485 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Svájci állampolgár magyar kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Széles Imre! Svájci állampolgárral kapcsolatosan tettem fel korábban kérdést, miszerint aki Svjácban öregségi nyugdíjas, annak milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy magyar kft.-ben, amennyiben annak egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, tagi jogviszonyban. A kapott válasza értelmében öregségi nyugdíjasnak minősült az 1997. LXXX. törvény 4. § f) pont (2) bekezdése alapján, aki "a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül". Az észrevételem annyi, hogy a https://konzuliszolgalat.kormany.hu/egt-tagallamok oldal szerint Svájc nem tagja az EGT-közösségnek, de a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású. Ezen utóbbi információ értelmében továbbra is igaz a korábbi információ, hogy mindössze egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett a fent említett személy?
Járulékfizetés őstermelő és kft. esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő adószámos magánszemély eddig munkaviszonyban volt heti 36 órán túli munkavégzéssel. Ez a munkaviszony megszűnik május 31-ével. Ezzel párhuzamosan tag egy kft.-ben, ahol ügyvezető is. Eddig ott nem vett ki jövedelmet és járulékot sem fizetett. Most, hogy a munkaviszony megszűnik hogyan kell eljárni? Lehet-e hogy átjelentjük főállású őstermelőnek és ott fizeti meg a járulékot? Ez a tavalyi árbevétele 20 százaléka után történik, úgy tudom. Vagy a kft.-ben kell-e a tagi jogviszonyban megfizetnie a járulékot? Van-e erre előírás, hogy melyik jogviszonyt kell előbbre sorolni? Várom válaszukat.
Nyugdíjas a közszférában: kinek, mennyi járulékot kell fizetnie?
Cikk
A sajátjogú nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási jogállásával és járulékfizetési (pontosabban „nem fizetési”) kötelezettségével kapcsolatos információk nagyon hamar közismertté váltak. Ugyanakkor nem egyszer bizonytalan a jogalkalmazó abban az esetben, ha nem Mt. szerinti munkaviszonyról, hanem közalkalmazotti vagy más közszolgálati jogviszonyról van szó. Erre ugyan a vonatkozó kormányhatározat (1700/2012.) alapján minden területen nincs mód, de mégis akad rá jócskán példa.
Ügyvezető táppénz, csed, gyed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem segítségét: 1. Egy kismama határozott idejű munkaszerződése 2019. július 30-án lejár. Veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen 2019.05.10-e óta. Jogosult lesz-e táppénzre augusztus 1-jétől folytatólagosan? 2. Ugyanezen kismama egy kft.-ben tulajdonos és ügyvezető is, az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban látja el, jövedelmet nem vesz ki. Kérdésem, hogy július 1. után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, ha igen, mennyi (milyen összeg után)? 3. Ügyvezetői teendőit július 30-áig táppénz mellett elláthatja-e (jövedelmet nem vesz ki)? 4. Milyen jövedelem után lesz számára megállapítva a táppénz, illetve a csed, gyed? Válaszát előre is köszönöm!
Áfával trükközött, nem fizetett járulékokat az őrző-védő cégpiramis
Cikk
Bukócégek, strómanok és szövevényes alvállalkozói lánc segítette azt a pécsi bűnszervezetet, amely ellen vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A felgöngyölített, őrzésvédelemmel foglalkozó céghálózat trükközött az áfával és mintegy 200 dolgozó bére után nem fizette a járulékokat, 150 millió forint kárt okozva a költségvetésnek – közölte az adóhatóság.
Lehet-e egyszerre több munkaviszony?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-t alapítana egy ismerősöm. Jelenleg 8 órás munkaviszonya van. Az első 3-4 hónapban a vállalkozási tevékenységet munkaviszony mellett szeretné végezni, amíg a vállalkozás úgy beindul, hogy fenn tudja magát tartani. Cukrászati termékek gyártásával akar foglalkozni. A kérdésem az, hogy a 8 órás munkaviszony mellett lehet-e a vállalkozásában is munkaviszonyba bejelentve? Ezt a társasági szerződésbe alapítói okiratban fel kell-e tüntetni? Vagy amíg munkaviszonya van, addig legyen társas vállalkozó a kft.-ben, és utána legyen munkaviszonyos vállalkozó? És amíg megvan a főállású munkaviszonya, lehet-e, hogy a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, így nem lesz járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm: Burián Tamásné
Ausztriában nyugdijas magyar őstermelő biztositása
Kérdés
Családi gazdaság tagja 2019.01. 01-től Ausztriában nyugdíjba vonult. Magyarországon még nem érte el a korhatárt és a 40 év szolgálati ideje sincs meg, így Magyarországon még nem kap nyugdíjat. Lakóhelye Magyarországon van, munkaviszonya, egyéb biztosítási jogviszonya nincs Magyarországon, csak a családi gazdaság tagja, 8 millió forint alatti bevétellel. Kérdésem, hogy ezen esetben a családi gazdaságban kell-e járulékot fizetnie, vagy itt is nyugdíjasnak minősül, és így nincs járulékkötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Kft.-tag és ügyvezető Svájcban biztosított II.
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Volt egy korábbi kérdés, amellyel kapcsolatban szeretnék kérdezni: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_25_Kfttag_es_ugyvezeto_Svajban_bizto_vbu. Az ügyvezető (tag egy személyben) – megbízási jogviszonnyal – hozza az A1-es igazolást, mert ott biztosított, akkor Magyarországon kell-e 08-as bevallást beadni? Ha igen, milyen adókat, járulékokat kell fizetni? Be kell-e jelenteni a jogviszony létrejöttét a változásbejelentő lapon? Válaszukat előre is köszönöm.
Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországban dolgozó magyar állampolgár (ott biztosított) egy magyar, egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője is. A kérdés az, hogy Magyarországon milyen járulékfizetési kötelezettsége van, úgy, hogy személyes közreműködői díjat nem vesz fel? Tisztelettel: Németh Ildikó
Külföldi magánszemély járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi magánszemélynek (nem uniós országbeli) fizetett megbízási díj után kell-e járulékot fizetni, ha az abból származó jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, és csak az illetőségről szóló írásbeli nyilatkozatával rendelkezünk? Köszönöm válaszát!
Egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019. 03. 15-én tölti be nyugdíjazásához szükséges 64. születésnapját. Mivel Romániából is járna neki nyugdíj, de nem kezdte el időben intézni, így ez el fog húzódni. A Nyugdíj Igazgatóságon az ügyintéző azt mondta neki, hogy akár 1-2 évig is elhúzódhat a két ország közti egyeztetés. Igaz, hogy addig nem kap a nyugdíjról határozatot, és nem minősül öregségi nyugdíjasnak? Vagyis ugyan úgy kell továbbra is fizetni maga után a vállalkozásban a járulékokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetről van szó: 2013. 05. 01-től heti 40 órás munkaviszonyban van a munkavállaló. 2013. 12. 18-ai naptól a szóban forgó munkavállaló TÁRSAS VÁLLALKOZÓ munkaviszony mellett. 2018.06.05-én a munkáltató a 2013.12.01-2018.07.27. közötti időszakra visszamenőleg jelezte a biztosítási jogviszony szüneteltetését. 2018.07.31-én a munkáltató 2018.07.30-ával megszüntette a munkaviszonyát. Eközben a cégben nem volt járulék fizetve, egyrészt, mert úgy tudtuk, hogy van egy 40 órás munkaviszony, másrészt, mert 2015. 03. 04-én született kisgyermeke miatt a munkavállaló részére 2018.03.04-éig GYEST folyósítottak. 2018.08.01-től főállású társas vállalkozóként megfizeti maga után a járulékot. A kérdés az, hogy mely időszakra nincs lefedve a biztosítási jogviszonya a szolgálati ideje végett, illetve mely időszakra köteles maga után megfizetni ezek alapján a társas vállalkozói járulékot 2013.12.01 és 2018.07.31 közötti időszakban, a fentieket figyelembe véve? Előre is köszönöm a választ
Kivaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. esetében, akinél nincs munkavállaló, az ügyvezető tagi jogviszonyban van, de mentesül a járulékfizetés alól, mert van főállása, ebben az esetben mi lesz a kiva alapja? A NAV információs füzetben ezt írja: "... a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége." Ebben az esetben akkor mi a kiva alapja?
Több vállalkozás egyszerre: mikor dönthető el, ki, hol biztosított?
Cikk
Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.
Kettös állampolgár járulékfizetési kötelezettsége őstermelőként
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni. Ügyfelem magyar és svájci állampolgár. 2013-ban a szülei után megörökölte a gazdaságot, kiváltotta az őstermelői igazlványt, és müködtette tovább. 2013-ban hozott Svájcból igazolást, hogy munkaviszonyban áll , igy a tevékenységet munkaviszony mellett jelentettük be. A negyedéves bevallásokat nem kellett beadni. Most a NAV szerint újból igazoltatni kellene. Kérdésem: kell-e neki járulékot fizetni, az OEP ügyfél szolgálaton azt mondták, az ő részükről nem kell, mivel Svájcra is érvényes az EU-s szabály, de nem tudják, a NAV-nál az östermelői tevékenységre elfogadható-e? Előre is köszönöm a segítséget . Üdvözlettel Kutasi G
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
