110 találat a(z) egészségbiztosítás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-t átvenne egy ismerősöm, és új tevékenységgel, export-import autókereskedéssel szeretne foglalkozni az unión belül. Az ügyvezető egyedüli tagként, egy másik uniós országban dolgozik rendszeresen, és ezért ott van egészségbiztosítása. Kell-e Magyarországon kötelező tb-t fizetnie? Milyen bevallási vagy igazolási kötelezettsége van? Erre a tevékenységre melyik áfaszabályok vonatkoznak, fizetnie kell-e illetéket? Van-e esetleg szüksége valamilyen engedélyre az autóbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan? A könyveléssel e témában nincs tapasztalatom sem a szükséges dokumentációt illetően, ezért szívesen fogadom a tájékoztatásukat. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Adómentesen adható egészségbiztosítás feltételeinek néztem utána. Ezt olvasom: „a kockázati biztosítások más személy – kifizető vagy munkáltató – által fizetett díja fő szabály szerint adómentes” Hogyan kell értelmezni az ilyen szövegekben a kifizetőt? Feltételezem, hogy a megbízási szerződés keretében foglalkoztatott ügyvezető igazgató is kaphat ilyen juttatást. És aki csak a vállalkozás tulajdonosa, de egyébként annak működésében személyesen nem vesz részt? Általánosságban hogyan kell értelmezni a kifizetőt? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013-as kérdésem volt: "Van-e valamilyen teendő, tehát saját maga utáni járulékfizetés Magyarországon EU tagországban lévő egyetemen tanuló magyar diák EU hallgatói jogviszonya esetén?" Ezt a választ kaptam: "....Ha viszont az a helyzet, hogy Magyarországon nincs hallgatói jogviszony, csak az Eu-s tagállamban, akkor Magyarországon az esetben jogosult egészségügyi ellátásra, ha megfizeti a napi 222, havi 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez esetben Eu-s egészségbiztosítási kártyára is jogosult." A nagylányom azóta is fizeti önmaga után havonta - idén 6810 Ft - az egészségbiztosítási járulékot. A napokban (s lehet késve) figyeltünk fel egy alapproblémára: az adott tagországban is lett biztosítása a hallgatói jogviszonnyal. Holott nem dolgozik, s úgymond nem fizeti utána senki a járulékokat, adókat...Egy 2014. januári HVG cikk sok oldalról közelíti meg a témát: dolgozói, tanulói oldalról: http://hvg.hu/gazdasag/20140116_Kulfold_egeszsegugyi_biztositas_EU/ Számomra kacifántosnak tűnik, mert nagyon úgy néz ki, hogy innen már régen ki kellett volna jelentkeznie, s mint "külföldi" vehet igénybe itthon egészségügyi alapellátást itthoni tartózkodás idején kint igényelt EU-s kártyával, illetve előre finanszírozni kell a magasabb szintű beavatkozások árát, amit majd a külföldi biztosító később térít...stb. Egyetemi hallgatóknál jelenleg napjainkban mi a valóság? Ki kell váltani a kinti EU-s kártyát, a magyar rendszerből pedig kijelentkezni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos? Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.

Cikk

A LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi. A tanulmányt Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója ismertette a Nyugat-magyarországi Egyetem által szervezett Soproni Pénzügyi Napok keretében.

Cikk

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hangsúlyozta, a jogszabályváltozások nem érintik a jogosultság szabályait, tehát ugyanaz kaphat táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat, aki korábban is kaphatott. Azon munkavállalóknál sincs változás, akik ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak évek óta, vagyis esetükben az előző éves, illetve a jogosultság kezdő napját megelőző 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás összegét.

Szakértői Kommentár

Az országgyűlés elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló T/11107. számú törvényjavaslatot, amely, ha kihirdetik, számos más szabály mellett, átírja a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.tv.) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi gyermekágyi segély, gyed, táppénz) megállapítására vonatkozó eddigi rendelkezések jórészét is.

Cikk

A magyar lakosság 37 százalékát érdekli az olyan egészségbiztosítás, amely áthidalja a várakozást, az ellátási körülményeket, valamint az orvos-beteg kommunikáció hiányát, de az igény kétharmadra nő, ha a magánbiztosítás díját a munkaadó fizeti - közölte az Union Biztosító, felmérésének eredményét.

Cikk

A múlt hónapban indítottuk el azt a cikksorozatot, amelyben ismertetjük több Európai Uniós ország társadalombiztosítását. A Bismarck-típusú német társadalombiztosítás után most az Európában meghonosodott másik modellt, a Beveridge-modellt mutatjuk be, az angol társadalombiztosításon keresztül. Cikkünkből kinek, mit kell fizetni, s ezért mi jár neki ebben az ellátási formában.

Cikk

Akinek nincs egészségbiztosítása, az az év elejétől visszamenőleg köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj is - egyebek mellett ezt tartalmazza az egyes adózási törvények módosításáról címet viselő törvénytervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.

Cikk

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgynevezett megtérítési eljárás során visszafizetteti az egészségbiztosítási ellátásokat azzal, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a foglalkoztatónak milyen esetekben kell visszafizetni az egészségbiztosítási ellátásként kifizetett összegeket és hogyan mentesülhet ezen összegek után felszámított kamat megfizetése alól.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó táppénz alatti bevétele

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsön, jegyzett tőke

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink