112 találat a(z) egészségbiztosítás cimkére

Kérdés

Ügyfelem családja külföldre (Egyesült Arab Emírségek) költözik. Ügyfelem azonban korábbi, hazai munkahelyével teljes munkaidős távmunkára vonatkozó szerződést kötne, mert a tevékenységét teljes mértékben ellátja külföldi fizikai helyről. Kérdések: 1. Neki is le kell adnia az állandó lakcímét? 2. Hazai egészségügyi és nyugdíjbiztosítása megmarad-e? 3. A hazai munkáltató szempontjából ugyanúgy tb- és egyéb adó köteles, mint egy hazai munkavállaló? 4. Ha egyéb, külföldön szerzett jövedelmei is vannak, akkor a magyar adóbevallását el kell készítse? 5. Adóilletőség szempontjából hova tartozik?

Kérdés

Ügyfelem időnként megbízással foglakoztat egy koreai illetőségű zenészt, aki úgynevezett Fulbright ösztöndíjjal tartózkodik Magyarországon. Semmilyen általunk értelmezhető egészségbiztosítása nincs, csak AAJ-t tudtunk neki kérni. (Az ösztöndíját kezelő iroda szerint erre nincs is szüksége.) A neki kifizetett jelentős összegű – minden más esetben biztosítási kötelezettséggel járó – megbízási díjat milyen egyéni és kifizetői közteher terheli? Köszönöm, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-t átvenne egy ismerősöm, és új tevékenységgel, export-import autókereskedéssel szeretne foglalkozni az unión belül. Az ügyvezető egyedüli tagként, egy másik uniós országban dolgozik rendszeresen, és ezért ott van egészségbiztosítása. Kell-e Magyarországon kötelező tb-t fizetnie? Milyen bevallási vagy igazolási kötelezettsége van? Erre a tevékenységre melyik áfaszabályok vonatkoznak, fizetnie kell-e illetéket? Van-e esetleg szüksége valamilyen engedélyre az autóbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan? A könyveléssel e témában nincs tapasztalatom sem a szükséges dokumentációt illetően, ezért szívesen fogadom a tájékoztatásukat. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Adómentesen adható egészségbiztosítás feltételeinek néztem utána. Ezt olvasom: „a kockázati biztosítások más személy – kifizető vagy munkáltató – által fizetett díja fő szabály szerint adómentes” Hogyan kell értelmezni az ilyen szövegekben a kifizetőt? Feltételezem, hogy a megbízási szerződés keretében foglalkoztatott ügyvezető igazgató is kaphat ilyen juttatást. És aki csak a vállalkozás tulajdonosa, de egyébként annak működésében személyesen nem vesz részt? Általánosságban hogyan kell értelmezni a kifizetőt? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013-as kérdésem volt: "Van-e valamilyen teendő, tehát saját maga utáni járulékfizetés Magyarországon EU tagországban lévő egyetemen tanuló magyar diák EU hallgatói jogviszonya esetén?" Ezt a választ kaptam: "....Ha viszont az a helyzet, hogy Magyarországon nincs hallgatói jogviszony, csak az Eu-s tagállamban, akkor Magyarországon az esetben jogosult egészségügyi ellátásra, ha megfizeti a napi 222, havi 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez esetben Eu-s egészségbiztosítási kártyára is jogosult." A nagylányom azóta is fizeti önmaga után havonta - idén 6810 Ft - az egészségbiztosítási járulékot. A napokban (s lehet késve) figyeltünk fel egy alapproblémára: az adott tagországban is lett biztosítása a hallgatói jogviszonnyal. Holott nem dolgozik, s úgymond nem fizeti utána senki a járulékokat, adókat...Egy 2014. januári HVG cikk sok oldalról közelíti meg a témát: dolgozói, tanulói oldalról: http://hvg.hu/gazdasag/20140116_Kulfold_egeszsegugyi_biztositas_EU/ Számomra kacifántosnak tűnik, mert nagyon úgy néz ki, hogy innen már régen ki kellett volna jelentkeznie, s mint "külföldi" vehet igénybe itthon egészségügyi alapellátást itthoni tartózkodás idején kint igényelt EU-s kártyával, illetve előre finanszírozni kell a magasabb szintű beavatkozások árát, amit majd a külföldi biztosító később térít...stb. Egyetemi hallgatóknál jelenleg napjainkban mi a valóság? Ki kell váltani a kinti EU-s kártyát, a magyar rendszerből pedig kijelentkezni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos? Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.

Cikk

A LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi. A tanulmányt Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója ismertette a Nyugat-magyarországi Egyetem által szervezett Soproni Pénzügyi Napok keretében.

Cikk

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hangsúlyozta, a jogszabályváltozások nem érintik a jogosultság szabályait, tehát ugyanaz kaphat táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat, aki korábban is kaphatott. Azon munkavállalóknál sincs változás, akik ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak évek óta, vagyis esetükben az előző éves, illetve a jogosultság kezdő napját megelőző 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás összegét.

Szakértői Kommentár

Az országgyűlés elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló T/11107. számú törvényjavaslatot, amely, ha kihirdetik, számos más szabály mellett, átírja a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.tv.) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi gyermekágyi segély, gyed, táppénz) megállapítására vonatkozó eddigi rendelkezések jórészét is.

Cikk

A magyar lakosság 37 százalékát érdekli az olyan egészségbiztosítás, amely áthidalja a várakozást, az ellátási körülményeket, valamint az orvos-beteg kommunikáció hiányát, de az igény kétharmadra nő, ha a magánbiztosítás díját a munkaadó fizeti - közölte az Union Biztosító, felmérésének eredményét.

Cikk

A múlt hónapban indítottuk el azt a cikksorozatot, amelyben ismertetjük több Európai Uniós ország társadalombiztosítását. A Bismarck-típusú német társadalombiztosítás után most az Európában meghonosodott másik modellt, a Beveridge-modellt mutatjuk be, az angol társadalombiztosításon keresztül. Cikkünkből kinek, mit kell fizetni, s ezért mi jár neki ebben az ellátási formában.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Import – angol cégtől

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Céges rendezvényre vásárolt eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink