A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetésének tudnivalóiról szóló információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Több ízben foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy mikortól tekintheti sajátjogú nyugdíjasnak a foglalkoztató az általa biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmazott személyt. Ennek meghatározó jelentősége van a kötelezettségek tekintetében, hiszen a nyugdíjas státusz első napjától az érintettre nem terjed ki a biztosítás, díjazását nem terheli járulék és szociális hozzájárulási adó, illetve a biztosítási jogviszonyának megszűnését a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni.
A HVG 338 oldalas társadalombiztosítási különszáma 8 törvényt tartalmaz a végrehajtási rendeleteikkel egységes szerkezetben, amelyeket tb-szakértői kommentárok, példák, összefoglaló táblázatok tesznek érthetővé. Ismerteti a gyakorlati tudnivalókat a fizetendő járulékokról és a szocho alapjáról, mértékéről, valamint az igénybe vehető kedvezményekről. Útmutatót és példákat ad – többek között – a nyugdíjszámítás sémáira, a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, a táppénz, a baleseti táppénz, a csed, a gyed és az öfd számítására.
Egy kft. egyszerűsített végelszámolással 2025. január 1-jével kezdődően meg kívánja szüntetni a céget. Az ügyvezető/felszámoló alkalmazotti jogviszonyban látja el a teendőit nulla forint díjazásért, máshol nincs jogviszonya. Kinek és hol kell utána fizetni járulékot és mennyit? Széles Imre válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték