Mezőgazdasági őstermelő saját alapanyagaiból szeretne sört előállítani, és azt piacon értékesíteni. Kérdés, hogy ezt megteheti-e, és ha igen, milyen feltételek mellett? Olvasói kérdésre Laczi Ferenc igazságügyi jövedéki szakértő válaszolt.
Az elmúlt években fokozatosan erősödött az internetes kereskedelem – ma már rengetegen vásárolnak elektronikus úton. Egy webshopban megrendelik az árut, amit vagy átvevőpontra vagy megadott címre kiszállítva vesznek át. Ez a vásárlási mód gyakorlatilag bármilyen terméket érinthet, és gyakorlatilag bárhonnan, a világ bármely pontjáról lehet árut rendelni. És itt a baj, mert senki nem veszi figyelembe, hogy ez a korlátlanság nem feltétlenül igaz: több termékkör elektronikus úton való beszerzése, többek között a jövedéki termékek külföldről történő beszerzése szigorú előírásokhoz kötött.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közétette a 79. számú „Jövedéki nyilvántartásba vétel”, a 89. számú „Jövedéki tevékenységhez kapcsolódó bejelentések” és a 90. számú „Ellenőrzések és jogkövetkezmények a jövedéki szabályozásban” elnevezésű információs füzeteit.
A jövedéki tevékenységek során alkalmazott eljárások, technológiák változása, továbbá a vonatkozó szabályozási környezetben bekövetkezett változások indokolttá tették a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. NGM rendelet (a továbbiakban vhr.) néhány gyakorlati előírásának módosítását. Ezen szabályváltozásokat a 20/2025. NGM rendelettel hirdették ki.
Az évközi adómódosítások érintették a jövedéki szabályozást is. A 2025. május 13-án a Parlamenthez benyújtott T/11920 törvényjavaslat jövedékiadó-törvényt érintő módosításai a 2025. évi LIV. törvény részeként, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában jelentek meg, és beépültek a jövedékiadó-törvénybe.
Ha az adótörvények módosítására kerül sor, annak szinte mindig fontos eleme a jövedékiadó-törvényt érintő rész. A 2025. május 13-án az Országgyűléshez benyújtott T/11920. számú törvényjavaslat közvetett adókat érintő része most is tartalmaz jövedéki adózást érintő változásokat.
Több rendszert is karbantartanak 2025. március 12-én, 15-én, 16-án és 17-én. A munkálatok miatt üzemszünet, illetve szolgáltatáskiesés várható – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Újabb információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január 28-án.
Az év végi jogszabály-módosítások következében több, az úgynevezett „zöld adókat” érintő változás lépett életbe 2025 elején. A legjelentősebbek ezek közül, hogy a műanyag hordtasak kivételével valóban megszűnik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a termékdíj (KVTD) jelentette kettős kötelezettség, valamint megjelentek az EPR bevezetése óta várt, az EPR-re vonatkozó bírságtételek. Ezzel egyidejűleg sok részlet változik az EPR-szabályokban is, melyek bár strukturálisan nem változtatják meg a rendszert, mégis érdemes mindenkinek megvizsgálni, hogy kell-e valamit másképp csinálnia idén.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a 2025. január 1-jétől érvényes jövedéki termék fajtakódokat.
2024. július 1-jétől csak a DRS-rendelet (a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. kormányrendelet) szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltható termékek – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A jövedéki törvény szerint [a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (4) bekezdés] a jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről, készletcsökkenéssel járó eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet. Az e nyilvántartással szemben támasztott elvárások, valamint a folyamatos vezetés fogalma a következőképp értelmezendők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlatában – írja honlapján a NAV.
Továbbra is hatalmas üzlet a dohányipar Magyarországon. A forgalom bőven meghaladja az ezer milliárd forintot, a hagyományos termékek stabil kereslete mellett egyre jönnek fel az alternatív dohánytermékek is. A nagy cégek jövedelmezősége ugyanakkor kis mértékben romlott. Az állam továbbra is jelentős jövedékiadó- illetve áfabevételt realizál – írja a portfolio.hu.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményük szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel.
2024. január 1-je jelentős dátum a jövedékiadó-mértékek emelkedésében, ugyanis több mint 10 éve változatlan adómértékek növekedtek, nem is kicsit.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték