorlátjának a kiszámításánál (három egymást követő hóban ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát) csak a vállalkozói kivétet kell figyelembe venni vagy a vállalkozás nyereségét is?
Ügyfelem újraélesztené szünetelő vállalkozását. Nyugdíjas. Katás szeretne lenni. Azt mondja, hogy a minimálbér 1-szorosánál többet nem kereshet, mint katás, mert elveszik a nyugdíját. Ez valóban így van? Ha igen, akkor ez nem egyenlő a kiszámlázott bevételével, hogyan kell számolni?
Tisztelt Szakértő! Kolléganőm 40 éves munkaviszony után nyugdíjba ment, de továbbra is dolgozik alkalmazotti munkaviszonyban, és szeretne egyéni vállalkozókét is tevékenykedni. Az egyéni vállalkozói bevételét hogyan kell figyelembe venni a jövedelemkorlát szempontjából, az egész bevétellel kell számolni, vagy a költségekkel csökkentett valós jövedelmet kell csak figyelembe venni? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. 04. 01-ig rehabilitációs ellátásban részesült, és emellett 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját cégében. Mit kell ilyenkor utólag tenni, mivel a törvény szerint csak 4 órában dolgozhatott volna. Milyen szankciókra számíthat, ha ellenőrzést kap az illető? (Megjegyzem, nem tudta, hogy a rehabilitációs járadék mellett csak 4 órában dolgozhat.) A rehabilitációs járadék után jár a 100 százalékos szochokedvezmény? 2016. 04. 01-tő rokkantsági járadékban fog részesülni. A minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár neki a 100 százalékos szochokedvezmény? A jövedelemkorlátba beleszámít az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem is? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2016. március közepén érem el a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdésem, hogy január-február hónapban mennyit kereshetek a rokkantsági ellátás mellett. Arra a két hónapra érvényes a jövedelemkorlát?
Nők kedvezményes nyugdíjában részesülök, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként 2015. évben a kata adózási formát választottam. Havonta megfizetem a 25 ezer forint tételes adót. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugdíj megőrzése miatt figyelembe kell venni a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 105 000 x 18 = 1 890 000 forint jövedelemkorlátot. A Tbj. törvényben foglaltak értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó nem tartozik a biztosított körbe. Kérdésem: kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozónak figyelembe kell-e venni a jövedelemkorlátot?
Nyugdíjas egyetemi tanár milyen összegig vállalhat bármilyen jövdelemszerző munkavégzést, hogy ne veszítse el a nyugdíját? (Korlátozva van-e még az összeghatár? Ha igen, mennyi az összeg?)
Tisztelt Szakértő! A nők 40 éves jogosultsági idejével "nyugdíjas", amennyiben katás egyéni vállalkozó a 25 ezer Ft/hó katá fizeti. A rá vonatkozó jövedelemkorlátot hogyan kell értelmezni? A katás jövedelmét nem kell figyelembe venni, viszont ha például munkaviszonyból származó jövedelme is van, azt igen? Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték