Kkt. ügyvezetője Kérdés
Egyéni vállalkozói jogviszonyban (aktív) a járulékokat az érvényes szabályok szerint fizető személy lehet-e kkt. ügyvezetője? Amennyiben nem vesz fel jövedelmet, van-e járulékkötelezettsége?
Egyéni vállalkozói jogviszonyban (aktív) a járulékokat az érvényes szabályok szerint fizető személy lehet-e kkt. ügyvezetője? Amennyiben nem vesz fel jövedelmet, van-e járulékkötelezettsége?
1.) Kft. ügyvezetője heti 40 óra, tehát teljes munkaviszonyban van a kft.-ben. Ugyanakkor egy másik kft.-nek is tagja és megbízásos jogviszonyban TÉRITÉS NÉLKÜL látja el az ügyvezetői teendőit (szervezés alatt lévő vállalkozás a második). Ez esetben renben van-e, hogy a második kft.-ben nincs semilyen járulékkötelezettége? 2.) Amennyiben a második kft.-ben olyan megállapodása lenne, hogy társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, akkor milyen járulékkötelezettség terhelné?
Nappali tagozatos egyetemi tanuló adószámos magánszemélyként végez idegenvezetést, amire számla ellenében havonta kap bizonyos összegeket, ezek meghaladják a minimálbér 30 százalékát. Kérdésem, hogy neki milyen járulékokat és adót kell fizetnie? Köszönettel: Miklós
Tisztelt Szakértő! Szeretnék útmutatást kérni szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról. Milyen adó-, illetve járulékteher tartozik a tagi munkavégzés keretében szerzett jövedelemhez (élelmiszer, illetve pénzbeli kifizetés esetén)? És, ha a szövetkezet tagja megbízási vagy munkaszerződés alapján végez tevékenységet a szövetkezetben, másképp adózik-e, mintha csak sima, tagi munkavégzés során részesülne jövedelemben? Válaszát előre is köszönöm! P.Zs.
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét, hogy rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésnek milyen közterhei vannak, hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettség? Köszönöm.
Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező személyt egyéni vállalkozásában milyen adó- és járulékterhek terhelik, továbbá milyen bevallási kötelezettségei vannak, és milyen időközönként?
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély terjesztői szerződést kötött egy céggel, amely a könyvét értékesíti, példányonként meghatározott összeget kap bevételként. Ezzel szemben természetesen vannak költségei is a magánszemélynek. A költségek nagy része – ami több százezer forint – idén év végén keletkezett. A bevételek nagy része pedig jövő évben lesz esedékes. Ilyenkor a költségeket le lehet vonni a bevételből, ha nem ugyanazon évben vannak, de ugyanarra a megbízásra szólnak? Ha havonta készül számla az eladott példányok szerint, akkor havonta kell figyelni, hogy a minimálbér 30 százalékát eléri, vagy összeadódnak a bevételek? Milyen adó- és járulékvonzatai vannak, ha nem éri el, illetve, ha eléri a minimálbér 30 százalékát? A cégnek, amellyel szerződött, milyen kötelezettségei vannak, be kell-e jelentenie a magánszemélyt a T1041-esen? Illetve a magánszemély felé kell-e adnia az adózással kapcsolatos bármilyen nyomtatványt? Köszönöm a válaszokat.
Egyéni vállalkozó, ha az átalányadózást választotta, és 6 hónapig nincs bevétele, a minimálbér szerinti járulékot megfizette, majd a 7. hónapban 2 millió forint bevételt kap, a járulékalapja több lesz a minimálbérnél, akkor a korábbi időszaki járulékalapot figyelembe veheti-e? Megteheti, hogy itt is minimálbérre fizet járulékot, vagy kötelező a 7. hónapra a magasabb összegre megfizetni? Az átalányadó alapja éves szinten nem lenne több, mint a minimum járulékalap.
Tisztelt Szakértő! Harmadik országbeli állampolgár könyvének magyar nyelvű kiadását tervezi egy magyar gazdasági társaság, ami miatt licencdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a licencdíjat magánszemélynek fizetik, milyen bizonylat alapján történhet meg a kifizetés, és milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik a kifizetőt (feltételezve, hogy a két ország között van megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről)? Válaszukat előre is köszönöm.
A munkáltatónak milyen lehetősége van szervizdíj és borravaló kifizetésére a dolgozói részére? Ilyen kifizetéseknek milyen adózási, járulékfizetési vonzata van? Ha a tulajdonos alkalmazott, részesülhet-e ő is ezekben a juttatásokban?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeiből az szja-törvény szerint költségként csak a szociális hozzájárulást lehet levonni? A többi járulék elszámolása hogyan történik? Ha lehet egy példával vezesse le, kérem. Segítségét köszönöm. András
1. Az őstermelő egyedül szerepel az őstermelői igazolványban. Ugyanakkor a feleségével és a fiával családi gazdálkodóként be vannak jelentve. Minden bizonylaton az őstermelő neve szerepel. Az szja-bevallásban a bevételeket és költségeket háromfelé osztva kell bevallani, mint a közös őstermelők esetében? 2. Ennek az őstermelőnek nincs más biztosítási jogviszonya. A járulékalapja a 100 % bevétel lesz, vagy ebben az esetben is a bevétel 1/3-ából kell kiindulni járulékszámításnál?
Tisztelt Cím! Német állampolgár Németországban biztosított, magyarországi vállalkozásában személyesen közreműködő ügyvezető. Továbbra is külföldön szeretne biztosított maradni a jobb ellátás miatt, de a magyar vállalkozásából is jövedelmet, szeretne kapni. 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Mindkét államban köteles-e az szja megfizetésére? Szükség van-e A1-es igazolásra a német biztosítótól? Milyen jogviszonyban láthatja el a magyar cég ügyvezetését (tagsági vagy munkaviszony)? Van-e plusz elszámolási kötelezettség a másik tagállam (magyar-német, német-magyar) adóhatóságával szemben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől