Szlovák cégen keresztül „tolta be” Magyarországra a német autókat egy nyíregyházi gépjármű-kereskedő. Visszatekert kilométer-számlálóval, áfacsalással, hamisított dokumentumokkal kínált piaci ár alatt autókat. A gyanúsítottak bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények miatt felelnek.
Egy társaság ügyvezetője készpénzben vette át egy gépjármű vételárát. A vételár meghaladta az 1,5 millió forintot. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a társasságnak, hogy elkerülje a bírságot?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tapasztalata, valamint a tisztességes piaci szereplők jelzése alapján finomított az Országgyűlés az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályain. A cél az, hogy minden adóelkerülő és adócsaló fennakadjon az ekáer-rostán – hívja fel a figyelmet az NGM.
Az alapítvány bérli a magánszemélytől a gépjárművet, akkor ebben az esetben a biztosítási díj számlázható-e az alapítvány nevére? Rendelkezünk bérleti szerződéssel. A biztosítási szerződés a magánszemély nevére van kiállítva a díjfizetőnek pedig az alapítvány van megjelölve. Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy belföldi székhelyű használtgépjármű-forgalmazással foglalkozó kft. az Európai Unió területéről vásárol gépjárműveket. Hogyan alakul az adózás és a bevallás az alábbi esetekben a gépjármű-beszerzésekor valamint a gépjármű belföldön történő értékesítésekor: Német magánszemélytől vásárol személygépkocsit: 1. A gépjármű több mint 6000 km-t futott a vásárláskor és több mint 6 hónapja történt az első üzembehelyezés. 2. A személygépkocsi a vásárláskor 12 000 km-t futott és 2 hónapja volt az első üzembehelyezése. A kft. kötelező jelleggel alkalmazza a különbözet szerinti adózást. Egyik esetben sem rendelkezik a külföldi magánszemély által kiállított számlával. Gyors válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-értékesítéssel foglalkozó vállalkozás 2015-ben nem teljesítette a nettó árbevétel 50 százalékára vonatkozó feltételt, ezért vissza kell fizetnie a 2015. évben keletkezett illetéket 50 százalékkal növelt összegben. A GJFORGNYIL nevezetű nyomtatványon ezt be lehet jelenteni. Amit sehol nem találok leírva: az összeget nekem kell kiszámolni, és 15 napon belül befizetni, vagy a NAV küld róla valamilyen dokumentumot? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a mezőgazdasági őstermelők méhészeti gépjárműre kapott (biztosítási díjra) de minimis támogatása az adórendszeren kívüli de minimis támogatásnak minősül?
Nagy értékű gépjárművekre szakosodott bűnszövetséget számolt fel a rendőrség, a banda tagjai nagy értékű gépkocsikat kölcsönöztek jellemzően külföldön, majd azok többségét hamis papírokkal itthon értékesítették. A csalással okozott kár a szakértői vélemények szerint megközelíti az egymilliárd forintot – közölte Szabó Zita, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértők! Közös őstermelés, illetve családi gazdálkodás esetén a gépkocsi költségeket hogyan kell megosztani? Mit takar az alábbi szöveg a személyi jövedelemadó kitöltési útmutatójában? A közös gazdálkodás időszakában átalányadózás választása esetén a bevételekről, tételes költségelszámolás alkalmazásakor a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjárműhasználattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás, és az esetlegesen keletkező szociális hozzájárulási adó. Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú vagy az általuk zárt végű lízingbe vett (ideértve a házastárs tulajdonát képező és a házastárs által zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 kilométer utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. Ez a költség osztható vagy nem?
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-bérbeadással foglalkozó kezdő egyéni vállalkozó az édesapja tulajdonában lévő személygépjárművet is bérbe adná. Kölcsönadási szerződéssel megteheti-e? S ha elszámolna utána költséget is, akkor kell-e cégautóadót fizetni? Segítő válaszát előre is köszönöm! PGabriella
Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég: 1. a készletre vásárolt autókhoz vásárolhat-e alkatrészt a felújításokhoz? Kell-e valamilyen külön nyilvántartást vezetni etekintetben? 2. a cég tevékenységei között a gépjármű-kereskedelmen kívül e tevékenységére (felújítás, gépkocsi javítás) tekintettel kell-e például autószerelést szerepeltetni? 3. ha nem "változatlan" formában értékesíti az autókat, áru- vagy termékértékesítésről beszélhetünk az értékesítéskor? 4. az autók megvásárlásakor áru- vagy termékbeszerzés? 5. számolhat-e el üzemanyag költséget ezen autók tekintetében? Milyen nyilvántartást kell vezetni? (például menetlevél) 5 a személygépkocsi és hozzá tartozó beszerzések esetében milyen feltételek mellett vonható le az áfa (ha levonható)?
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyéni vállalkozó kizárólag a saját tulajdonú, illetve házastársának a tulajdonában lévő autó után számolhat-e el benzinköltséget, akár a havi 500 kilométert, akár többet? Eltérő vélemények vannak erről, ugyanis van, aki azt mondja, hogy a szülő nevén lévő autó után is lehet elszámolni benzinköltséget. Legyen szíves megírni a helyes választ törvényi hivatkozással. Nagyon köszönöm.
Ha a meglévő gépjárműhöz nyári, vagy téli gumit vásárolunk, akkor azt aktiválni kell a gépkocsira, vagy költségként kell elszámolni?
Egy betéti társaság 2007. 12. 29-én beszerzett egy 1985-ös évjáratú Renault Trafic gépkocsit. 2009. 11. 23-án a forgalomból kivonták a járművet, a forgalmi engedély bevonása mellett. Sajnos a rendszáma elveszett, de arról van hatósági igazolás. A gépkocsi teljesen használhatatlanná vált, és 2010-ben a telephelyünkről el is veszett. Nem láttuk értelmét, hogy feljelentést tegyünk, mert a vele járó költség többnek tűnt, mint maga az autó értéke. Viszont így a bt. nyilvántartásaiban szerepel. Szeretnék segítséget kérni, hogy leselejtezhető-e az autó, vagy milyen megoldást javasol arra, hogy a könyveinkből kivezethessük úgy, hogy jogszabályt ne sértsünk?
Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték