52 találat a(z) egészségbiztosítási járulék cimkére

Egyéni vállalkozói kivét járulékai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok : nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget.

Megbízás őrzés-védelemre Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy használaton kívüli, 50 millió forint értékű ingatlan folyamatos őrzés-védelmére 2 fő magánszeméllyel kötött megbízási szerződést 2015. 06. hótól kezdődően az ingatlan értékesítéséig. A havi 130 ezer forint összegű megbízási díj 90 százalékából az szja, valamint 10 % nyugdíjjárulék és 7 % egészségbiztosítási járulék levonásra került, valamint a biztosítási jogviszony a T1041 nyomtatványon is bejelntésre került. Az ingatlant most sikerült értékesíteni, így 2016. 07. 31-ével megszűnik a megbízási szerződése a 2 fő magánszemélynek. Kérdéseink: - Milyen igazolásokat kell kiadni a 2 fő részére 2016. 07. 31-ével ? - Jogosultak-e munkanélküli ellátásra (mivel 2015.06.01-2016.07.31. közötti időszakban biztosítottak voltak)? Válaszukat előre is köszönöm.

Nők 40 nyugdíj melletti munkavégzés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A "Nők 40" keretében nyugdíjba vonult nő még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt; kell utána a munkáltatónak 4 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie? Köszönöm.

Osztalék eho Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. évi jóváhagyott osztalékot szeretne felvenni a magánszemély tulajdonos 2016-ban. Az osztalék összege meg fogja haladni azt a határt, hogy a 14 százalékos ehót a 450 ezer forintos határig kelljen fizetni. A kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy a kifizetésig más jövedelmeiből levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot a 14 százalékos összegű ehóból a kifizető levonja? Nekem a törvényből úgy tűnik, hogy a magánszemély csak arról nyilatkozhat, hogy meghaladja-e a 450 ezer forintot vagy nem a levont egészségbiztosítási járulék. Tehát a kifizetőnek a 450 ezer forint ehót kell az osztaléknál figyelembe vennie, nem vonhatja le évközben a más jövedelmekből levont egészségbiztosítási járulékot. Ezt a magánszemélynek kell majd év végén rendeznie az szja bevallásában. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e az eho törvény idevonatkozó részét? Köszönettel:

Egészségbiztosítási járulék – munkaviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 4 és a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak 450 ezer forint a maximálisan levonható mértéke bérjövedelem esetén is? Köszönettel.

Nyugdíjjárulék önkéntes fizetése Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Jelenleg semmilyen munkaviszonnyal nem rendelkező hölgy fizeti maga után az egészségbiztosítási járulékot (természetbenit). Kérdése, hogy ehhez hasonlóan fizetheti-e a nyugdíjbiztosítási járulékot is, biztosítandó leendő nyugellátását? Tisztelettel: Nagy István

Egészségbiztosítási járulékra nyilatkozat Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa, akik közül az egyik 4 órás munkaviszonyban is közreműködik a cégben, de emellett egy másik kft.-ben is foglalkoztatva van. 2016 február végén a 2015. évi eredményből osztalék kifizetésre kerülne sor a részükre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: az osztalékból 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell levonni, ez utóbbi esetében 450 000 forint felső határig kell történnie a levonásnak? 1. A 2 magánszemély nyilatkozhat-e arról 2016. 02. végén, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmeikből várhatóan év végéig levonásra kerülő 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék várhatóan milyen összegű lesz (például éves szinten 300 000 forint), és így most az osztalék kifizetésnél csak a különbözetet (150 000 forint) kell 14 százalék eho címen levonni? 2. Ehhez elég csak a magánszemélyek írásos nyilatkozata vagy kell írásos nyilatkozat a munkáltatójuktól is az éves várható levonásról ? 3. Az osztalék kifizetés után az szja és eho levonáson kívül van-e még valamilyen fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.

Nők 40 év nyugdíj melletti munka – járulékok Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy a nők 40 éves szolgálati jogviszony alapján történő nyugdíjazása esetén, ha a nyugdíjazott hölgy ismét munkát vállalna, akkor tőle a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot vonni kell-e? Kérem, indoklásában térjen ki rá, hogy mely törvény(ek), mely pontja(i) szabályozzák ezt a kérdést. A nők 40 éves saját jogú nyugellátásnak minősül? Köszönöm!

Egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.

Egyéni vállalkozó táppénze Cikk

Jár-e táppénz a nem főállású egyéni vállalkozónak vállalkozói jogviszonya után? Olvasónk kérdésére Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.

Táppénz a dolgozónak gyed, gyes, nyugdíj mellett. Lehet, nem lehet? Cikk

Három százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével – egyéb feltételek fennállás esetén – jogosultak lehetünk táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra. Jár-e táppénz a nyugdíjas dolgozónak, a gyed, illetve gyes mellett munkát vállalónak, ha gyermeke vagy ő maga megbetegszik?

Egészségbiztosítási járulék: amikor nem minősül megfizetettnek Cikk

Osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet terhelő eho esetén miként kell kezelni az érvényesített családi járulékkedvezményt? A NAV tájékoztatója.

Így nőnek a járulékok a minimálbér emelése miatt Cikk

Megszületett tegnap a megállapodás az érintett felek között a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Cikkünkben e változásoknak a főállású vállalkozók által fizetendő minimum járulékra és szociális hozzájárulási adóra, valamint a megbízási díj biztosítási küszöbére gyakorolt hatását mutatjuk be.

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék visszaigénylése Kérdés

Egyik munkavállalónk 2009.10.24-től 2013.10.23-ig rehabilitációs járadékban részesült, de ezt felénk nem jelezte, így járulékfizetés szempontjából ugyanúgy kezeltük, mint egy normál munkavállalót, tehát vontuk tőle a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (pedig a rendelkezések szerint ezt nem kellett volna). Kérdésem, hogy ezt a járulékot hogyan tudja visszaigényelni a munkavállaló? A munkáltatón keresztül egy összegben, úgy hogy a munkáltató visszamenőlegesen önellenőrzéseket végez a 08-as bevalláson havonta? Esetleg a NAV felé teljesített bevallással, amit a munkavállaló teljesít? Fura a helyzet, mivel nem a munkáltató hibázott, csak nem volt a megfelelő információk birtokában.Várom mielőbbi válaszát.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz: változások várhatók Cikk

A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján egyéni járulékfizetésen alapul a társadalombiztosítás adott ellátásaira való jogosultság. A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése megalapozza az egészségügyi szolgáltatások nyújtását, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére épül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, míg a nyugdíjjárulékra épül a nyugellátási jogosultság.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldön biztosított ügyvezető

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szervizdíj kiosztása éven beül

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Innovációs járulék kétéves szabály

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink