13 találat a(z) ingatlan adásvétel cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vásároltam egy ingatlant mint magánszemély egy kft.-től. Foglalóztam, majd havonta fizettem vételárrészleteket. Kérdésem az lenne, hogy várhatok-e számlát az eladótól, vagy csak a birtokbaadáskor? Köszönettel: Erősné

Kérdés

Ügyfelünk (egy kft) az ingatlanát el kívánja adni. A földterület bérlemény, a felépítmény a társaság tulajdona. A potenciális vevő csak abban az esetben vásárolja meg a felépítményt, ha a földterületet is meg tudja vásárolni annak tulajdososától, valamint "építési engedélyt" kap átalakításra. Ezen feltételekkel előszerződést kötöttek. Az átépítés feltétele az E-On kapacitásbővítése, amit most csak a jelenlegi tulajdonos tudott megigényelni. Az E-On kiszámlázta ügyfelemnek a kábellétesítési és csatlakozási díjat, amit az a potenciális vevőnek szerződésük alapján továbbszámlázott. A vevő közvetlenül az E-On-nak utal (hármas megállapodás alapján). Amennyiben az eladás valamely okból nem valósul meg, úgy azt az összeget vissza kell térítenie a vevőnek, amit az E-On visszatérít neki. Az általam könyvelt cég mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság. Kérdésem: hová kell könyvelni az E-On által kiszámlázott összeget, és annak továbbszámlázását? Köszönettel: Sz. Rozália

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. 2015 augusztusában vettem egy ingatlant 15 500 000 Ft-ért, melyet 2016 áprilisában eladtam 15 000 000 Ft-ért, tehát 500 000 Ft-os veszteséggel. 2016 áprilisában vettem egy másik ingatlant 20 700 000 Ft-ért, melyet szeptemberben 22 500 000 Ft-ért értékesítettem, tehát 1 800 000 Ft-os nyereséggel. Erre a vételre 828 000 Ft illetéket fizettem. 2016 nyarán vettem egy újabb ingatlant 17 265 517 Ft-ért, melyre 286 160 Ft illetéket fizettem. Ezt az ingatlant nem adtam el. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2016. évi szja bevallásomban ezt a vételi-eladási folyamatot hogyan kellett volna beállítanom, mennyi lenne az adófizetési kötelezettségem? Köszönöm szépen a segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne kijelentkezni az ingatlanbeszerzés, -értékesítés, -felújítás eseteiben az áfakörből. Ez a kft. a meglévő ingatlanjaira visszaigényelt áfát. Lehet-e átjelentkezni, és az átjelentkezés előtti időszakban beszerzett ingatlanokra eladás esetén kell-e áfát fizetni? Az ingatlan-bérbeadásnál továbbra is az áfa hatálya alá szeretne tartozni. Segítségét köszönöm Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki áfakörös, ingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy felújítja, bővíti és továbbértékesíti. Szükséges-e a tevékenységei közé az ingatlan-értékesítést mint tevékenységet felvenni? Továbbá egyéb bejelentési kötelezettsége van-e ezzel kapcsolatban? A bővítéssel és felújítással kapcsolatos költségszámlákat milyen módon számolhatja el? Az ingatlant adásvételi szerződéssel vásárolja meg magánszemélytől. Milyen áfakulcs kell, hogy szerepeljen a számlán továbbértékesítéskor? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! El akarom adni a lakásomat és helyette másik lakást vagy házat szeretnék venni. Nem szeretnék a kelleténél több illetéket fizetni. A kérdésem az illetéktörvény következő rendelkezésére vonatkozik: "lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete." Hogyan kell értelmezni és mihez viszonyítva az "egy éven belül"-t? 1.) Az ingatlan adásvételi szerződés dátuma (ekkor általában csak a foglaló fizetése történik meg), vagy a teljes vételár megfizetésének a dátuma, vagy a tulajdonjog bejegyzés dátuma, esetleg más számít? 2.) Az "egy éven belül" alatt 365 napot értenek vagy mást? 3.) A törvényben "lakástulajdon vásárlása esetén" szerepel, ha házat vásárolok, akkor már nem alkalmazhatom ezt az illetékkedvezményt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Ingatlan-adásvételi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében mi a helyes eljárás a számla kiállításánál? Az adásvétel 2014. évben történt, a vevő részletekben fizetett (több mint 80 százalékát kifizette a vételárnak), a földhivatal a tulajdonjogot széljegyként bejegyezte. 2015. évben – 11 hónappal az adásvételi szerződés megkötése után – közös megegyezéssel megszüntették a szerződést, egymás között kölcsönösen elszámoltak. Ebben az esetben sztornó számlát állít ki az eladó? Ennek mi legyen a teljesítési időpontja, mivel a megszüntetés közös akaratnyilvánítás, amely alapján jövőre szűnik meg a szerződés, a teljesítési időpont a közös megegyezés megszüntetésének időpontja vagy az eredeti teljesítési időpont? Esetleg a vevő állít ki számlát? Köszönöm válaszukat. Nagy Magdolna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó vállalkozás, aki nem tette áfakötelessé az értékesítést, végrehajtási eljárásban vásárolt egy beépítetlen belterületi ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben ugyanebben az állapotában értékesítené a cég az ingatlant, akkor az áfatörvény 86. § k) pontja szerint áfamentesen állíthat-e ki számlát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy az Itv. 21. § (4) bekezdését hogyan kell értelmezni? (4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Példám az alábbi: egy magánszemély januárban "A", februárban "B" és márciusban "C" ingatlant vásárol, majd ugyanebben az évben júniusban "C", júliusban "B", augusztusban "A" ingatlant értékesíti. A kérdésem az, hogy a fentiek alapján csak egy ügyletre, például a márciusi C vétel és a júniusi C eladás tekintetében lehet az illetékkedvezményt alkalmazni, vagy mindhárom ingatlan esetében, tehát: C-C, B-B, A-A vételek-eladások vonatkozásában? Köszönöm!

Cikk

Illetékmentesség az örökölt vagyon egy részére, büntetés a piaci ártól túlságosan elrugaszkodó ingatlan-adásvételi szerződésekre – ezek a legfontosabb elemei a nemrég módosított illetékszabályoknak. A szabályok összefoglalását a változások ismertetésével egészítettük ki.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék

Nagy Norbert

adószakértő

Átalányadózó táppénz alatti bevétele

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsön, jegyzett tőke

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink