Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak vissza kellett fizetnie a gépjárműilletéket, mert nem érték el a mentesség határát. A bejelentést időben megtették, az illetéket a NAV kivetette. Kérdésem: az illeték 50% növelt összegéből az 50% adóalap-növelő tétel lesz? Valamint a végrehajtási illeték adóalap-növelő tétel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft. "Általános konstrukciójú, határozott futamidejű gépjármű tartósbérlet"-re köt szerződést, hogyan számoljuk el a számvitelben az induló bérleti díjat (amely egy magas összeg) és utána a havi bérleti díjakat? Lehet egyből bérleti díjként elszámolni? Ezek áfáját az üzleti használat arányában levonhatjuk-e? A futamidő végén a gépkocsit vissza kell adni a bérbeadónak, valamint a bérbeadó tartja nyilván tárgyi eszközként is. A bérlő sem tulajdonosként, sem üzembentartóként nem szerepel a forgalmi engedélyben. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amatőr labdarúgó sportegyesületünknél az edzőknek, illetve néhány igazolt játékosnak kiküldetési rendelvény alapján fizetjük az edzésekre és a bajnoki meccsekre való járással kapcsolatosan az útiköltséget. Az utazás saját gépkocsijukkal történik. A költségeket a hivatalos NAV üzemanyagár alapján számoljuk ki, a 60/1992. Korm. rendeletet alkalmazva az üzemanyagköltségre, illetve ezen túl még 9 Ft/km (illetve idéntől 15 Ft/km) kocsifutást is fizetünk. Ezzel kapcsolatosan a kérdéseim: 1. Fizethetjük-e annak az edzőnek a fentiek alapján a kocsifutást adómentesen, akit munkaviszony keretében alkalmazunk? Az edző egyben az egyesület igazolt játékosa is (viszont nem tagja a sportegyesületnek). 2. Fizethetünk-e annak az edzőnek a fentiek alapján kocsifutást adómentesen, akit munkaviszony keretében alkalmazunk, de nem igazolt játékosa és nem is tagja az egyesületnek? 3. Fizethetjük-e annak az igazolt játékosnak a fentiek alapján a kocsifutást adómentesen, aki nem tagja a sportegyesületnek (csak MLSZ játékengedélye van nálunk)? 4. Fizethetjük-e az egyesületünk tagjainak, vezetőségi tagjainak a kocsifutást a fentiek alapján, akik tagjai a sportegyesületnek (de nincsenek alkalmazásban)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1 db személygépkocsit bérel 5 fő dolgozója számára munkába járás céljából. A dolgozók lakóhelye és a munkavégzés helye között nincs közvetlen tömegközlekedés, bejárásuk más módon nem biztosítható. 1. kérdés: Esetünkben az érintett 5 dolgozó részére a 15 Ft/km költségtérítés adható-e külön-külön adómentesen? Van-e lehetőségünk a személygépkocsi bérleti díját és a felmerült üzemanyagköltséget elszámolni? vagy 2. kérdés: A bejáráshoz szükséges személygépkocsi tekinthető-e csoportos személyszállításra alkalmas járműnek? Ha igen, akkor milyen formában számolható el a gépkocsira költség (pl: autópálya-matrica, üzemanyagköltség)? Így a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Ha igen, akkor milyen mértékben? Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartás vezetése? 3. kérdés: A fenti esetben mi tekinthető szabályszerű eljárásnak, mely jogszabályhely(ek) pontosítják a helyes elszámolást? Válaszát előre is köszönöm.
Közösségi új személygépkocsi beszerzés esetén a magyarországi forgalombahelyezéskor a forgalmi engedély szerint a kereskedő a regisztrációs adó alanya. A Magyarországon forgalomba helyezett EU-s beszerzésű személygépkocsit a kereskedő külföldre, az EU-ban vagy más nem EU-s országban értékesíti. A regisztrációs adót nem igényli vissza, a külföldi vevő a regisztrációs adót az eladási árban kifizeti. Mi ebben az esetben a regisztrációs adó helyes könyvelése? Köszönettel: NLN Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Tájékoztatását szeretném kérni a következő ügyben. Olaszországban 2013-ban újonnan vásárolt és kifizetett, egyedi készítése miatt 2014-ben üzembe helyezett gépjárművet szerettünk volna honosíttatni 2016-ban az eredeti tulajdonos nevére (vagyis nem történt tulajdonosváltás), amikor a kilométeróra állása több, mint 70 000 volt. Az eljáró ügyintéző azonban az áfatörvény "új autó" definíciója helyett a regisztrációs adó törvény "új autó" fogalma alapján meg kívánta fizettetni az áfát az érintett gépjárműre. A kérdésünk: van-e törvényi alapja, hogy értékesítés nélkül, egy másik közösségi országból saját névre történő regisztráció során áfát kell fizetni egy, a regisztrációs adó törvény definíciója szerint új autónak, az áfatörvény szerinti definíció szerint használt autónak minősülő gépkocsi után? Véleményüket milyen jogszabályra alapozzák? Kérdésünket mind az adóhivatal, mind a vám szakterület munkatársainak feltettük az érintett ügy intézése során, de mindenütt azt a választ kaptuk, hogy nem mondható meg egyértelműen, hogy az érintett szituációban van-e áfa vagy nincs. Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy gépjármű-kereskedéssel foglalkozó cég vásárolt használt tehergépkocsit továbbértékesítési céllal. A tehergépkocsihoz alkatrészeket vásárolt, illetve jelentős összegű javítási-, szerelési költsége keletkezett, melyet a szerelő cég kiszámlázott neki. Az adott tehergépkocsit idén nem tudja értékesíteni, ezért a bekerülési értéke év végén a 2-es számlaosztályban, az áruk között kerül kimutatásra. A tehergépkocsihoz felmerült alkatrész és szervizköltségek idei költségek lesznek-e, vagy azok nettó értékével meg kell növelnünk a 2-es számlaosztályba könyvelt leltárértéket, tekintve, hogy az autó értékesítése csak jövőre lesz bevétel?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság esetén a családi gazdaság minden tagja, vagy kizárólag a családi gazdaság vezetője jogosult a havi 500 kilométer gépkocsi költségátalány elszámolására? Feltétel-e a jogosítvány megléte, illetve a saját tulajdonú gépjármű minden tag esetében? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás személyautót vásárolt saját célra. A gépjármű javításra szorul ahhoz hogy le tudják vizsgáztatni. Alkatrészeket vásároltak az autóhoz, amelyeket maguk építenek be, mert autószereléssel is foglalkoznak. Az autó csak le vizsgáztatás, vámolás után kerül aktiválásra. Azt szeretném tudni, hogy az alkatrészek a gépjármű bekerülési értékét növelik? A javításra kell elszámolnom bármilyen tételt, és ha igen, számvitelileg hova kell könyvelnem? A cégautóadót az első alkatrész számlájától kell figyelembe vennem vagy az aktiválástól? Én úgy értelmezem, hogy az első költség számlától. Ebben az esetben az abból levonható gépjárműadót milyen időpontól vehetem figyelembe, hiszen azt csak a forgalmi megkapásától számolják? Köszönettel
Gépjármű-kereskedelemre szakosodott bűnszervezetet működtetett az a tatabányai férfi, akit társaival együtt elfogtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, az eddigi adatok szerint összesen 98 millió forint áfát csaltak el – tájékoztatott az adóhatóság szerdán.
Tisztelt Szakértő! 2017.01.01.-től bevezetésre kerül a pénztárgép kötelező használata számos tevékenységnél. A kft.-nek gépjárműszerelő műhelye van, ahol nemcsak gépjárműjavítást, hanem műszaki vizsgáztatás és eredetiségvizsgálatot is végeznek. A műszaki vizsgáról és műszaki vizsga bevétele adómentes a gépjármű javítás adóköteles. Hogyan kell január 1-jétől a pénztárgépet használni? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe vagy ami a gépjárműjavítás bevételéből származik? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nemes Istvánné
A kormány által beterjesztett adócsomag több javaslatot tartalmaz az adminisztráció csökkentése érdekében, valamint bezár néhány kiskaput a törvények által biztosított jogokkal visszaélők előtt. Ezek a törekvések megmutatkoznak az illetéktörvény módosításában is.
Szlovák cégen keresztül „tolta be” Magyarországra a német autókat egy nyíregyházi gépjármű-kereskedő. Visszatekert kilométer-számlálóval, áfacsalással, hamisított dokumentumokkal kínált piaci ár alatt autókat. A gyanúsítottak bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények miatt felelnek.
Egy társaság ügyvezetője készpénzben vette át egy gépjármű vételárát. A vételár meghaladta az 1,5 millió forintot. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a társasságnak, hogy elkerülje a bírságot?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tapasztalata, valamint a tisztességes piaci szereplők jelzése alapján finomított az Országgyűlés az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályain. A cél az, hogy minden adóelkerülő és adócsaló fennakadjon az ekáer-rostán – hívja fel a figyelmet az NGM.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték