Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Lázár-Staár Ágota Katalin bírói kinevezését a 2018. április 1. napjától 2021. március 31. napjáig terjedő időtartamra meghosszabbítom.
Budapest, 2018. március 21.
KEH ügyszám: KEH/01318-10/2018.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Rédei Andrea bírói kinevezését a 2018. április 1. napjától 2021. március 31. napjáig terjedő időtartamra meghosszabbítom.
Budapest, 2018. március 21.
KEH ügyszám: KEH/01318-11/2018.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Lendvai Kingát 2018. április 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2018. március 21.
KEH ügyszám: KEH/01318-7/2018.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Mócza Rékát a 2018. április 1. napjától 2021. március 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2018. március 21.
KEH ügyszám: KEH/01318-3/2018.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján - az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára - dr. Sándor Andrást a 2018. március 25. napjától 2021. március 24. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2018. március 21.
KEH ügyszám: KEH/01318-2/2018.
A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a bürokráciacsökkentés érdekében gondoskodjon arról, hogy a közigazgatási hatóságok által meghozott döntésekben szereplő, a központi költségvetést megillető fizetési kötelezettségek nyilvántartása országosan egységesen történjen, e fizetések egyetlen számlára legyenek teljesíthetők, és e számla tekintetében - a végrehajtás elrendelésétől függetlenül - kizárólag az állami adó- és vámhatóság ellenőrizze a befizetések megtörténtét.
Felelős: ...
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése, 80. § (2) bekezdés a) pontja és 83. §-a alapján - a belügyminiszter javaslatára, a hivatásos szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásra tekintettel - Bittmann Tibor tűzoltó dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2018. április 30-ai hatállyal megszünte...
Mostanában kapják/kapták meg azok a katás vállalkozások az adóhatóság határozatát, akiknek 2017. december 31-én végrehajtható adótartozása volt. Mi a teendő, ha adózó mégis katás szeretne maradni?
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.21.315/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
[1] 1. Az indítványozó magánszemély (dr. Marótiné Diószegi Erzsébet, a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselő nélkül eljárva, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal ...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.108/2017/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (Karsai Dániel Ügyvédi Iroda; képviselő: dr. Karsai Dániel András, 1056 Budapest, Nyáry Pál utca 10., V/1.) alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybíró...
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a nemzetgazdasági miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján
1. egyetértek a Magyarország Kormánya, valamint az Andorrai Hercegség Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén tárgyú Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) létrehozásával;
2. fe...
Egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat az Országos Főállatorvos 2018. március 8-án megjelent 1/2018-as határozata. A határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas, a közepes és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket – olvasható a kormany.hu-n.
A NAV áfaellenőrzés során áfahiányt állapított meg, bírságot és késedelmi pótlékot vetett ki. A kérdésem: hogyan könyvelem, kontírozom a fizetendő áfát, késedelmi pótlékot és bírságot? A határozatot 2017-ben, májusban kaptuk, a vizsgált időszak a 2015. év volt.
Tárgy: taggyűlési határozatok A tények: A társaság 2017. évi beszámolóját taggyűlési határozattal elfogadta és ugyanezen taggyűlésen döntött osztalékról az eredménytartalék terhére, kettő taggyűlési határozatot hozott a közgyűlés. Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot a 2017. évi beszámolóra vonatkozóan 2018. évben? A számviteli törvény 153. § (1) bekezdés szerinti adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozat közzététele azt jelenti-e, hogy a társaság az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi, hiszen a törvény értelmében az eredménytartalék javára vagy terhére kell azt elszámolni? Egyben ez jelenti-e azt is, hogy taggyűlési határozat közzétételeként soha nem fog megjelenni az osztalékról való döntés, az csak a következő évi, 2018. évi beszámoló részeként kerül közlésre 2019. évben?
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 220. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára
dr. Uszkay-Boiskó Sándort
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává
- 2018. február 20-ai hatállyal -
kinevezem.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték